7
Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
(Péld 22,1)
Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
(Préd 9,12.17.21;10,4;5,25)
Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
(2Kor 7,10.11)
A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
(Zsolt 141,5)
Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
(Zsolt 58,10)
Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék.
(Préd 5,26)
Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
(Jer 48,37.38; Ezék 7,18)
Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják.
Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
(Péld 13,14)
Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
(Jer 48,5.34)
A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik.
(Ésa 45,7)
Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában.
(Zsolt 63,4-17)
Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
(Róm 12,3.16)
Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
(1Kir 8,46.1Ján;1,8)
Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
(Mik 5,3.4; Ésa 9,7)
Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala.
(Jer 48,29-31)
Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
(Péld 5,4;6,26;22,14)
Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
(Ámós 5,17)
A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.
(1Móz 1,27)