1 A gonosz menekül, mikor nem is üldözi senki sem,
az igaz pedig bizton érzi magát, mint a bátor oroszlánkölyök.
2 Az erőszakosok hibájából viszályok támadnak,
az okos ember azonban elfojtja azokat.
3 A gonosz férfi, aki szegényeket elnyom:
pusztító ár, amely éhínséget okoz.
Akik elhagyják a törvényt, magasztalják az istentelent,
akik megtartják, kikelnek ellene.
A gonosz emberek nem értik a jogot,
akik pedig keresik az Urat, mindent felfognak.
Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen,
mint aki görbe utakon jár, mégha gazdag is.
Aki megfogadja a tanítást, okos gyermek,
aki dőzsölőket lát vendégül, szégyent hoz atyjára.
Aki vagyonát kamattal és ráadással gyarapítja,
olyannak gyűjti, aki szegényhez bőkezű.
9 Aki elfordítja fülét, hogy ne hallja a törvényt,
annak még az imája is visszataszító.
Aki igazakat kárhozatos útra vezet,
maga esik a vermébe,
és javait az igazak birtokolják.
Bölcsnek tartja magát a gazdag,
de az okos szegény átlát rajta.
Ha az igazak ujjonganak, nagy a dicsőség,
ha pedig a gonoszok jutnak uralomra, az emberek tönkremennek.
Nem boldogul, aki bűneit palástolja,
de irgalmat nyer, aki megvallja s elhagyja azokat.
Boldog az ember, aki mindig istenfélő,
aki azonban szívét megkeményíti, bajba jut.
Ordító oroszlán és falánk medve:
ilyen a szegény népen uralkodó istentelen.
Okosságban szűkölködő fejedelem sokakat elnyom erőszakkal,
de aki gyűlöli a fösvénységet, sokáig uralkodik.
17 Az embert, akit kiontott vér terhe nyom,
ha a sírig menekül is, senki sem támogatja!
Aki igazságban jár, üdvösségben részesül,
akinek görbék az útjai, egyszer csak elesik.
Aki megműveli földjét, jóllakhat kenyérrel,
aki üres dolgok után szalad, betelik szegénységgel.
A becsületes embert bőséges áldás kíséri,
aki azonban siet meggazdagodni, nem marad büntetlen.
Nem cselekszik jól, aki ítéletben személyre tekint,
az ilyen egy falat kenyérért is vét az igazság ellen.
A férfi, aki siet meggazdagodni, és másokra irigykedik,
nem tudja, hogy utoléri majd a szegénység.
Aki megfeddi az embert,
később könnyebben talál nála szeretetet,
mint aki hízelgő nyelvével megcsalja.
24 Aki atyját, anyját kifosztja,
és azt mondja: »Ez nem bűn!« –
ártó ember cimborája.
A pöffeszkedő telhetetlen szítja a viszályt,
aki bízik az Úrban, megerősödik.
Balga az, aki saját eszére hagyatkozik,
az menekül meg, aki bölcsességben jár-kel.
Aki ad a szegénynek, nem lát szükséget,
aki megveti a könyörgőt, ínségbe jut.
Ha a gonoszok felemelkednek, az emberek elrejtőznek,
ha pedig azok tönkremennek, az igazak gyarapodnak.
A férfira, aki a dorgálót nyakaskodva megveti,
hirtelen eljön a romlás, amelyből nincs számára felépülés.
Örvend a nép, ha az igazak gyarapodnak,
de sóhajt a nép, ha gonoszok jutnak uralomra.
A férfi, aki kedveli a bölcsességet, megörvendezteti atyját,
aki azonban céda nőket tart, elherdálja a vagyont.
Az igazságos király talpraállítja az országot,
a kapzsi férfiú azonban tönkreteszi.
A férfi, aki hízelgő, tettetett beszéddel szól barátjához,
hálót vet lába elé.
A gonosz ember beleakad bűnei tőrébe,
az igaz pedig ujjong és örvendezik.
Az igaz gondol a szegények jogával,
a gonosz pedig nem vesz róla tudomást.
Az arcátlan emberek fellázítják a várost,
a bölcsek ellenben csitítják az indulatot.
Ha bölcs ember balgával vitába száll,
akár haragudjék, akár nevessen, nyugalmat nem talál.
Vérszomjas emberek megvetik az ártatlant,
az igazak pedig keresik a lelkét.
A balga rögtön kiadja egész lelkét,
a bölcs pedig elhalasztja és későbbre tartogatja.
12 Amely király örömest hallgat hazug beszédekre,
annak szolgái egytől egyig
gonosztevők.
Van egymás mellett szegény is, elnyomó is,
mindegyik az Úrtól kapja szeme világát.
Örökre szilárd a király trónja,
aki a szegénynek igazságot szolgáltat.
Vessző és korholás bölcsességet adnak,
az ifjú pedig, akit szabadjára hagynak, szégyent hoz anyjára.
Ha a gonoszok gyarapodnak, a bűn is erőre kap,
az igazak azonban meglátják bukásukat.
Fenyítsd fiadat, akkor nyugodalmat ad neked,
és gyönyörűséget szerez lelkednek.
18 Látomás nélkül a nép féktelenné lesz,
de boldog, ha megtartja a törvényt.
Szolgát nem lehet csak szép szóval kitanítani,
mert érti ugyan, mit mondasz, de mégsem fogad szót.
Láttál-e embert, aki elsieti beszédét?
A balgának több a reménye, mint neki!
Aki szolgáját gyermekkorától kényezteti,
később majd makacsnak találja.
Indulatos férfi viszályt támaszt,
s a heveskedő bővelkedik bűnökben.
Az embert kevélysége megalázza,
az alázatosnak pedig megbecsülés jut.
Aki tolvajjal osztozik, ellensége önmagának,
hallja az átkot, és még sem tesz jelentést!
Az emberektől való félelem tőrbe ejt,
aki pedig az Úrban bízik, oltalmat nyer.
Sokan keresik az uralkodó színét,
de az Úrtól jön mindenki ítélete.
Az igazak utálják a gonosztevőt,
a gonoszok pedig attól irtóznak, aki egyenes úton jár.
A fiú, aki szót fogad, megmenekszik a romlástól.
ÁGUR SZAVAI: 30,1-14
30 1A masszai Águrnak, Jáke fiának mondásai. Így szól a férfi, akivel Isten van,
és mert Isten vele van, bátorsággal mondja:
2 Balgább vagyok, mint a többi ember,
és nincsen emberi bölcsességem!
Nem tanultam bölcsességet,
hogyan ismerném tehát a Legszentebbet?
Ki ment fel az égbe és szállott alá?
A szelet ki gyűjtötte kezébe?
A vizet ki kötötte mintegy köpenybe,
ki állította föl a földnek minden szélét?
Hogy hívják? És mi a neve a fiának, ha tudod?
Isten minden szava állja a tüzet,
védőpajzs ő azoknak, akik benne bíznak.
Szavaihoz mit sem szabad hozzátenned,
hogy meg ne korholjon és hazugságban ne maradj!
7 Két dolgot kérek tőled,
ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok:
Tartsd távol tőlem a hamisságot, hazugságot!
Ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot!
Csak annyit adj ennem, amennyi elegendő,
hogy jóllakván meg ne tagadjalak,
és ne mondjam: »Ki az az Úr?«
vagy szükségtől hajtva ne lopjak,
és meg ne gyalázzam Istenem nevét!
Ne rágalmazd a szolgát uránál,
hogy meg ne átkozzon, és meg ne bűnhődj!
Olyan nemzedék ez, amely elátkozza atyját,
és nem áldja anyját,
nemzedék, amely tiszta a saját szemében,
pedig le nem mosta magáról szennyét,
nemzedék, amely szemét magasan hordja,
és felhúzza szemöldökét,
nemzedék, amelynek foga megannyi kard,
és álla csupa kés,
hogy felfalja a nyomorgókat a földről,
és a szegényeket az emberek közül.
SZÁMMONDÁSOK: 30,15-33
15 A piócának két leánya van,
mindegyik azt mondja: »Ide vele! Ide vele!«
Három az, ami telhetetlen,
és négy, ami sohasem mondja: »elég!«:
az alvilág, az anyaméh szája,
a föld, amely nem tud betelni vízzel,
s a tűz, amely sohasem mondja, hogy: »elég!«
A szemet, amely atyjából csúfot űz,
és lenézi anyja szülését,
vájják ki a patakok hollói,
és falják fel a sasok fiai!
18 Három dolog nem fér a fejembe,
és négyet sehogy sem értek:
a sasnak útját az égen,
a kígyó útját a sziklán,
a hajó útját a tenger közepén,
s a férfi útját a leánynál.
Ilyen még a házasságtörő asszony útja is:
eszik, megtörli száját,
és így szól: »Semmi rosszat sem tettem!«
Három dolog alatt rendül meg a föld,
és négyet nem tud elviselni:
a rabszolgát, ha király lesz belőle,
a balgát, ha jóllakik étellel,
a gyűlölt nőt, ha férjhez megy,
s a rableányt, ha úrnője örökébe lép.
Négy igen apró van a földön,
de azért a bölcseknél is okosabb:
erőtlen nép a hangya,
de aratáskor gyűjti élelmét,
gyenge nép a szirti borz,
mégis sziklába építi lakását,
a sáskának nincsen királya,
és raja mégis rendben vonul,
a gyík kezével kapaszkodik,
és ott van királyi palotákban.
Hárman lépnek szépen,
és négyen járnak délcegen:
az oroszlán, a hős az állatok között,
nem hátrál meg senki elől,
a kakas, amint a tyúkok között büszkén lépeget,
a bak a kecskenyáj élén,
s a király, ha kiáll népe elé.
Van, aki akkor bizonyul balgának, mikor magasra emelték:
ha okos lett volna, kezét a szájára tette volna.
Aki fejés közben erősen nyomja a tőgyet,
vajat szorít ki belőle.
Aki erősen fújja orrát, vért nyom ki belőle.
Aki az indulatot szítja, viszályt okoz.
LÁMUEL OKTATÁSA: 31,1-9
31 1Lámuelnek, Massza királyának igéi,amelyekkel őt anyja oktatta.
Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke?
Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?
Ne költsd vagyonodat nőkre,
és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!
Ne adj királyoknak, Lámuel,
ne adj királyoknak bort,
mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,
hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt,
és meg ne másítsák a szegények igazát.
A búslakodóknak adjátok a részegítőt,
s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,
hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat,
hogy ne gondoljanak többé bajukra!
Nyisd ki szádat a néma érdekében,
minden jövő-menő ember ügyében,
nyisd ki szádat igaz ítéletre,
és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!
A DERÉK ASSZONY DICSÉRETE: 31,10-31
10 Derék asszonyt ki talál?
Becse a korallokét messze meghaladja!
Férjének szíve bátran ráhagyatkozik,
és nem lesz nyereség híján.
Jóval fizet neki és nem rosszal,
élete minden napján.
Előszedi a gyapjút és a kendert,
és ügyes kézzel végzi a munkát,
úgy, mint a kereskedő hajója,
messziről szerzi be élelmét.
Még tart az éjjel, és máris felkel,
eleséget ad háza népének,
s élelmet szolgálóinak.
16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi,
szőlőt ültet keze munkája árán.
Derekát jól felövezi
és erős karral lát a dolgához.
Érzi, látja, hogy szépen keres,
mécsese éjjel el nem alszik.
Kezébe veszi a rokkát,
és ujjai megfogják az orsót.
Megnyitja tenyerét a szegénynek,
és kinyújtja kezét a szűkölködő felé.
Nem félti házát a hó hidegétől,
mert egész házanépének kettős a ruhája.
Takarót készít magának,
bisszusból, bíborból van a ruhája.
Férjének nagy a becsülete a kapuknál,
ha ülésezik az ország véneivel.
Gyolcsot készít és eladja,
és övet ad át a kánaáninak.
Erő és ékesség a ruhája,
ezért vidáman néz a jövő nap elé.
Bölcsességre nyitja száját,
és nyelvén jóságos tanítás van.
Szemmel tartja házanépe útjait,
és nem eszi a tunyaság kenyerét.
Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja:
»Sok nő gyűjtött már vagyont,
de te túltettél valamennyin!«
A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel!
Adjatok neki keze gyümölcséből,
és tettei dicsérjék őt a kapuknál!
Jegyzetek
28,1 A Hiszkija-féle gyűjtemény (vö. 25,1) második része főként ellentétpárokat tartalmaz.
28,2 A mondás valószínűleg az északi országrész egymást gyorsan váltogató királyaira vonatkozik.
28,3 A szegények jogát maga Isten védi.
28,9 Aki az isteni törvényt elveti, az később hiába imádkozik.
28,17 Vö. Ter 4,12.
28,24 A rászoruló idős szülőt cserben hagyni gyilkossághoz hasonló.
29,12 Uralkodása során a király hivatalnokainak becsületességére van utalva.
29,18 A prófécia nagy ajándék, ám egy próféták nélküli időben a törvény követése is kellően eligazít.
30,1 Massza egy arab törzs neve.
30,1 Águr szavai függeléket képeznek a salamoni gyűjtemény végén.
30,2 Águr inkább kérdez, mint megoldásokat ad. Isten bölcsessége kifürkészhetetlen (vö. Jób 38,1-35).
30,7 Egy ima, mely a „hazugság” szó kapcsán került ide. Szegénység és gazdagság egyaránt bűnbe viheti az embert.
30,15 A pióca a kapzsi embert jelképezi.
30,15 A számmondások műfaja a találós kérdésekből keletkezett. A számmondások valami megmagyarázhatatlant neveznek meg. Nem vonnak le semmiféle következtetést, hanem elgondolkodásra késztetnek.
30,18 A mondás a szerelem titkának csodálatosságára akar rávilágítani.
31,1 Massza egy arab törzs neve.
31,10 Alfabetikus költemény, mely a példabeszédek könyvének egyik legkésőbb keletkezett része.
31,16 A nő önállóan földet vásárol. A nők ókori háttérbe szorítottságának itt semmi jelét sem érezni.