Kis türelmet

A bölcs ember meggondolja, mit beszél

17 Jobb egy darab száraz kenyér ott, ahol békesség lakik, mint ha zsíros falatokkal van tele a ház, de veszekednek benne. Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben. Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztókemence, de a szívek vizsgálója az ÚR. A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel. Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen. Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák. Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd. Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele. Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától. Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát. Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene. Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik. Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj. A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör. Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az ÚR. Mire jó a pénz az ostoba kezében? Vehet-e bölcsességet, akinek nincs esze? Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik. Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért. A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki kérkedik, a saját romlását keresi. Az álnok szívű embernek nem lesz jó vége, és a csalárd nyelvű bajba kerül. Az ostoba bánatot okoz szülőjének, és nem tud örülni a bolondnak az apja. A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja. A bűnös elfogadja a megvesztegetést, és elferdíti az igazság ösvényét. Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik. Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját. Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes. A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű. Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját. 18 A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen. Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének fitogtatásában. Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat. Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert. Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. Az ostobának saját szája a romlása, és saját ajkai ejtik csapdába őt. A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli. Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos. Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják. Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni? Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik. Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja. Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja. A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat. A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint városkapun a zár. Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát. Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol. Van ember, aki bajba juttatja felebarátait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.

A kegyes szegénység lelkileg gazdagít

19 Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba. Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és aki nagyon siet, könnyen letér az útról. Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az ÚR ellen zúgolódik a szíve. A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik. Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél. Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja. A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába. Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót. Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.

A rest és csúfolódó embert utoléri a büntetés

Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön. Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket. Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat. Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony. A ház és a vagyon apai örökség, de az ÚRtól van az okos feleség. A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik. Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal. Aki könyörül a nincstelenen, az ÚRnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét. Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd! A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja. Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy! Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tervei valósulnak meg. Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál. Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem. Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi. Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét. Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját. Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz okos tanítások nélkül! A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot. A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.

Bölcs tanácsok, melyek a könnyelműségtől óvnak

20 A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog. A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét. Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik. Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit. Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti. Sok ember hirdeti, hogy hűséges, de ki találhat megbízható embert? Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek. Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat. Ki mondhatja: Tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem? A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az ÚR. Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz! A halló fület és a látó szemet egyaránt az ÚR alkotta. Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel. Rossz! Rossz! – mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik. Lehet bőven arany és igazgyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj. Vedd el a ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája. Tanácskozás során születik a jó terv, és megfontoltság kell a háborúhoz. A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz! Aki apját vagy anyját átkozza, annak mécsese a legnagyobb sötétben alszik ki. Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás. Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az ÚRban, ő megsegít téged. Utálja az ÚR a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog. Az ÚR irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját? Csapdába esik az, aki könnyelműen tesz fogadalmat, mert azután már hiába bánkódik. A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk. Az ember lelke az ÚRtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét. Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját. Az ifjak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj. Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.

Minden fejezet...
1 0