1 A bölcs nő felépíti házát,
a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.
Az igaz úton járó, istenfélő embert
lenézi az, aki gyalázatos úton halad.
A balga szájában a kevélység vesszeje van,
a bölcseket azonban ajkuk megóvja.
Ahol nincsen marha, üres a jászol,
ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.
Igazságszerető tanú nem hazudik,
a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.
Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja,
az okosnak azonban a tudás könnyű.
Lépj a balga ember elé,
és nem ismeri fel az okos ajkat!
A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára,
a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.
Az ostoba csúfot űz a bűnből,
az igazak között pedig kegyelem lakozik.
Amely szív ismeri saját bánatát,
annak örömébe nem vegyül hivalkodás.
A gonoszok háza elpusztul,
az igazak sátra pedig virul.
Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik,
de a vége halálba vezet.
Móka közben is fájhat a szív,
s az öröm vége búslakodás lehet.
Az esztelen jóllakik útjával,
éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.
Az együgyű minden beszédnek hitelt ad,
az élelmes azonban megfontolja lépteit.
Az álnok fiú semmi jót nem várhat,
az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri,
és útja egyenes lesz.
A bölcs fél és kerüli a rosszat,
a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.
A türelmetlen balgaságot művel,
az ármánykodó pedig gyűlöletes.
Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük,
a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.
A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt,
s az istentelenek az igazak kapuja előtt.
20 A szegény még barátjának sem kell,
a gazdagot ellenben sokan kedvelik.
Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik,
de boldog, aki a szegényen megkönyörül!
Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.
Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek,
az irgalom és igazság azonban jót terem.
Minden fáradságnak megvan az eredménye,
de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.
A bölcsek koronája a gazdagságuk,
a balgák koszorúja a bolondságuk.
A megbízható tanú életet ment,
a csalárd pedig hazugságot kohol.
Az Úr félelmében van az erős bizodalma,
és fiainak ő lesz a reménye.
Az Úr félelme élet forrása,
amely halálos csapdától távol tart.
A király díszére válik, ha népe számos,
a nép hiánya a fejedelem romlása.
Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása,
aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.
A nyugodt kedély a testnek is épség,
a szenvedély azonban szú a csontban.
31 Aki elnyomja a szegényt,
gyalázattal illeti annak Teremtőjét,
de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.
32 A bűnös elbukik gonoszságában,
az igaz pedig még halálában is bizakodik.
Az okos szívében bölcsesség lakozik,
és bármely tudatlant megtanít.
Az erény magasra emeli a nemzetet,
a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.
Az okos szolga kedves a királynál,
a haszontalan pedig haragját viseli.
Szelíd felelet megtöri a haragot,
sértő szó pedig szítja az indulatot.
A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt,
a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.
Az Úr szeme mindenütt jelen van,
a rosszakat is, a jókat is meglátja.
A békülékeny nyelv az élet fája,
a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.
A balga fitymálja atyja feddését,
aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz.
A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség,
a gonoszok terveit pedig kiirtják.
Az igaz háza igen nagy erősség,
a gonoszok termésében pedig háborúság van.
A bölcsek ajka tudást hint,
nem így azonban a balgák szíve!
Utálja az Úr a gonoszok áldozatait,
de kedvét leli az igazak imájában.
Utálja az Úr a gonosz útját,
de szereti azt, aki az igazság útján jár.
Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról,
aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.
Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt,
mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!
Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti,
oda sem néz a bölcsek tájékára.
A jókedv felderíti az arcot,
a szív bánata pedig leveri a lelket.
Az okos szíve tudást keres,
a balgák szája pedig bolondságon legel.
Bajos a szegény ember minden napja,
de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.
16 Többet ér a kevés az Úr félelmében,
mint a dús kincs nyugtalanság közepette.
Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel,
mint hizlalt tulokra gyűlölettel.
Az indulatos ember civódást szít,
a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.
A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés,
a szorgosak útja pedig egyenletes.
A bölcs fiú örömet szerez atyjának,
a balga ember pedig megveti anyját.
A sületlenség kész öröm a balgának,
az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.
Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak,
de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.
Öröme telik az embernek a szája válaszában,
s a kellő időben kimondott szó – de jó!
Felfelé visz az okos ember életútja,
hogy elkerülje az alvilágot odalenn!
Lebontja az Úr a kevélyek házát,
és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.
Utálja az Úr a gonosz terveket,
a tiszta beszéd azonban kedves előtte.
Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát,
de aki megveti az ajándékot, életet talál.
Könyörület és hűség eltörli a vétket,
s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.
28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet,
a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.
Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól,
de meghallgatja az igazak imáját.
A barátságos tekintet felvidítja a lelket,
és a kedvező hír erősíti a csontokat.
A fül, amely az üdvös intelmet befogadja,
szívesen időzik a bölcsek körében!
Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát,
aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.
Az Úr félelme a bölcsesség tudománya,
s a dicsőség előtt alázatosság jár.
1 Az ember dolga a szív előkészítése,
de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza.
Az ember minden útja hibátlan a saját szemében,
a lelkeket azonban az Úr veti latra.
Az Úrra bízzad dolgaidat,
akkor terveid sikerülnek.
4 Az Úr mindent önmagáért alkotott,
így a bűnöst is a balsors napjára.
Minden gőgös ember utálat az Úr előtt,
a kezem rá, hogy nem marad büntetlen!
A jó út kezdete: megtenni, ami helyes,
ez kedvesebb Istennél, mint áldozatot bemutatni.
Könyörület és hűség eltörlik a vétket,
s az Úr félelme távol tart a gonosztól.
Ha kedvét leli az Úr az ember útjában,
ellenfeleit is békességre téríti.
A kevés többet ér becsületességgel,
mint dús jövedelem igazságtalansággal.
9 Az ember kieszeli útját szívében,
de az Úr az, aki lépéseit irányítja.
Jóslat van a király ajkán,
az ítéleten nem véthet a szája.
Súly és mérleg az Úr törvénye szerint van,
az efód minden köve az ő műve.
A királyok utálják azokat, akik igaztalant cselekszenek,
mert igazságosság teszi a trónt szilárddá.
Az igaz ajkak kedvesek a királynál,
szereti azokat, akik helyesen beszélnek.
A király haragja a halál hírnöke,
de az okos ember le tudja csillapítani.
15 A király arcának derűje életet jelent,
a kegye olyan, mint a késői eső.
Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál,
szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél!
Az igazak pályája távol marad a gonosztól,
aki kitart az útján, megmenti lelkét.
Romlás előtt kevélység jár,
és bukás előtt a lélek fennhéjázása.
Többet ér szerényekkel együtt megalázkodni,
mint gőgösökkel prédán osztozkodni.
Aki az igére hallgat, szerencsét talál,
és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát.
Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják,
de az édesajkú többet ér el.
A belátás élet forrása birtokosának,
a balgaság pedig fenyíték a balgáknak.
A bölcs szíve bölccsé teszi száját,
és növeli ajka kedvességét.
Lépes méz a szép szó,
édesség a léleknek, és egészség a csontoknak.
Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt,
de végül a halálba vezet.
A munkást éhsége munkára hajtja,
mert a szája készteti.
A semmirekellő ember gonosz vermet ás,
és ajkán perzselő tűz izzik.
28 A hamis ember civódást szít,
s a besúgó fejedelmeket idegenít el egymástól.
Az erőszakos ember elcsábítja barátját,
s olyan útra viszi, amely nem jó.
Aki hunyorgat szemével, csalárdságot tervel,
aki összeszorítja ajkát, kész már a gonoszra.
Az ősz haj ékes korona,
tisztesség útján lehet ahhoz jutni.
Többet ér a türelmes a hősnél,
s aki uralkodik önmagán,
különb annál, aki városokat hódít.
33 Ölbe vetik a sorsot,
de minden döntése az Úrtól van.
Jegyzetek
14,1 A bölcs nő magát a bölcsességet személyesíti meg.
14,20 A gazdaggal szívesen barátkoznak, ám a szentíró azokat dicséri, akiknek a szegényekre van gondja.
14,31 Aki a szegényt segíti, Istennek szolgál.
14,32 Még halálában is: talán helyesebb így fordítani: becsületességében.
15,16 Általában úgy gondolták, hogy a bölcsesség anyagi jólétet is hoz. Ez a szállóige más véleményt tükröz.
15,28 A nyelven való uralkodás a bölcsességi irodalom egyik központi témája.
16,1 A gyűjtemény második felében a bölcs mondások nem ellentétesek (mint a 10-15. f. mondásai), hanem egymást kiegészítő, egymással párhuzamos állítások.
16,1 Az ember tervez, de Isten dönt. Ezért jó a terveinket őrá bízni.
16,4 Ez a szállóige népies, leegyszerűsített válasz arra a kérdésre: Miért alkotta Isten a gonoszt?
16,9 Isten még gonosz terveket is fel tud használni jó célra (vö. Ter 50,20).
16,15 Márciusban és áprilisban esik a várva várt „késői eső”.
16,28 Az alattomos, erőszakos és rágalmazó ember rövid jellemrajza.
16,33 Vö. 1 Sám 14,41; 1 Krón 24,5; 26,13-16; Jónás 1,7.