4
Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.
(Mát 16,19; Kol 1,25.2Kor;4,5;Mát 28,19.20)
A mi pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenik hívnek találtassék.
(Luk 12,42; Zsid 3,5)
Rám nézve pedig igen csekély dolog, hogy ti tőletek ítéltessem meg, vagy emberi ítéletnaptól; sőt magam sem ítélem meg magamat.
(1Kor 6,12)
Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva; a ki ugyanis engem megítél, az Úr az.
(2Móz 34,7.1Ján;3,21;Zsolt 35,24)
Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg el nem jő az Úr, a ki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dícsérete.
(2Kor 10,18;Préd 12,16.2Kor;5,10)
Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra ti érettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annakfelette a mi írva van, nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen.
(Péld. 3,7. Róm. 12,3. 1Kor 3,18.)
Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna?
(Ján 3,27; Róm 12,6.1Pét;4,10; Jak 1,17.1Krón;29,14)
Immár beteltetek, immár meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodásra jutottatok; vajha csakugyan uralkodásra jutottatok volna, hogy mi is veletek egybe uralkodhatnánk.
(Jel 3,17)
Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra szántakul: mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek.
(Zsolt 44,23; Róm 8,36;Zsid 10,33)
Mi bolondok a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban; mi erőtlenek, ti pedig erősek; ti dicsőségesek, mi pedig gyalázatosak.
(1Kor 3,18.2Kor;13,9)
Mindezideig éhezünk is, szomjúhozunk is, mezítelenkedünk is, bántalmaztatunk is, bujdosunk is,
(2Kor 11,27;Csel 23,2.2Kor;4,8.9)
Fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván; ha szidalommal illettetünk, jót kívánunk; ha háborúságot szenvedünk, békességgel tűrjük;
(Zsolt 109,28;Róm 12,14; Mát 5,44)
Ha gyaláztatunk, könyörgünk: szinte a világ szemetjévé lettünk, mindeneknek söpredékévé egész mostanig.
(Róm 15,2)
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint szerelmes gyermekeimet intelek.
(1Thess 2,11)
Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tőlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangyéliom által.
(1Kor 3,6)
Kérlek azért titeket, legyetek az én követőim.
(1Kor 11,1; Fil 3,17)
Azért küldtem hozzátok Timótheust, ki nékem szeretett és hű fiam az Úrban, a ki eszetekbe juttatja néktek az én útaimat a Krisztusban, a mint mindenütt, minden gyülekezetben tanítok.
(1Tim 1,2.2Tim;1,2)
De mintha el se mennék ti hozzátok, úgy felfuvalkodtak némelyek.
(Mát 12,40; Zsolt 16,10)
Pedig elmegyek hamarosan hozzátok, ha az Úr akarándja; és megismerem a felfuvalkodottaknak nem a beszédjét, hanem az erejét.
(Csel 18,21; Zsid 6,3; Jak 4,15)
Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben.
(1Kor 2,1.4.5; Luk 17,20)
Mit akartok? Vesszővel menjek-é hozzátok, avagy szeretettel és szelídségnek lelkével?
(2Kor 10,2.6.9.11)
5
Általában hallatszik köztetek paráznaság, még olyan paráznaság is, a milyen a pogányok között sem említtetik, hogy valaki atyjának feleségét elvegye.
(3Móz 18,7.8)
És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, a ki ezt a dolgot cselekedte.
(Eféz 3,8;1Tim 1,13)
Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, a ki ekként ezt cselekedte,
(2Kor 10,1; Kol 2,5)
Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával
(Mát 16,19;18,18; Ján 20,23)
Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján.
(1Tim 1,20)
Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja.
(Mát 16,6; Gal 5,9)
Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.
(Ésa 53,7.1Pét;1,19; Ján 1,29)
Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.
(2Móz 12,3.15.19)
Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok.
(Mát 18,17.2Thess;3,14)
De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek.
(1Kor 1,10.11.12;3,3)
Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek.
(Mát 18,17; Péld 1,10-15.2Thess;3,6; Tit 3,10.2Ján;1,10)
Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet?
(Márk 4,11)
A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.
(5 Móz. 13,5. 22,20-24. 1Kor,5 1.)
6
Merészel valaki ti közületek, ha peres dolga van a másikkal, az igaztalanok előtt törvénykezni, és nem a szentek előtt?
(Jak 2,6)
Nem tudjátok-é, hogy a szentek a világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, méltatlanok vagytok-é a legkisebb dolgokban való ítéletekre?
(Luk 22,30; Jel 2,26)
Nem tudjátok-é, hogy angyalokat fogunk ítélni, nemhogy életszükségre való dolgokat?
(1Thess 4,14-17;Gal 5,24)
Azért ha életszükségre való dolgok felől van törvénykezéstek, a kik a gyülekezetben legalábbvalók, azokat ültessétek le.
(Róm 8,5)
Megszégyenítéstekre mondom: Hát nincs ti köztetek egy bölcs ember sem, a ki ítéletet tehetne az ő atyjafiai között?
(Mát 25,13;26,64; Ján 14,3)
Hanem atyafi atyafival törvénykezik, még pedig hitetlenek előtt?
(1Kor 10,21; Zsid 6,6)
Egyáltalán már az is gyarlóság ti bennetek, hogy törvénykeztek egymással. Miért nem szenveditek inkább a bántalmazást? Miért nem tűritek inkább a kárt?
(Péld 19,11;Péld 20,22; Mát 5,21.39; Luk 6,29; Róm 12,19.1Thess;5,15.1Pét;3,9)
Sőt ti okoztok bántalmazást és kárt, még pedig atyátokfiainak.
(1Thess 4,6;5,15)
Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők,
(Gal 5,19.20.21; Eféz 5,5)
Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.
(Zsolt 32,5)
Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által.
(Tit 3,3; Eféz 2,1-3;Zsid 9,14)
Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá.
(1Kor 10,23)
Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek rendeltetett. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek.
(Mát. 15,17. 1Kor 15,44.;1Thess 4,3)
Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által.
(Csel 3,15; Róm 6,5.8)
Nem tudjátok-é, hogy a ti testeitek a Krisztusnak tagjai? Elszakítva hát a Krisztus tagjait, paráznának tagjaivá tegyem? Távol legyen.
(Eféz 4,12.15.16)
Avagy nem tudjátok-é, hogy a ki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté.
(Mát 19,5.1Móz;2,24)
A ki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ő vele.
(Ján 17,21.22; Eféz 5,30)
Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de a ki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik.
(Eféz 4,11)
Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?
(1Kor 3,16;Róm 14,7.8)
Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.
(1Kor 7,23.1Pét;1,18.19;Fil 1,20)
7
A mik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni.
(1Kor,7 26.)
De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje.
(Márk 16,18; Jak 5,15)
A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének.
(Csel 2,1-4;10,45.46;Csel 8,20)
A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.
(1Kor 7,7; Róm 12,3.6; Eféz 4,7.1Kor;7,7)
Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bőjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.
(1Kor 10,17;Róm 12,4.5)
Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint.
(Eféz 2,14.15; Gal 3,27.28)
Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.
(Mát 19,12)
Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is.
(Róm 8,15.29.30)
De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.
(1Tim 5,14)
Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétől el ne váljék.
(1Thess 4,15;Mát 5,32; Malak 2,14)
Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét.
(Márk 10,11)
Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.
(1Kor,7 14. 16.)
És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.
(2Kor 5,4)
Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.
(Róm 11,16)
Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten.
(Eféz 2,14.17)
Mert mit tudod, te asszony, ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet?
(1Pét 3,1.2)
Csak a mint kinek-kinek adta az Isten, a mint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképen rendelkezem.
(1Ján 5,4.5)
Körülmetélten hivatott el valaki? ne fedezze el azt; körülmetéletlenül hivatott el valaki? me metélkedjék körül.
(Péld 11,18.2Krón;15,7;Ján 6,29)
A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása.
(Gal 5,6;6,15)
Kiki a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon.
(Eféz 4,1)
Szolgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sőt ha szabad lehetsz is, inkább élj azzal.
(Eféz 4,11.12)
Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen a ki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája.
(Ján 8,36; Gal 5,13;Eféz 6,6)
Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.
(1Kor 6,20.1Pét;1,18.19)
Kiki a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.
(1Kor,7 17. 20.)
A hajadonok felől nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hitelreméltó legyek.
(1Tim 1,12)
Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy tudniillik jó az embernek úgy maradni.
(Jer. 16,2. 1Kor,7 1. 1 Móz. 2,18.)
Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtől? Ne keress feleséget.
(1Kor,7 10. 11.)
De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik ; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek.
(1Kor,7 38.)
Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna.
(Róm 13,11)
És a kik sírnak, mintha nem sírnának; és a kik vígadnak, mintha nem vígadnának; a kik vesznek, mintha semmijök sem volna.
(1Kor 1,12)
És a kik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázatja.
(1Ján 2,17; Zsolt 39,7; Jak 1,10;4,14)
Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;
(1Tim 5,5)
A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a feleségének.
(Eféz 5,29)
Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.
(1Kor,7 38.)
Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tőrt vessek néktek, hanem hogy illendőképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.
(1Kor,7 9.)
De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez.
(1Kor,7 9. 38.)
A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.
(Csel 18,1.2.3.18.26;Róm 16,5)
Azért, a ki férjhez adja, az is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban cselekszi.
(1Kor,7 9.;1Kor,7 32. 34.)
Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az Úrban.
(Róm 7,2;2Kor 6,14.16)
De boldogabb, ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.
(1Kor,7 26. 28. 32.)