Kis türelmet

Jobb tisztes szegénységben élni, mint bűnnel szerzett gazdagságban

28 Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket, de az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán. Sok a vezető, ha pártütés van az országban, míg egy értelmes és okos ember soká fenntartja a rendet. Ha szegény ember a nincstelenek elnyomója, olyan az, mint a felhőszakadás, mely után nincs kenyér. Akik elhanyagolják a tanítást, dicsérik a bűnösöket, de akik megfogadják a tanítást, ellenük támadnak. A rossz emberek nem értik meg a törvényt, de akik keresik az URat, egészen megértik. Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár. Aki ügyel a tanításra, értelmes fiú az, de aki a dőzsölőkkel tart, szégyent hoz apjára. Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, annak gyűjt, aki könyörül a nincsteleneken. Aki elfordítja a fülét, és nem hallgat a tanításra, annak még az imádsága is utálatos. Aki a becsületeseket rossz útra csábítja, maga esik a verembe, de a feddhetetlenekre szép örökség vár. A gazdag ember bölcsnek tartja magát, de a nincstelen, ha értelmes, átlát rajta. Ha az igazak vigadnak, az nagy dicsőséget jelent, ha a bűnösök kerülnek felül, keresni kell az embereket. Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer. Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik. Olyan a szegény népen uralkodó bűnös, mint a morgó oroszlán és az éhes medve. Ha esztelen a fejedelem, nagy lesz az elnyomás, de ha gyűlöli a nyerészkedést, hosszú ideig él. Akit vérontás bűne terhel, hadd fusson a sírig, ne segíts neki! Aki feddhetetlenül él, az segítséget kap, de aki görbe utakon jár, egyszer csak elbukik. Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut. A megbízható ember bőven kap áldást, de aki gyorsan akar meggazdagodni, nem marad büntetlenül. A személyválogatás nem jó dolog, egy falat kenyérért is vétekbe viheti az embert. Gyorsan akar gazdagságra jutni a kapzsi, de nem tudja, hogy ínségbe jut. Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg. Aki meglopja apját és anyját, és azt gondolja, hogy az nem bűn, cinkosa az a gonosztevőnek. A telhetetlen ember viszályt szít, de aki az ÚRban bízik, az gyarapodik. Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen él, az megmenekül. Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek, de aki elfordítja tőle tekintetét, azt sok átok éri. Ha fölemelkednek a bűnösök, elrejtőzik az ember, de ha azok elpusztulnak, sokan lesznek az igazak.

A lélek fegyelmezése csak jóra vezet

29 Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik. Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép. Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát. Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé. A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül. Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni. Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot. A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton. A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla. Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti. Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik. A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az ÚRtól kapta a szeme világát. Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll. A bot és a fenyítés bölccsé tesz, de a kényeztetett gyermek szégyent hoz anyjára. Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását. Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne. Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást. Puszta szóból nem okul a szolga, még ha megérti, akkor sem ad rá semmit. Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. Aki gyermekkorától fogva kényezteti szolgáját, a végén nem bír vele. A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el. Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi. Aki a tolvajjal tart, önmaga ellensége, és az is, aki átkozódást hall, de nem jelenti. Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az ÚRban bízik, az oltalmat talál. Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az ÚR szolgáltat igazságot az embernek. Utálják az igazak az álnok embert, a bűnös meg a helyes úton járót utálja.

Ágúr beszéde

30 Ágúrnak, a masszái Jáke fiának beszéde. Így szólt ez a férfi: Elfáradtam, Istenem! Elfáradtam, Istenem! Végem van! Mert minden embernél tudatlanabb vagyok, nincs emberhez illő értelmem. Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a Szentnek tudományát: Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve? Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz! Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! Ne rágalmazd a szolgát ura előtt, mert megátkoz, és bűnhődni fogsz! Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja! Micsoda népség az, amely tisztának tartja magát, pedig ki sem mosták szennyéből! Micsoda népség az, a mely kevély szemű és fennhéjázó tekintetű! Micsoda népség az, amelynek fogai kardok és agyarai kések! Megennék a nincsteleneket a földön, a szegényeket az emberek között!

Számmondások

A piócának két lánya van: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég: a holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég. Aki gúnyolja apját, vagy engedetlenül megveti anyját, annak szemét kivájják a patak menti hollók, és megeszik a saskeselyűk. Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel. Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat! Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni: ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát, ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgálóleány úrnője örökébe lép. Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak: nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket. Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat. Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan. Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban. Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása: az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől, a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király. Ha fennhéjázásból bolondságot követtél el, és rájöttél, tedd kezedet a szádra! Ha tejfölt köpülnek, vaj lesz belőle, ha az orrot erősen fújják, vér jön belőle, és ha haragot szítanak, perpatvar lesz belőle.

Anyai jótanácsok a király számára

31 Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította. Mit mondjak, fiam, méhemnek gyermeke, akiért fogadalmat tettem? Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg! Lemúél! Nem illik a királyokhoz a borivás, nem illik az a királyokhoz, sem a fejedelmekhez a részegeskedés. Mert ha iszik, elfeledkezik a rendeletekről, és helytelenül ítélkezik a nincstelenek ügyében. Adjatok részegítő italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek. Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára. Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért! Nyisd meg szádat, ítélkezz igazságosan, juttasd igazához a nincstelent és a szegényt!

A derék asszony dicsérete

Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy. Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát. Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével. Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt. Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak. Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít. Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait. Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót. Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek. Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött. Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt. Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak. Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít. Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés. Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket! Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

Minden fejezet...
1 0