Kis türelmet

A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse

14 Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le. Aki egyenes úton jár, féli az URat, de aki letéved útjairól, az megveti őt. A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk. Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör. Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél. Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés. Térj ki az ostoba útjából, mert nem szerzel ajkáról tudást! Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobát pedig rászedi saját bolondsága. A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van. A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen. A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrának lakói virulni fognak. Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet. Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat. A romlott szívű azt kapja, amit megérdemel, meg a jó ember is tettei gyümölcsét. A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére. A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott. A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik. Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti. Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt. A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik. Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz. Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar. Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut. A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság. Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló. Aki az URat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az. Az ÚRnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is. A türelmes ember telve értelemmel, a türelmetlen pedig bolondnak bizonyul. A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat. Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti. A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is. Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban. Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek. Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.

A bölcs ember osztályrésze élet, a bolondé halál

15 A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt. A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt. Mindenen rajta tartja szemét az ÚR, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli. A szelíd nyelv olyan, mint az élet fája, a romlott pedig összetöri a lelket. A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást. Az igaz házában nagy kincs van, a bűnösnek pedig jövedelme okozza a vesztét. A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta. A bűnösök áldozatát utálja az ÚR, de a becsületesek imádságát kedveli. Utálja az ÚR a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt. Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást. A halál és az enyészet helye is az ÚR előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve! Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez. Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik. A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele. Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van. Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart. A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját. A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár. Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó. Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó! Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent. A gőgösök házát összedönti az ÚR, de megszilárdítja az özvegyek határát. Utálatosak az ÚR előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak. Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog. Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz. Távol van az ÚR a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja. A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet. Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik. Az ÚR félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

Az Úr szereti a benne bízókat

16 Az emberi értelem tervezget, de az ÚR adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR megvizsgálja a lelkeket. Bízd az ÚRra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR, még a bűnöst is: a veszedelem napjára. Utál az ÚR minden fölfuvalkodott szívűt: kezet rá, hogy nem marad büntetlen! Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól. Akinek életútját kedveli az ÚR, azt még ellenségeivel is összebékíti. Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem. Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását. Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania. Az ÚRé az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok. Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt! A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz. Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt. Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az ÚRban. A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást. Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság. A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást. Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek. Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet. A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá. A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz. Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is. Az erőszakos ember rászedi felebarátját, és nem a jó úton vezeti. Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre. Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található. Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít. Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az ÚRtól való a döntés.

Minden fejezet...
1 0