14
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
(Péld 31,10-31)
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
(Jób 12,4)
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
(Péld 22,3)
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
(Péld 20,16)
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
(Péld 22,16.2Móz;23,1)
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
(Péld 19,13)
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
(Péld 9,7;23,9)
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
(Préd 1,8)
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
(Péld 16,25)
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
(Luk 6,25)
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
(Péld 1,31.32)
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
(Zsolt 17,4;119,120)
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
(Péld,14 24.)
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
(Zsolt 18,45; Jób 20,10)
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
(Péld 19,7)
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
(Jób 31,16-20;Máté 25,34-40)
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
(Luk 6,38)
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
(Péld 19,1)
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
(Péld 29,3)
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
(Péld 18,10)
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
(Péld 13,14)
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
(Péld 26,27; Préd 10,8)
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
(Péld 11,11)
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
(Péld 17,5;Máté 10,40;25,40; Zsid 6,10)
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
(Zsolt 5,7;34,20)
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
(Péld 13,16;29,11)
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz. 15
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
(1Kir 12,13.16.19)
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
(Péld 13,16)
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
(Péld 5,21; Jer 16,17)
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
(Péld 13,14)
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
(Péld,15 10.)
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
(Jak 5,1-4)
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
(Péld,15 2.)
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
(Ésa 1,11.15; Ámós 5,21-24)
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
(Péld,15 5.)
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
(Jób 26,6;Jer 17,9.10)
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
(Péld,15 15. 17. 22.)
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
(Péld 10,1;Luk 15,3)
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
(Zsolt 37,16)
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
(Péld 17,1)
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
(Péld 26,32)
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
(Péld 10,1.23;Péld 19,26)
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
(Péld 11,14)
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
(Péld 22,2)
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
(Péld 2,21.22;14,11)
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
(Péld 6,16.18)
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
(Zsolt 15,5)
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
(Péld,15 15. Péld 23,13. 14.)
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
(Zsolt 145,18.19)
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
(Péld 25,25)
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
(Péld 26,12)
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
(Jób 28,28;Péld 18,12)
16
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
(Péld 19,21; Jer 10,23)
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
(Péld 21,2)
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
(Zsolt 37,5.1Pét;5,7)
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
(Jób 21,30; Róm 2,6-11)
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
(Péld 6,16.17)
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
(Dán 4,24)
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
(Péld 15,16.1Tim;6,6)
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
(Péld,16 1. Péld 19,21.)
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
(Péld,16 12. Péld 31,9.)
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
(5Móz 25,13)
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
(Péld,16 10.;Zsolt 101,6)
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
(5Móz 8,12-14)
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
(Péld 19,12)
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
(Péld 3,13-15; Zsolt 119,72)
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
(Ésa 65,5.6)
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
(Ésa 57,15)
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
(Jer 17,7.8)
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
(Péld 13,14)
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
(Péld 14,12)
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
(Péld 12,17; Jak 3,6)
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
(Péld 25,24)
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
(Péld 6,8)
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
(Zsolt 104,18)
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
(Péld 15,18)
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.