29 (28). ZSOLTÁR. A TERMÉSZET URA
29 (Dávid zsoltára.) Adjátok meg az Úrnak, Isten gyermekei, adjátok meg az Úrnak a tiszteletet és a hatalmat! Adjátok meg az Úrnak a nevét megillető dicsőséget, és szent udvarában imádjátok az Urat! Az Úr szava a vizek fölött, az Úr a hatalmas vizek fölött. Az Úr szava tele erővel, az Úr szava tele fönséggel. Az Úr szava cédrusokat tördel, az Úr szilánkokra töri Libanon cédrusait. Libanont ugráltatja, mint valami borjút, Szirjont pedig, mint fiatal bikát. Az Úr szava tüzes villámot szór, az Úr szava megremegteti a pusztát, az Úr megremegteti Kádes pusztáját. Az Úr szava tölgyeket csavar ki, és megritkítja az erdőket. A dicsőség Istene mennydörög, s templomában minden így kiált: Dicsőség! Az Úr trónolt a vízözön felett, az Úr királyként trónol mindörökké. Az Úr erőt ad népének, az Úr békével áldja meg népét.30 (29). ZSOLTÁR. HÁLA A MEGMENEKÜLÉSÉRT
30 (Zsoltár, templomszentelési ének – Dávidtól.) Dicsőítlek, Uram, mivel megmentettél, nem engedted, hogy ellenségeim ujjongjanak. Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, s te meggyógyítottál, Uram, lelkemet kihoztad a halál országából, megmentettél attól, hogy a sírba szálljak. Ti, akik szeretitek, dicsőítsétek az Urat, magasztaljátok szent emlékét! Mert haragja csak egy pillanatig tart, jósága azonban az egész életen át. Ha este sírás látogat is meg, reggel visszatér az öröm. Így szóltam magamban bízva: Nem ingok meg soha, mert jóságod, Uram, szilárd hegyre állított. De mikor elrejtetted arcodat, megrendültem. Uram, akkor hozzád kiáltottam, Istenemhez könyörögtem irgalomért: Mi haszon származna véremből, hogyha sírba szállnék? Dicsőíthet téged a por, hirdetheti nagy hűségedet? Hallgass meg, Uram, és könyörülj rajtam, légy az én segítőm, Uram. Panaszomat öröménekre változtattad, leoldottad vezeklőruhám és örömmel öveztél körül.31 (30). ZSOLTÁR
Hogy lelkem énekeljen neked és ne hallgasson soha. Uram, Istenem, mindörökké dicsőítelek!Előző nap Olvasási terv Következő nap