17
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
(Péld 15,17)
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
(Jer 17,10)
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
(Jób 21,5)
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
(Péld 14,31;Péld 24,17.18)
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
(Préd 10,17)
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
(Péld 19,11)
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
(Zsolt 141,5)
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
(Zsolt 104,15)
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
(Róm 12,17)
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
(Péld 20,3)
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
(Péld 24,24; Ésa 5,22.23)
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
(Péld 18,24;Luk 10,36.37)
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
(Péld,17 25.)
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
(Péld 15,13.15)
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
(Péld,17 15. 5 Móz. 16,19.)
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
(Péld,17 21. Péld 10,1. 15,20. 19,13. 26.)
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
(Jak 1,19)
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
(Jób 18,5)
18
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
(Jób 5,22)
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
(Péld 20,5)
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
(3Móz 19,15)
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
(Péld 10,14)
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
(Péld,18 28. 29.)
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
(1Krón 22,9.10;Péld,18 12.)
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
(Zsolt 18,3;61,4)
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
(Péld 10,15)
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
(Péld 11,2;Péld 15,33)
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
(Zsolt 19,6.7)
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
(Péld 27,20)
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
(Péld 13,2; Róm 2,6-11)
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
(Péld 21,23; Jak 3,6-9)
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
(Péld 19,14)
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
(Péld 17,17)
19
Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
(Péld 28,6)
A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
(Jak 1,13-15)
A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
(Péld 14,20)
A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
(5Móz 19,16.19)
Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
(Péld 14,20)
A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
(Péld,19 5.)
Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
(Péld 30,21.22)
Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
(Péld 17,9)
Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
(Péld 20,2;Péld 16,15)
Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
(Péld,19 26. Péld 17,25.)
A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
(Péld 18,22)
A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
(Péld 20,13;Péld 12,23.26)
A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
(Péld 3,21.22; Luk 11,28)
Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
(Máté 25,40)
Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
(Péld 13,24;20,30)
A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
(Péld 11,14.15.22)
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
(Péld 21,30; Zsolt 33,10.11)
A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
(Máté 5,7)
Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
(Zsolt 34,10)
Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
(Péld 26,15; Préd 4,5)
Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
(Péld 21,11)
A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
(Péld,19 13. Péld 28,24.)
Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
(Péld,19 9. 10.)
A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának. 20
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
(Péld 31,4.5)
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
(Péld 19,12)
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
(Péld 14,17.1Kor;6,7)
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
(Péld 18,4)
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
(Jak 3,2)
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
(Zsolt 142,1.2)
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
(Péld,20 2. 26.)
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
(1Kir 8,46)
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
(5Móz 25,13)
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
(Jak 2,18)
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
(2Móz 4,11)
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
(Péld 19,15)
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
(Péld 27,13)
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
(Péld 9,17.18; Siral 3,16)
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
(Péld 15,22;Péld 24,6)
Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
(Péld 11,13)
A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
(2Móz 21,17)
A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
(Péld 28,20)
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
(Máté 5,39; Róm 12,17.19)
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
(5Móz 25,13)
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
(Péld 16,9; Jer 10,23)
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
(Józs 7,20-25)
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
(Péld,20 8. Zsolt. 101,5. 6. 8.)
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
(Péld 21,2; Zsolt 17,3)
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
(Péld 29,14)
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
(Péld 16,31)
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
(Péld 13,24;Zsolt 119,71)