14
A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével.
Aki egyenesen jár az útján, az féli az Urat, de aki görbe utakon jár, az megveti.
A balgák szájából kevélység sarjadzik, hanem a bölcset megőrzi az ajka.
Akinek nincsen ökre, annak tiszta a jászola, de nagy jövedelmet csak erős ökör hoz.
A becsületes tanú nem vall hamisságot, a hamis tanú csupa hazugságot lehel.
Az arcátlan hiába keres, nem lel bölcsességet, az okosnak könnyű a belátás.
Hagyd ott a balga embert, nála nem találsz értelmes ajakra.
Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága.
A bolondokat kigúnyolja az Isten, de az igazakban kedvét találja.
Belső bánatunkat csak a magunk szíve érti, belső örömünkbe nem szólhat idegen.
A gonoszok házát kiirtják, de az igazak sátra fennmarad.
Néha helyesnek lát az ember egy utat, de végül mégis a halálba visz.
Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége.
A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz.
Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére.
A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös.
Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel.
Az együgyűnek balgaság a szerzett vagyona, az okosak fejét tudás koronázza.
A jók előtt meghajolnak a rosszak, az igazak kapuja előtt a gonoszak.
A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jó barátja.
Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen.
Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké!
Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után.
A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja.
Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló.
Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál.
Az Úr félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére.
A király dicsősége a nép sokasága, megbukik a király, ha nincsen népe.
Annak, aki türelmes, nagy az okossága, balgasággal van tele, aki türelmetlen.
A nyugodt kedély élteti a testet, a szenvedély olyan, mint a csontszú.
Aki elnyomja a szegényt, Teremtőjét bántja, de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli.
A gonosz belebukik saját gonoszságába, az igaznak menedéke az ártatlansága.
Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik.
A népet emeli az igazságosság, hanem a bűn a népek gyalázata.
Az okos szolga kedves a királynak, ügyessége folytán nem éri megvetés. 15
A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértő szó felkorbácsolja az indulatot.
Tudomány csepeg a bölcsek nyelvéről, a balga szájából bolondság csordul ki.
Az Úrnak mindenütt ott van a szeme, a rosszak és jók fölött egyaránt őrködik.
A nyelvnek higgadtsága az életnek fája, zabolátlansága megöli a lelket.
A bolond megveti apjának intését, de okos lesz, aki figyel a feddésre.
Az igaz házában gyarapszik a készlet, a gonosz jövedelme egyre csökken.
A bölcsek ajkai őrzik a tudományt, a balgák szívében nincsen állandóság.
A gonosz áldozata iszonyat az Úrnak, de az igazak imája tetszik neki.
Utálja az Úr a gonosz életét, de aki az igazság útján jár, azt kedveli.
Alaposan meglakol, aki letér az ösvényről, aki gyűlöli a dorgálást, az meghal.
Az alvilág s a temető nyitva az Úr előtt, de mennyivel inkább az emberek szíve!
A gúnyolódó nem szereti, ha feddik, ezért nem is szeret a bölcsekhez járni.
A vidám szív derűssé teszi az arcot is, a szív bánata megöl minden életkedvet.
Az okosnak szíve tudás után kutat, a balgák szája bolondságot áhít.
A szűkölködőnek minden napja rossz, a vidám kedélyű mindig ünnepet ül.
Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs.
Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá, mint egy kövér ökör gyűlölettel.
Az indulatos ember veszekedést okoz, a türelmes elcsitítja a viszályt.
A lustának útját tövisek zárják el, a szorgalmasok útja el van egyengetve.
A bölcs fiú örömet szerez az apjának, az ostoba ember megveti az anyját.
Akinek nincsen esze, az a balgaságnak örül, az okos ember egyenes úton jár.
Megbuknak a tervek, ha nem vitatják meg őket, sok tanácsadóval létrejön a dolog.
Öröm az embernek, ha meg tud felelni, az idejében kiejtett szó milyen sokat érhet!
Az értelmes ember útja fölfelé visz, hogy az alvilágot ott lent elkerülje.
A kevélyek házát lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja.
A gonosz terve iszonyat az Úrnak, de a barátságos szavak tiszták (előtte).
Aki gazdagságra tör, lerombolja házát, aki megveti az ajándékot, az élni fog.
Az igaz elméje tisztes dolgokon jár, a gonosz szája hitványságot buzog.
A gonoszoktól távol marad az Úr, de az igazak imáját meghallgatja.
A ragyogó szem öröm a szívnek, a jó hír felüdíti a testet.
Az életre intő szóra figyelő fül éjnek idején is a bölcsek körében van.
Eldobja életét, aki szélnek ereszti az intést, aki hallgat a feddésre, okosságra tesz szert.
Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget. 16
A szívben meghányni-vetni – ez az emberek dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre.
A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra.
Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak.
Az Úr mindent a maga céljára teremtett, magát a gonoszt is, a balsors napjára.
Utálat az Úrnak minden gőgös ember, kezemet adom rá: nem marad büntetlen!
Szeretet és hűség jóváteszi a bűnt, s az Úr félelme távol tart a rossztól.
Ha egy férfi útja kedves az Úr előtt, ellenségeit is kibékíti vele.
Jobb az igazságos úton szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán.
A szív megtervezi az embernek az útját, de a lépéseit az Úr irányítja.
Ami a király ajkát elhagyja, az az Isten szava, amikor igazságot szolgáltat, nem téved.
A mérleg és serpenyője az Úrra tartozik, a tarsolyban minden súly az ő műve.
Utálat a királyok előtt az igaztalan cselekedet, mert az igazságosság a trónja szilárdsága.
Az igazságos ajak tetszik a királynak, azt szereti, aki egyenesen beszél.
A király haragja a halál hírnöke, de a bölcs férfiú lecsillapítja.
Ha a királynak ragyog az arca, életet jelent, a kegye olyan, mint a tavaszi esőfelhő.
Bölcsességet szerezni jobb, mint aranyat, okosságra szert tenni többet ér az ezüstnél.
A rossznak kerülése az igazak útja, aki vigyáz az útjára, az megtartja életét.
Összeomlás előtt kevélység a hírnök, felfuvalkodottság jár a bukás előtt.
Jobb a szerényekkel alázatban élni, mint a gőgösökkel zsákmányon osztozni.
Jól megy a sora annak, aki hallgat az intő szóra, jó sora van annak, aki az Úrban bízik!
Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, a kellemes beszéd megtoldja a tudást.
A tudás élet forrása birtokosának, a balgák büntetése meg balgaság.
A bölcsnek okosságot ad szájába a szíve, az ajkán meg a tudást gyarapítja.
A barátságos beszéd méznek folyása, édes a léleknek, üdülés a testnek.
Némely utat az ember egyenesnek nézne, a vége mégis a halálba visz.
A munkásnak javára szolgál az éhsége, mert munkára ösztönzi a szája.
Az elvetemült ember vészt ás ki, ajkai perzselnek, mint a tűz.
Veszekedést szít a ravaszkodó ember, a barátok közé is éket ver a pletykás.
Az erőszakos ember elcsábítja társát, és a balszerencse útjára vezeti.
Aki hunyorít szemével, fondorlaton töpreng, s aki összenyomja ajkát, kész a gonoszsággal.
Ékes koszorú a fehér hajkorona, az igazságosság útján található.
Jobb a béketűrő, mint a harcias hős, a magán uralkodó, mint aki elfoglal egy várost.
A sorsot ölbe vetik, de minden döntés az Úrtól származik.