28
Menekül a gonosz, bár nem űzi senki, az igaz, mint az oroszlán, biztonságban érzi magát.
Az istentelenek bűne civódást szít, az okos ember azonban eloltja.
Gonosz ember, aki elnyomja a kicsiket, (olyan) mint az eső, amely elmossa, s nem hozza a kenyeret.
Aki elhagyja a törvényt, a gonoszt dicséri; ám a törvény tisztelője fölgerjed ellene.
A gonosz emberek nem fogják föl, mi a jó, mindent megértenek azok, akik keresik az Urat.
Jobb a szegény, ha tisztességben él, mint aki rossz úton jár és gazdag.
Az okos fiú megtartja az intelmet, aki a tobzódókkal tart, gyalázza az apját.
Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, olyannak gyűjt, aki megkönyörül a szegényen.
Aki elfordítja fülét a törvénytől, annak még az imája is szégyen.
Aki az igazakat gonosz útra viszi, beleesik a saját vermébe; a bűnteleneknek jóban lesz részük.
A gazdag bölcsnek gondolja magát, de az okos szegény keresztüllát rajta.
Ha az igazak győznek, nagy a fény és ujjongás, de ha a gonoszok győznek, mindenki elrejtőzködik.
Nincs sikere annak, aki titkolja a bűnét, de irgalomra lel, aki bevallja, s kerüli.
Jól jár az az ember, aki mindig résen van, aki megkeményíti a szívét, az elbukik.
Bömbölő oroszlán és kitörő medve a gonosz, aki védtelen népen uralkodik.
A hatalmas nagy az elnyomásban, de az okossága kicsi, (mégis,) aki utálja az igaztalan pénzt, soká él.
Az az ember, akit kiontott embervér terhe nyom, a sírjáig menekül. Ne támogasd!
Aki bűntelenül él, üdvöt talál, aki hamis útra lép, egyszer csak elesik.
Dúskál a kenyérben, aki műveli a földjét, szegény lesz, aki üres dolgok után futkos.
A szilárd férfiú bőséges áldást kap, aki a gazdagságot hajszolja, nem marad büntetlen.
Nem jó az elfogult részrehajlás, egy falat kenyérért rosszá válik az ember.
Aki sanda szemmel mohón vagyonra tör, nem látja előre, hogy nélkülözésre jut.
Aki mást megint, az végül kedvesebb lesz neki, mint akinek a nyelve hízelgőn szól hozzá.
Aki apját, anyját meglopja és azt mondja: „Nem bűn!”, az a megrontónak társául szegődött.
Veszekedést szít a telhetetlen ember, erőre kap, aki az Úrban bízik.
Aki a maga eszére hagyatkozik, az bolond; aki bölcsességben él, az biztos úton jár.
Aki ad a szegénynek, az nem szenved hiányt; aki befogja a szemét, azt sokan átkozzák.
Ha a gonoszok győznek, mindenki elbújik, de hogyha megbuknak, nő az igazak száma. 29
Akit sokszor intenek, mégis önfejű marad, rögtön összetörik és nincsen menekvése.
Örül a nép, amikor igazak vezetik, ha gonosz kormányoz, sóhajtozik a nép.
Aki szereti a bölcsességet, öröme apjának, aki feslett nőket tart, elveri vagyonát.
A király a törvénnyel építi országát, de ha túl sok adót kíván, tönkreteszi.
Aki hízeleg az embertársának, az hálót feszít ki a lába elé.
A gonosz ember lépte alatt csapda lapul, az igaz ember megy és örül.
Az igaz megérti a kisemberek ügyét, a gonosz azonban nem ismer megértést.
Az izgatók zendülésbe viszik a várost, a bölcsek lecsitítják a haragot.
Amikor bölcs ember esztelennel vitáz, akkor ez dühöng, nevet és nincsen nyugta.
A vérszopók gyűlölik az ártatlan embert, az igazak meg óvják életét.
A bolond egész mérgét azonnal kiönti, de a bölcs végül is lecsillapítja.
Ha egy fejedelem hazug szóra hallgat, gonoszokká válnak mind, akik szolgálják.
Szegény és elnyomó egymásra találnak: az Úr az, aki fényt ad mindkettő szemének.
Annak a királynak mindenkor fennmarad a trónja, aki a szegények fölött igazsággal ítél.
Vessző és dorgálás bölcsesség forrása, a zabolátlan fiú szégyen az anyjának.
Hogyha gonoszok kormányoznak, gyarapszik a bűn, de az igazak meglátják a bukásukat.
Fegyelmezd a fiad, s elégedett leszel: gyönyörűsége lesz majd a lelkednek.
Kinyilatkoztatás nélkül elvadul a nép, de boldogság a sorsa, ha a törvényt tartja.
Rabszolgát nem lehet szóval javítani: még hogyha megért is, nem engedelmeskedik.
Ha olyan férfit látsz, aki siet a szavával, a bolondnak is több a reménye, mint neki.
Aki rabszolgáját kiskorától kezdve kényezteti, végül hálátlannak látja.
Az indulatos ember veszekedést támaszt, a forrófejű meg halmozza a vétket.
Az embert a gőgje (porig) megalázza, de az alázatost megbecsülés éri.
A tolvajjal osztozó gyűlöli életét, hallja az átkot, mégsem tesz jelentést.
Az emberfélelem kelepcét állít fel, de aki az Úrban bízik, védelmet lel.
Sokan keresik az uralkodó kegyét, de a férfi igaza az Úrtól származik.
Az igazak szemében utálat tárgya a gonosz, a gonosz meg irtózik a tisztességestől.
VI. AGUR MONDÁSAI
30 A masszai Agurnak, Jake fiának szavai, a férfi mondása Itiel, Itiel és Ukal számára. Igen, oktalanabb vagyok, mint bárki más, nekem még emberi okosságom sincsen. És nem is tanultam én a bölcsességet, hogy enyém lehetne a Szent ismerete. Ki ment föl az égbe és ki jött le onnan? Ki az, aki a szelet a kezébe fogta? És a vizeket ki öntötte tartályba? Ki szabta meg a föld minden határát? Mi a neve, és mi a fiáé, ha tudnád? Isten minden szava színtiszta (igazság), pajzs azoknak, akik hozzá menekülnek. A szavaihoz ne fűzz hozzá semmit, mert különben (egyszer) számadásra szólít, és akkor hazugként ott állsz majd előtte. Csak két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok: Csalást és hazug szót tarts távol tőlem, s ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Hadd egyem kimért kenyeremet, nehogy jóllakva megtagadjalak, s azt mondjam: „Ki az az Úr?” Ne menjek lopni sem, mivel szegény lettem, ne gyalázzam meg Istenemnek nevét. Ne rágalmazd a szolgát az ura előtt, különben elátkoz, és meg kell bűnhődnöd. (Jaj a) nemzedéknek, amely átkozza az apját, és nem kíván semmi jót sem az anyjának. A nemzedéknek, amely azt hiszi, hogy tiszta, jóllehet a szennye nincsen még lemosva. A nemzedéknek, amelynek magasan jár a szeme, és lám, milyen gőgös a szeme pillantása! A nemzedéknek, amelynek kardok a fogai, és kések az álla csontjai, hogy a nyomorgókat felfalja a földről, és a szegényeket az emberek köréből.VII. TALÁLÓS MONDÁSOK
Két lánya van a piócának: „Add ide!” és „Add ide!” Három dolog van, ami telhetetlen, s négy nem mondja soha: „Elég!” Az alvilág, a terméketlen anyaméh, a föld, amely nem tud betelni vízzel, és a tűz, amely soha nem mondja, hogy „Elég!” A szemet, amelyik csúfot űz apjából, s lenézi anyjának élemedett korát, a patak mellékén hollók vájják majd ki, és a sasfiókák fogják felfalni! Három dolog van, amit csodálatosnak látok, és négyet sehogy se tudok megérteni: a sasnak útját az égen, a kígyó útját a sziklán, a hajó útját a mély tengeren, és a férfi útját az asszonynál. Ilyen még a házasságtörő asszony útja is; eszik, megtörli a száját és azt mondja: „Semmi rosszat sem tettem.” Három dolog alatt rendül meg a föld, és négy olyan van, amit nem tud elviselni: a szolgát, ha belőle király lesz, a bolondot, ha bőven dúskál a kenyérben, az elhagyott nőt, hogyha férjhez megy, s a rableányt, hogyha úrnőjét megfosztja trónjától. Négy igen apró dolog van a földön, mégis a bölcsek között van a helyük: Olyan nép a hangyák, amelynek nincs ereje, mégis összegyűjtik nyáron élelmüket. A szirti borzok is erőtlen, gyenge nép, mégis a sziklába építik lakásukat. És bár a sáskáknak nincsen királyuk, mégis rendben vonulnak fel. Kézzel is meg lehet fogni a gyíkot, mégis a királyok házában tanyázik. Hárman vannak, akik szépen lépegetnek, és négyen délcegen: az állatok hőse az oroszlán, amely senki előtt meg nem futamodik; a kakas, amely a tyúkok között büszkélkedik, a bak, amely a nyájat vezeti, és a király, aki beszédeket intéz a néphez. Ha olyan buta voltál, hogy nagyra légy, – vagy ilyet fontolgattál –, tedd a kezed a szádra! Mert ha a tejet köpülöd, vaj lesz belőle, ha nyomod az orrod, vér jön ki belőle, így ha haragot szítasz, viszály támad.VIII. LAMUEL SZAVAI
31 Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta: Mi van veled, fiam, méhemnek magzata, fogadalmam fia? Erődet ne add az asszonyoknak, sem részedet a királyok megbuktatóinak. Nem illik a királyhoz, Lamuel, nem illik a királyhoz bort inni, sem a fejedelemhez erős italra vágyni. Aki iszik, megfeledkezik a törvényről, és megcsorbítja az elnyomottak jogát. A kétségbeeső kapjon erős italt, és a bort az elkeseredettnek adjátok. Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát, és ne gondoljon többé a kínjaira. Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma, a gyámoltalanok ügye védelmében. Nyisd ki a szádat és dönts igazságosan, szerezz érvényt a szegény s elnyomott igazának!IX. A DERÉK ASSZONY DICSÉRETE
Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja. Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele. Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján. Előteremti a gyapjút és a kendert, és mindent beszerez, ügyes kézzel. Olyan, mint a kalmárok hajója: messze földről szállítja az élelmet. Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálólányait egy egész napra valóval. Szántóföld után néz és meg is szerzi, szőlőt telepít a keze munkájából. Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának. Tudja, hogy jó hasznot hajt, éjnek idején sem alszik ki lámpája. Kinyújtja a karját a guzsaly után, és a kezével megfogja az orsót. Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg a karját nyújtja. Nem kell féltenie háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettős ruhával, és takarókat is csinált magának. Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú. Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül az ország véneivel. Ingeket is készít és eladja őket, öveket is árul a kereskedőnek. Az erő érzete veszi körül, vidáman néz a jövendő elé. Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás (árad) a nyelvéről. Szemmel tartja háza népének munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere. Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel és így dicséri: „Sok asszony megmutatta, milyen derék, de te felülmúlod őket, mind valamennyit!” Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az okos asszonynak kijár a dicséret. Magasztaljátok keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!Előző nap Olvasási terv Következő nap