Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Az első kenyérszaporítás.
A hír hallatára Jézus bárkába szállt, és egy magányos helyre ment, hogy egyedül legyen. De a nép tudomást szerzett erről és gyalogszerrel utána ment a városokból. Amikor kiszállt, már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket. Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai és figyelmeztették: „Elhagyatott ez a hely és az idő is eljárt. Bocsásd el a népet, hogy a falvakba mehessenek és ennivalót vegyenek maguknak.” Jézus azonban így válaszolt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni.” „Csak öt kenyerünk és két halunk van”, felelték. „Hozzátok ide”, mondta. Meghagyta, hogy a nép telepedjék le a fűre, aztán fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre és megáldotta azokat. Majd megtörte a kenyereket és tanítványainak adta, a tanítványok pedig a népnek. Ettek mindnyájan és jóllaktak. A kenyérmaradékból még tizenkét kosárral szedtek össze. Az asszonyokon és gyermekeken kívül mintegy ötezer férfi evett.