1313 Ketten közülük még aznap egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumnyira fekszik. 1414 Közben beszélgettek mindarról, ami történt. 1515 Miközben így beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett és csatlakozott hozzájuk. 1616 De szemük el volt takarva, hogy föl ne ismerjék. 1717 Megszólította őket: „Miről társalogtok itt az úton?” Erre szomorúan megálltak. 1818 Egyikük, akit Kleofásnak hívtak, hozzáfordult: „Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?” 1919 „Micsoda?” – kérdezte. „A názáreti Jézus esete, felelték, aki szóban és tettben nagy hatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. 2020 Főpapjaink és elöljáróink halálra ítélték és keresztre feszítették. 2121 Mi viszont azt reméltük, hogy ő fogja megszabadítani Izraelt. De ma már harmadnapja annak, hogy ez történt. 2222 Igaz, hogy néhány közénk tartozó asszony megzavart minket. 2323 Hajnalban a sírnál voltak, de nem találták a testét. Azzal a hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt állították, hogy él. 2424 Társaink közül néhányan a sírhoz mentek és úgy találtak mindent, ahogy az asszonyok mondták. Őt magát azonban nem látták.” 2525 Erre ő így szólt: „Ti oktalanok, milyen nehezen hiszitek mindazt, amit a próféták jövendöltek! 2626 Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” 2727 Aztán Mózesen kezdve valamennyi prófétánál megmagyarázta, ami az Írásokban róla szól. 2828 Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akart volna menni. 2929 De azok marasztalták: „Maradj velünk, kérték, mert esteledik és már lemenőben van a Nap.” Betért tehát, hogy velük maradjon. 3030 Mikor asztalhoz ültek, kenyeret vett kezébe, megáldotta, megtörte és odanyújtotta nekik. 3131 Erre megnyílt szemük és fölismerték. De ő eltűnt előlük. 3232 „Ugye lángolt a szívünk, mondták egymásnak, mikor útközben beszélt hozzánk és kifejtette az Írásokat?” 3333 Még abban az órában útra keltek és visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és társaikat. 3434 Azok ezzel fogadták őket: „Az Úr valóban föltámadt és megjelent Simonnak.” 3535 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy hogyan ismerték föl a kenyértörésnél.