¹1  Többet ér egy száraz falat békességben,
mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.

²2  Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon,
s a testvérek között ő osztja el az örökséget.

³3  Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt,
és a kemencében az aranyat,
úgy vizsgálja az Úr a szíveket.

⁴4  Gonosz szájra gonosz ember ad,
és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.

⁵5  Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét,
aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.

⁶6  Az öregek koronája az unokák,
s a fiúk dicsősége a felmenőik.

⁷7  Nem illik ékes beszéd a balga szájába,
még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.

⁸8  A remény kedves drágakő a várakozónak,
bármerre fordul, okosan cselekszik.

⁹9  Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt,
aki pedig a dolgot felhányja,
elhidegíti egymástól a barátokat.

¹⁰10  Többet használ a korholás az okosnak,
mint száz ütleg a balgának.

¹¹11  A gonosz mindig viszályt keres,
de kegyetlen követet küldenek majd ellene.

¹²12  Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit,
mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.

¹³13  Ha valaki jóért rosszal fizet,
annak házától a baj többé el nem távozik.

¹⁴14  A civódás kezdete gátszakadás,
ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.

¹⁵15  Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja:
mindkettőt egyformán megveti az Úr.

¹⁶16  Mire jó a vagyon a balgának,
mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni?
Aki magasra építi házát, összeomlást keres,
aki tanulni átall, bajba kerül.

¹⁷17  A barát állandóan szeretetet tanúsít,
és szükség idején testvérnek bizonyul!

¹⁸18  Esztelen ember, aki kezességet vállal
és társáért jótáll.

¹⁹19  Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart,
aki magas kaput épít, a romlást keresi.

²⁰20  A romlott szívű nem lel szerencsét,
s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.

²¹21  A maga gyalázatára látott a balga napvilágot,
de atyja sem leli örömét a bolondban!

²²22  Vidám szív jót tesz a testnek,
a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.

²³23  Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből,
hogy elcsavarja a törvény útját.

²⁴24  Az okos szeme előtt a bölcsesség áll,
az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.

²⁵25  A balga fiú bosszúsága atyjának,
és keserű fájdalma szülőanyjának.

²⁶26  Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra,
sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.

²⁷27  Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes,
az az okos férfi, aki higgadt lelkű.

²⁸28  A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat,
és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.

¹1  Alkalmat keres, aki szakítani akar barátjával,
az ilyen pedig gyalázatos lesz mindenkor.

²2  A balga nem fogadja be az okosság igéit,
ha nem azt mondod, amit elméjében forgat.

³3  Ha az istentelen elér a gonoszság fenekéig, fitymál,
de nyomában van a szégyen és a gyalázat!

⁴4  A bölcs férfi szájában a szavak olyanok, mint a mély víz,
mint a kiáradó patak, és mint a bölcsesség forrása.

⁵5  Nem helyes kedvezni a gonosz személyének,
mert eltérsz az igaz ítélettől.

⁶6  A balga ajka viszályba keveredik,
szája pedig perlekedést szít.

⁷7  Romlást hoz a balgára a szája,
és ajka kelepce a lelkének.

⁸8  A besúgó beszéde olyan, mint az ínyencség,
s a gyomor belsejébe hatol.
A lustát leveri a félelem,
s a puhányok lelke éhezik.

⁹9  Aki lágy és tunya a dolga végzésében,
édes testvére a tékozlónak.

¹⁰10  Az Úr neve erős torony,
hozzá menekül az igaz, és biztonságban van.

¹¹11  A gazdag vagyona erős város számára,
úgy veszi őt körül, mint az erős fal.

¹²12  Mielőtt összetörne, felfuvalkodik az ember szíve,
a dicsőség előtt pedig alázatosság jár.

¹³13  Aki felel, mielőtt valamit meghallgatna,
balgának és szégyenteljesnek mutatkozik.

¹⁴14  A férfilélek eltűri a betegséget,
de ki tudja elviselni a haragra hajlamos lelket?

¹⁵15  Az értelmes szív megszerzi a tudást,
s a bölcsek füle keresi a tudományt.

¹⁶16  Az ajándék tágassá teszi az utat az ember számára,
s a nagyok színe elé juttatja.

¹⁷17  Igazat adnak annak, aki a pörben elsőnek jut szóhoz,
azután eljön az ellenfele és kivallatja.

¹⁸18  A sorshúzás viszályokat szüntet,
és igazságot tesz a hatalmasok között.

¹⁹19  Erős város a testvér, akit testvére megsegít.
A törvénylátás a városkapu retesze.

²⁰20  Mindenkinek a szája gyümölcsével telik meg a gyomra,
s attól lakik jól, ami ajkán terem.

²¹21  A nyelv által jöhet halál is, élet is,
ki mit szeret, annak gyümölcsét élvezi.

²²22  Aki jó feleséget talál, szerencsét talál,
s az Úrtól jótéteményben részesül,
aki jó feleséget űz el, elűzi magától a szerencsét,
de aki a házasságtörőt megtartja, balga az és istentelen.

²³23  A szegény esdekelve beszél,
a gazdag pedig keményen válaszol.

²⁴24  Van barát, aki kellemes a társalgásban,
és van olyan, aki szeret, és testvérnél is ragaszkodóbb.

¹1  Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen,
mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.

²2  Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete,
aki siet lábával, az mellélép.

³3  Az ember elrontja útját balgaságával,
és szíve mégis az Úr ellen dühöng!

⁴4  A gazdagság sok új barátot szerez,
a szegényt pedig a régiek is elhagyják.

⁵5  A hamis tanú nem marad büntetlen,
s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.

⁶6  Az előkelőnek sokan hajbókolnak,
s a bőkezűnek számos a barátja.

⁷7  A szegény embertől húzódik a rokonsága,
mennyivel inkább távolodnak tőle barátai!
Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.

⁸8  Aki értelmet szerez, jót akar lelkének,
aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.

⁹9  A hamis tanú nem marad büntetlen,
s aki hazugságot kohol, el fog veszni.

¹⁰10  Nem való balgának a gyönyörűség,
sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.

¹¹11  Az ember okosságát türelmén lehet lemérni,
és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.

¹²12  A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése,
jókedve pedig harmat a növényen.

¹³13  A balga fiú fájdalom atyjának,
a házsártos asszony pedig olyan,
mint a folyton beázó háztető.

¹⁴14  A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség,
az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.

¹⁵15  A tunyaság mély álomba merít,
s a lusta lélek koplalni kénytelen.

¹⁶16  Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét,
aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.

¹⁷17  Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön,
s ő megfizet neki tettéért.

¹⁸18  Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet,
de nehogy arra gondolj, hogy megöld!

¹⁹19  Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését,
sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!

²⁰20  Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést,
hogy végtére bölcs légy!

²¹21  Sokféle terv van az ember szívében,
de csak az Úr akarata a helytálló!

²²22  A szűkölködő ember irgalmas,
és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.

²³23  Az Úr félelme életre vezet,
mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.

²⁴24  A lusta a tálba mártja kezét,
de a szájához már nem emeli.

²⁵25  Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga,
ha pedig az okost megfedded, okulást merít.

²⁶26  Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját,
becstelen, gyalázatos gyermek.

²⁷27  Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre,
és ne légy járatlan a tudás igéiben!

²⁸28  A hamis tanú kineveti a törvényt,
s a gonoszok szája falja a gazságot.

²⁹29  Az arcátlanok számára vesszők állnak készen,
a balgák hátára pedig ütlegek várnak.

¹1  Buja dolog a bor, és tombol a részegség,
aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.

²2  A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése,
önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.

³3  Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal,
bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!

⁴4  A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást,
ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!

⁵5  Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében,
de az okos ember kimeregeti azt.

⁶6  Sok emberről állítják, hogy jószívű,
de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?

⁷7  Az igaz, aki tökéletességben jár,
boldog gyermekeket hagy maga után.

⁸8  A király, amikor ítélőszékén ül,
tekintetével elszéleszt minden gonoszt.

⁹9  Ki mondhatja: tiszta a szívem,
tiszta vagyok a bűntől?

¹⁰10  A kétféle súly és kétféle mérték:
mindkettő utálatos Isten előtt.

¹¹11  A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz,
hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?

¹²12  A halló fület, a látó szemet:
mind a kettőt az Úr alkotta.

¹³13  Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon,
tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!

¹⁴14  »Silány! Silány!« – mondja minden vevő,
s amikor elmegy, nagyra van vele.

¹⁵15  Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven,
a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.

¹⁶16  Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak,
végy zálogot tőle idegenek miatt!

¹⁷17  Édes az embernek a csalárdság kenyere,
de azután szája betelik kaviccsal.

¹⁸18  Tanácstól erősödnek a tervek,
bölcs számítással kell viselni hadat!

¹⁹19  Aki pletykával házal, elárulja a titkot,
ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!

²⁰20  Aki átkozza atyját és anyját,
annak mécsese a sötétség idején kialszik.

²¹21  Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek,
nem áldják a végén.

²²22  Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!«
Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.

²³23  Utálja az Úr a kétféle súlyt,
a hamis mérleg nem jó!

²⁴24  A férfi lépteit az Úr irányítja,
hogy is érthetné meg az ember a saját útját?

²⁵25  Kelepce az embernek,
ha valamit elsietve szentnek nyilvánít,
s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.

²⁶26  A bölcs király szétszórja a gonoszokat,
és kereket gurít rájuk.

²⁷27  Az ember lelke az Úr fáklyája,
amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.

²⁸28  A királyt szeretet és hűség oltalmazza,
trónusát a kegyesség támogatja.

²⁹29  Az ifjak büszkesége az erejük,
s a vének tisztessége az ősz haj.

³⁰30  Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat,
és a verés a test belső részeit.