A Bárány és kísérete.
14 Akkor láttam, hogy a Bárány ott állt Sion hegyén. Vele volt a száznegyvennégyezer, akik homlokukon viselték az ő nevét és Atyjának nevét. Aztán szózatot hallottam az égből, mint nagy vizek zúgását s mint erős mennydörgés robaját. A szózat, melyet hallottam, úgy hangzott, mint mikor a hárfások hárfáikat pengetik. Új éneket énekeltek a trón, a négy élőlény és a vének előtt. Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földről megváltott száznegyvennégyezer. Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal, hanem szüzek maradtak. A Bárány nyomában járnak, bárhová megy. Ők a megváltottak az emberek közül, zsengéi Istennek és a Báránynak. Ajkukon nincsen hazugság, szeplőtelenül állnak (Isten trónja előtt).Az ítélet három angyala.
Akkor láttam, hogy egy másik angyal száll az ég magasán. Nála volt az örök evangélium, hogy hirdesse a föld lakóinak: minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. Harsány hangon kiáltotta „Féljétek Istent s dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája. Imádjátok őt: az ég, a föld, a tenger és a vízforrások alkotóját.” Egy másik angyal követte, aki így kiáltott: „Összedőlt, összedőlt a nagy Babilon, mely paráznaságának tüzes borával ittassá tett minden nemzetet.” Egy harmadik angyal is követte őket. Harsány hangon kiáltotta az is: „Aki imádja a vadállatot és szobrát, vagy aki viseli jelét homlokán vagy kezén, az inni fog Isten tüzes borából, melyet színtisztán töltött haragjának kelyhébe. Tűz és kénkő fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány színe előtt. Gyötrelmének füstje fölszáll örökkön-örökké. Nem lesz nyugalma sem éjjel, sem nappal, mert imádta a vadállatot és szobrát, és viselte nevének jelét. Ez az alapja a szentek állhatatosságának, akik kitartanak Isten parancsai és Jézus hite mellett.” Erre szózatot hallottam az égből: „Jegyezd föl: mostantól fogva boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg. Így van, mondja a Lélek: pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket.”Az aratás három angyala.
Folytatódott látomásom. Fehér felhőt láttam, a felhőn ember fiához hasonló ült. Fején aranykoronát viselt, kezében éles sarló. Egy másik angyal jött ki a templomból és harsány hangon kiáltott a felhőn ülőnek: „Lendítsd meg sarlódat és arass! Itt az aratás ideje, már érett a vetés a földön.” A felhőn ülő sarlóját a földre hajította és learatta a földet. Ekkor egy másik angyal lépett ki a mennyei templomból, akinek éles metszőkése volt. Egy harmadik angyal az oltártól lépett elő. Ennek hatalma volt a tűz fölött. Harsány hangon kiáltott annak, akinél az éles metszőkés volt: „Lendítsd meg éles késedet, és szüreteld le a föld szőlejének fürtjeit, mert beért már a szeme.” Az angyal lehajította éles metszőkését a földre, leszüretelte a föld szőlőjét és Isten haragjának nagy sajtójába vetette. A sajtót a városon kívül kitaposták. Annyi vér folyt ki a sajtóból, hogy a lovak zablájáig ért, ezerhatszáz stádiumnyira.Negyedik látomás: Isten haragjának hét csészéje
Hét angyal átveszi a hét csészét.
15 Akkor egy másik csodálatos nagy jelet láttam az égen: hét angyalt, akinél a hét végső csapás volt. Általuk teljesedik be Isten haragja. Tűzben játszó, üvegként csillogó tengert láttam. Akik legyőzték a vadállatot, az ő szobrát és nevének számát, ott álltak Isten hárfáival az üvegtengeren. Mózesnek, Isten szolgájának, és a Báránynak énekét énekelték: „Műveid csodálatosan nagyok, Uram,mindenható Isten!
Utaid igazságosak és igazak,
nemzetek Királya! Ki ne félne téged, Uram?
Ki ne magasztalná nevedet?
Te egyedül vagy szent!
Minden pogány nemzet színed elé borul,
ítéleteid nyilvánvalóvá váltak!” Ezután láttam, hogy megnyílt a szövetség sátrának mennyei temploma. A templomból hét angyal lépett ki a hét csapással. Tiszta fehér gyolcsba voltak öltözve, mellük aranyövvel övezve. A négy élőlény egyike a hét angyalnak hét aranycsészét adott, tele az örökkön-örökké élő Isten haragjával. Erre a templomot betöltötte Isten dicsőségének és hatalmának füstje. Senki sem léphetett be a templomba, míg be nem teljesedett a hét angyal hét csapása.