17
Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy hússal telt ház, ahol perpatvar dúl.
Az okos szolga fölébe kerül a hitvány fiúnak, és a testvérek közt ő is örökrészt kap.
Olvasztótégelyben olvasztják az ezüstöt, arany olvasztására a kemence szolgál, de a szíveket az Úr vizsgálja.
A gonosz ajkára a gonosztevő hallgat, a hazug ember figyel a csalárd nyelvére.
Aki szegényt gúnyol, az Teremtőjét bántja, aki örül a bajának, nem marad büntetlen.
Gyermekeinek gyermeke az öreg koronája, a gyerekek díszei meg az ősök.
Balgához nem illik ékesszóló beszéd, még kevésbé nemes szájába hazugság.
A megvesztegetés csábító ékszer, akárkihez fordul, megértésre talál.
Szeretetet keres, aki elássa a vétket, aki meg fölkeveri, elveszti barátját.
Az okosnak többet használ egyetlen intő szó, mint akár száz ütés a balgára mérve.
A gonosznak egyetlen vágya viszálykodni, de kegyetlen hírvivőt küldenek hozzá.
Inkább kölykétől megfosztott medvével találkozz, mint bolonddal, amikor rajta a roham.
Aki rosszal fizet jóért, annak a házából nem megy ki a gonosz.
A perpatvar kezdete olyan, mint amikor kicsap a víz, vess hát neki gátat, még mielőtt kitör.
Aki fölmenti a bűnöst, vagy elítéli az ártatlant, azt egyaránt utálja az Isten.
Vételár mire jó a balga kezében? Bölcsességet vesz tán? Hisz nincs esze hozzá!
A barát mindig szeretetről tesz tanúságot, de szorult helyzetben testvérnek bizonyul.
Csak az oktalan ember adja kezét, csak az ilyen vállal másért kezességet.
Aki szeret civódni, a verést kedveli, romlást keres, aki kapuját emeli.
Akinek hamis a szíve, az nem boldogul, bajba kerül, akinek nem őszinte a nyelve.
Aki bolondot szül, bánatára szolgál, és az ostobának sose örül az apja.
A vidám szív jót tesz az egészségnek, a nyomott kedély emészti a testet.
A gonosz elfogadja a megvesztegetést a ruha ráncából, hogy kicsavarja a törvényt.
Az eszes szeme előtt a bölcsesség lebeg, a balga szeme (elkalandozik) a föld határáig.
Az esztelen fiú bosszúság apjának és keserűség a szülőanyjának.
Az ártatlant bírsággal sújtani gonoszság, (de még inkább) a nemest jogtalanul verni.
Aki kiméri szavát, az értelmes ember, okos férfi, aki megőrzi hidegvérét.
Hogyha hallgat, bölcsnek látszik a bolond is; ha száját befogja, okosnak ítélik. 18
Vágya után fut a különcködő, rohan minden után, ami sikert ígér.
A bolond nem leli kedvét a megértésben, csak azt mutogatja, ami tetszik neki.
Hogyha jön a gonosz, lenézés jön vele, aki mást kicsinyell, azzal gyalázás jár együtt.
A férfiszájból olyanok a szavak, mint a mély víz, mint a bővizű patak, az élet forrása.
Rossz dolog kedvezni annak, aki bűnös, akinek igaza van, azt meg elítélni.
A balgáknak ajka veszekedést szít, a szája meg ütésekért kiált.
A balgának a vesztére szolgál a szája, az ajka kelepce az életének.
A rágalmazó szava mohón lenyelt étel, amelyik behatol a test belsejébe.
Aki lomhán végzi a munkáját, a pusztulás szerzőjével van atyafiságban.
Az Úr neve olyan, mint az erős torony, hozzá fut az igaz, és biztonságban van.
A gazdag vagyona olyan, mint az erős város, vagy mint a magas fal – ahogy elképzeli!
Nagyra van az ember elméje a csőd előtt, a dicsőséget alázat előzi meg.
Aki előbb felel, semmint hogy mást meghallgat, elárulja, hogy botor és szidásra érdemes.
A férfi lelke el tudja tűrni a betegséget, de a nyomott kedélyt ki tudja eltűrni?
Az okos ember szívét megnyeri a tudás, a bölcsnek a füle is ismeretet keres.
Az ajándék tágasságot teremt az embernek, hozzásegíti, hogy a nagyok elé jusson.
Annak adnak igazat, aki először szól, de jön ellenfele és megcáfolja.
A sorsvetés eldönti a vitás kérdéseket, és bíráskodik a hatalmasok között.
Erős vár a testvér, aki segít testvérén, a barátok meg olyanok, mint a vár retesze.
A száj gyümölcséből megtelik a gyomor, jóllakik azzal, ami az ajkon terem.
A nyelvnek hatalmában van az élet és halál, amint használja, úgy eszi gyümölcsét.
Aki feleséget lel, boldogságot talál, részesült az Úr kegyében.
Esdeklő szavakkal könyörög a szegény, ám a gazdag keményen válaszol neki.
Van barát, aki pusztulásba vezet, de van olyan is, aki hűségesebb, mint a testvér. 19
Jobb a szegénynek, ha tisztességben él, mint a hamisnak, mert hiszen az bolond.
Az esztelen vágy már egymagában is rossz, de aki lábával siet, az félrelép.
Az embernek balgasága rontja el az útját, a szíve mégis az Urat hibáztatja.
A gazdagság egyre több barátot szerez, a szegényt meg elhagyja barátja.
A hamis tanú nem marad büntetlen, a hazugságot valló nem menekszik épen.
A nemes kegyéért sokan törik magukat, a bőkezű embernek mindenki barátja.
Minden atyjafia gyűlöli a szegényt, s a barátai még inkább kerülik. A szavakat kergeti, de még ezt is hiába.
Aki szert tesz okosságra, szereti életét, aki hű marad a tudáshoz, az jól jár.
A hamis tanú nem marad büntetlen, aki hazugságot vall, az meghal.
A balgának nem való a kényelmes élet, a szolgának még kevésbé a fejedelmek fölött uralkodni.
A férfit türelmessé teszi okossága, de a legszebb benne, ha elnézi a hibákat.
A király rosszkedve oroszlán morgása, a jókedve meg harmat a növényen.
A balga fiú örök bosszúság apjának, a civódó asszony meg, mint a lyukas tető, elűzi hazulról.
A ház és a vagyon az ősök hagyatéka, az okos feleség az Úr ajándéka.
A lustaság bódult álomba andalít, a henye lélek sorsa a koplalás.
Aki megtartja a törvényt, megőrzi életét, aki nem ad az (isteni) szóra, annak meg kell halni.
Aki megszánja a szegényt, az Úrnak ad kölcsön, és ő megfizeti a jótéteményét.
Büntesd meg a fiad, mert még van reménység, de hogy meghaljon, azt ne kívánd neki.
Az erőszak embere megbűnhődik, s ha megkímélik, gyarapítja baját.
Hallgass a jó tanácsra és fogadd el az intést, hogy a végén mégis bölcs lehessél!
Mennyi terv van az embernek szívében! De (csak) az maradandó, amit az Úr határoz.
Az embert a jósága teszi kedvessé, jobban szeretik a szegényt, mint a hazugot.
Az Úrnak félelme életben tart, van mit ennie az embernek, s nem kell rettegnie bajtól.
A lusta a kezét bemártja a tálba, de a szájához már nem viszi vissza.
Ha verik a gúnyolódót, a balga is okul, az okost csak intik, máris okosabb lesz.
Szégyen és gyalázat, ha a fiú veri az apját és elkergeti az anyját.
Elég legyen már, fiam, hogy hallgatod az intést, és eltévelyedsz a bölcsesség szavától!
A semmirekellő tanú gúnyolja a törvényt, és a gonosz szája a gazságot falja.
Készenlétben a bot a gúnyolódóknak, és az esztelenek hátára a verés. 20
A bor gúnyolódik, ami részegít, az lármáz, senki nem lesz bölcs, aki tántorog tőle.
A király haragja oroszlán morgása, aki fölingerli, eljátssza életét.
A viszályt elkerülni becsületére van az embernek, ahány bolond van, az mind perlekedik.
Ha a tél beköszönt, a tohonya nem szánt, aratáskor keres, de nem talál semmit.
A férfi szívében mélységek vize a döntés, de az okos ember a felszínre hozza.
Szájával sok ember készen áll a segítségre, de hol van az a férfi, akire hagyatkozhatsz?
Tisztességben éli életét az igaz, boldogok utána a gyermekei!
Amikor a király bírói székén ül, szemével minden gonoszt különválaszt.
Ki mondhatja: „Tisztán tartottam szívemet, s ment vagyok a bűntől?”
A kétféle súly és a kétféle mérték, egyaránt utálat tárgya az Úr színe előtt.
Ahogy a gyerek játszik, abból látni lehet, tiszták és igazak lesznek-e a tettei.
A fület hallásra, a szemet látásra, mindkettőt az Úr teremtette!
Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedj, nyisd ki a szemed és bőven lesz kenyered!
„Milyen rossz! Milyen rossz!” – mondja a vevő, aztán útjára megy és nagyra van vele.
Hogyha van is arany és rengeteg korall, a tudós ajak azért becses drágaság.
Vedd el a ruháját! Másért kezeskedett, idegenért – végy tőle zálogot!
A hazugság kenyere ízlik az embernek, de utána kövekkel telik meg a szája.
Tanácsot kérve vesd latra terveidet, okos vezetéssel viselj háborút!
A pletykás kiadja a rábízott titkot, ne komázz azzal, aki nem fogja be a száját.
Annak, aki elátkozza az apját és az anyját, alkonyatkor kialszik lámpása.
Ha kezdetben hajszoltad a vagyont, a végén majd nem lesz rajta áldás.
Ne mondd: „Csak a rosszat fizetem vissza!” Hagyatkozz az Úrra, ő majd kártalanít.
A kétféle súlymérték iszonyat az Úrnak, elvetésre méltó a hamis mérleg.
A férfi lépteit az Úr irányítja – ember hogyan érthetné az útját?
Csapda könnyelműen kimondani, hogy megfogadom, s csak a fogadalom után gondolkodni.
A bölcs király kiszórja a bajkeverőket, s hagyja, hogy gaztettük visszahulljon rájuk.
Az embernek a lelke az Úr szövétneke, behatol a testnek minden zugába.
A jóság és a hűség oltalmazza a királyt, jóságával szilárddá teszi a trónját.
Az ifjúnak az erő a kitüntetése, az öregeknek meg az ősz haj a díszük.
Véraláfutások tisztítják a gonoszt, testének kamráit meg a verések.