Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás,
ahová akarja, oda irányítja.
Az ember minden útja helyes a saját szemében,
a szíveket mégis az Úr veti latra.
3 Irgalmasságot és igazságot tenni
kedvesebb az Úr előtt az áldozatnál.
A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás,
a gonoszok szövétneke a bűn.
A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet,
de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz.
Aki csalárd nyelvvel gyűjt kincset,
hiú és esztelen, és beleakad a halál tőreibe.
A gonoszokat erőszakuk vesztükbe sodorja,
mert nem akarnak igazságot cselekedni.
A romlott férfi útja tekervényes,
a tisztának eljárása pedig egyenes.
Jobb lakni a háztető sarkán,
mint házsártos asszonnyal egy házban.
A gonosz lelke kártevés után áhít,
és társán meg nem könyörül.
Ha az arcátlan bűnhődik, tanul belőle a kicsiny,
és ha követi a bölcset, okulást merít.
Az igaz a bűnös házát szemmel tartja,
hogy a gonoszokat a rossztól visszatartsa.
Aki bedugja fülét a szegény kiáltására,
maga is kiált majd, és nem lesz, aki meghallgassa.
A titkos adomány kioltja a haragot,
s a kebelbe rejtett ajándék a leghevesebb indulatot.
Az igazságtevés öröm az igaznak,
de rémület a gonosztevőknek.
Az olyan ember, aki letér a okosság útjáról,
az alvilág árnyainak gyülekezetében nyugszik.
Aki szereti a mulatozást, szegénységre jut,
aki kedveli a bort és az olajat, nem lesz gazdag.
18 A jó helyett a bűnös szolgál váltságul,
s az igazak helyett a hitehagyott.
Jobb lakni kietlen földön,
mint házsártos, mogorva asszonnyal.
Az igaz házában kívánatos kincs van és olaj,
az oktalan ember azonban elpazarolja.
Aki követi az igazságot és irgalmasságot,
életet talál, igazságot és hírnevet.
A bölcs bejut a hősöktől védett városba
és lerontja az erődöt, amelyben bizakodtak.
Aki vigyáz a szájára s nyelvére,
megóvja lelkét a sanyarúságtól.
Arcátlannak hívják a fennhéjázó kevélyt,
aki indulatában szertelenül dölyfösködik.
A lustát megölik a kívánságok,
mert keze mit sem akar dolgozni.
Az igaztalan nap nap után csak elvár és kíván,
az igaz pedig nem szűnik meg adakozni.
27 A gonoszok áldozatai utálatosak,
kivált, ha gonosztettért hozzák.
A hamis tanú elvész,
a hűséges vallomása sikert ér el.
A gonosz férfi szemtelen arccal jár,
az igaz pedig ügyel útjára.
30 Nincsen bölcsesség, nincsen okosság,
nincsen tanács az Úr ellen.
A lovat készen tartják a csata napjára,
a győzelmet azonban az Úr adja.
1 Többet ér a jó név nagy gazdagságnál,
s a kedvesség ezüstnél és aranynál.
2 Van egymás mellett gazdag is, szegény is:
mindegyiket az Úr alkotta.
Az élelmes meglátja a bajt és elrejtőzik,
a korlátolt pedig tovább megy és kárt vall.
A szerénység jutalma az Úr félelme,
gazdagság, hírnév és élet.
A gonosz útján fegyver és kard van,
aki vigyáz lelkére, távol marad tőlük.
6 Az ifjú a maga életútját követi,
s akkor sem hagyja el, amikor megvénül.
A gazdag uralkodik a szegényen,
s aki kölcsönt vesz fel, szolgája a hitelezőnek.
Aki igazságtalanságot vet, bajt arat,
és dölyfének vesszője megsemmisül.
Az irgalmas lelkű áldásban részesül,
mert adott kenyeréből a szegénynek.
Siker és tisztelet jut annak, aki adakozik,
és megnyeri azok lelkét, akik adományát veszik.
Űzd el az arcátlant, és távozik vele a viszály,
megszűnik a perpatvar s a szidalom.
Azt kedveli az Úr, aki tisztaszívű,
aki szépen tud beszélni, annak a király a barátja.
Az Úr szemei megőrzik a tudást,
s az elvetemült igéi összeomlanak.
Így szól a lusta: »Oroszlán van odakint!
Még megölnek az utca közepén!«
Az idegen asszony szája mély verem,
akire az Úr haragszik, beleesik.
Dőreség tapad az ifjú szívéhez,
a fenyítő pálca azonban leszedi róla.
Aki szegényt sanyargat, hogy gyarapítsa vagyonát,
ad majd a magánál gazdagabbnak, és szükségbe jut.
A BÖLCSEK SZAVAI: 22,17-24,34
Példabeszéd gyűjteménye
17 Hajtsd ide füledet,
és hallgasd a bölcsek mondásait,
vedd szívedre tanításomat,
mert gyönyörűségedre lesz, ha megőrzöd bensődben,
és kiárad majd ajkadra!
Hogy az Úrba helyezd bizalmadat,
a mai napon veled is közlöm.
20 Harminc mondást írtam le számodra,
megfontolással és tudománnyal,
hogy tudtodra adjam az igazságot s az igaz igéket,
hogy megfelelhess velük azoknak, akik téged küldtek.
22 Meg ne rövidítsd a szegényt, azért mert szegény,
s el ne taposd a szűkölködőt a kapuban,
mert ügyét az Úr vállalja
és elveszíti azokat, akik vesztére törnek.
Ne barátkozz olyannal, aki indulatos,
és ne járj haragos férfival,
hogy el ne tanuld útjait,
és kelepcét ne állíts lelkednek.
Ne légy azok között, akik kezüket adják,
hogy tartozásért jótálljanak,
ha majd nem lesz miből fizetned,
miért engednéd, hogy elvegyék a takarót ágyadról?
El ne mozdítsd a régi határt,
amelyet őseid megvontak!
Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában?
Királyok előtt legyen a helye,
és ne az alacsony sorban levők előtt!
Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél,
arra legyen gondod, amit eléd raknak,
tégy kést a torkodra,
hogy uralkodni tudj kívánságodon.
Pompás falatjait ne kívánd,
mert csalfa étel az!
Ne törd magadat gazdagság után,
és mérsékeld élelmességedet!
Ne emeld szemedet olyan javakra,
amelyek a tieid nem lehetnek,
mert azok szárnyra kapnak, mint a sas,
és az ég felé elröpülnek.
Ne étkezz irigy emberrel,
és ne kívánd pompás falatjait,
mert mint a bűvész és a jós,
arra következtet, amit nem tud.
Mondja ugyan: »Egyél csak! Igyál csak!«
de nem mondja neked szívből,
a lenyelt falatot még kihányod,
és szép szavaidat hiába vesztegeted.
Ne beszélj a balgák fülébe,
mert lenézik okos beszédeidet!
10 El ne mozdítsd a kiskorúak határkövét,
és be ne nyomulj az árvák földjére,
mert erős a gyámoluk,
s ő magára vállalja pörüket ellened!
Nyisd meg szívedet az intelemnek,
és füledet az okos beszédnek!
Ne sajnáld a fiútól a fenyítést!
Nem hal az meg, ha vesszővel sújtod!
Te pálcával vered őt,
és lelkét az alvilágtól mented meg!
15 Fiam! Ha szíved bölcs lesz,
az én szívem is örvendez veled,
és bensőmben vigadok,
amikor ajkad helyesen beszél.
Ne induljon fel szíved a bűnösök miatt,
hanem az Úr félelmében légy szüntelen,
hisz van reményed a jövendőben,
és bizakodásod meg nem hiúsul!
Figyelj, fiam, és légy bölcs,
irányítsd szívedet az egyenes útra!
Ne végy részt a nagyivók lakomáin,
sem azok tobzódásain, akik hússal tömik magukat,
mert a nagyivó és a lakmározó elzüllik,
és a naphosszat alvó rongyokba öltözik.
Hallgass atyádra, aki nemzett téged,
és ne vesd meg anyádat, mikor megöregszik!
Igazságot vásárolj – és el ne add! –
bölcsességet, fegyelmet és okosságot!
Ujjonghat az igaznak atyja,
aki bölcset nemzett, örömét lelheti benne.
Örvendjen tehát atyád és anyád,
vigadjon, aki szült téged!
Add nekem, fiam, szívedet,
és szemed vigyázzon útjaimra,
mert a feslett nő mély verem,
s az idegen asszony szűk kút,
lesben áll az úton, mint a rabló,
és megöli azokat, akiket óvatlannak lát.
29 Ki mondja: »Óh?« Ki mondja: »Jaj, atyám?«
Ki a veszekedő és ki esik verembe?
Kinek vannak sebei ok nélkül?
Kinek vörös a szeme?
Nem azoknak, akik bor mellett mulatnak,
és szorgalmasak a poharazgatásban?
Ne nézd a bort, hogyan piroslik,
s hogy miként villog a serlegben!
Könnyen csúszik az lefelé,
de végül mar, mint a kígyó,
és kilövi a mérgét, mint a vipera.
A szemed fura dolgokat lát,
és szíved bolondokat beszél,
úgy vagy, mintha a tenger közepén feküdnél,
mint az alvó kormányos, aki elvesztette a kormányt.
Így szólsz: »Elvertek ugyan, de nem fájt nekem,
ütöttek, de nem éreztem.
Mikor ébredek fel, hogy a bort ismét felkeressem?«
1 Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel,
és ne kívánkozz közéjük,
mert szívük erőszakot tervez,
és ajkuk csalárdságot beszél.
Bölcsesség által épül föl a ház,
és értelem teszi szilárddá,
tudás folytán telnek meg a kamrák
mindenféle drága, gyönyörű holmival.
A bölcs férfi erős,
s a tudós férfi izmos és erőteljes.
Mert megfontolva kell viselni a hadat,
ott terem siker, ahol bőven van a tanács.
7 Magas a bölcsesség a balgának,
nem nyitja ki száját a kapuban.
Aki azon töri fejét, hogy ártson,
cselszövő az ő neve.
A balga fondorlata bűnre irányul,
a rágalmazó pedig utálat az embereknek.
Ha bágyadt vagy,
erőd a szükség napján szűkösen lesz.
11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek,
el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!
Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!«
látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli,
s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről,
és mindenkinek tettei szerint megfizet.
Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az,
lépes mézet, mert édes az torkodnak!
Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek
ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben,
és bizakodásod meg nem hiúsul.
Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában,
és fel ne dúld nyugvóhelyét!
Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel,
a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.
Ne örülj ellenséged bukásán,
és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,
hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja,
s el ne fordítsa tőle haragját!
A bűnösök miatt ne lobbanj haragra,
és ne izgulj a gonoszok miatt,
mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye,
s a gonoszok mécsese elalszik.
Féld, fiam, az Urat és a királyt
és ne keveredj a lázítók közé,
mert romlás éri őket hirtelen,
és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!
23 Ezek is bölcsek mondásai:
Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!
Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!«
azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,
de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt,
és áldás száll az ilyenekre.
26 Csókot ad a szájra,
aki helyénvaló beszéddel válaszol.
Végezd munkádat a mezőn,
és lásd el szorgosan a szántóföldet,
hogy azután megépíthesd házadat.
Ne illesd társadat alaptalan váddal,
és senkit se hitegess ajkaddal!
Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett,
én is úgy teszek vele,
megfizetek tettei szerint mindenkinek!«
Elmentem a rest ember szántója mellett,
s az oktalan férfi szőlője alatt,
és íme, az egészet ellepte a csalán,
a színét felverte a tövis,
és leomlott a kőkerítése!
Amikor ezt láttam, észbe kaptam,
okultam a példáján!
Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé,
összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.
Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó,
s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«
Jegyzetek
21,3 Az ember helyes magatartása kedvesebb Istennek, mint az állatáldozatok (vö. Zsolt 51,18-19). Ez a belátás segített a zsidóságnak abban, hogy el tudja fogadni a templom pusztulásának tragédiáját.
21,18 Jób és a Prédikátor kételkedik ennek az elterjedt véleménynek az igazságában, mely szerint az igaz minden dolga sikerrel végződik.
21,27 Isten nem az ajándékot nézi, hanem az ajándékozót.
21,30 A bölcsesség itt a pogányok evilági okosságát jelenti.
22,1 A fejezet fő témái: szegénység és gazdagság, nevelés, visszafizetés.
22,2 Isten előtt a szegény és a gazdag egyenlő értékű.
22,6 A gyermekkorban kapott nevelés egy életen át elkíséri az embert (vö. 22,15).
22,17 A „bölcsek mondásai” cím egy újabb gyűjtemény kezdetét jelzi a Salamonnak tulajdonított mondások után. A gyűjtemény első egysége (22,17-23,11) Amenope egyiptomi hivatalnok (Kr.e. 10.sz.) bölcs mondásaiból merít.
22,20 Amenope 30 bölcs mondást foglalt írásba.
22,22 A városkapu a bíráskodás helye volt.
23,10 Aki a védtelen ellen vét, az Isten ellenségévé válik.
23,15 Az apa tanácsai fiának.
23,29 Gúnydal az iszákosságról. A tanulságot mindenki maga levonhatja.
24,1 A 22 mondás (22 a héber ábécé betűinek száma) egységes kompozíciót alkot.
24,7 A városkapu a közügyek intézésének helye: akinek ott nincs szava, az senkinek sem számít a közéletben.
24,11 A mondás szomorú aktualitást kap, ha számbavesszük, hogy a zsidókat hányszor üldözték és irtották (már az ókorban is).
24,23 Önálló kis gyűjtemény a bíró és a tanúk viselkedési normáiról, melyet egy ének zár le a lustaságról (30-34).
24,26 A mondás a bíróságon kimondott igaz vallomásra vonatkozik.