A meggondolatlanul vállalt kezesség
6 Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed, s így szád szava által tőrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak, akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, mert embertársad kezébe kerültél: Menj, siess és zaklasd embertársadat. Ne hunyd be szemedet álomra, a szempilládat ne hagyd elszunnyadni! Mint zerge a hálóból, szabadítsd ki magad, vagy mint a madár a tőrből!A lusta és a hangya
Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál és akkor bölcs leszel: Nincsen főnöke, nincs, aki ösztökélné vagy parancsolna neki, nyáron mégis megszerzi élelmét, aratás idején összegyűjti eledelét. S te lusta, meddig akarsz még heverészni? Mikor akarsz végre fölkelni álmodból? „Még egy kis alvás, még egy kis szendergés, keresztbefont karral még egy kis pihenés!” Így rád tör a szegénység, mint az útonálló, s mint valami koldus, a nyomor.A semmirekellő
Egy semmirekellő, igen, egy csirkefogó közelít, hamisság van a szájában, hunyorít a szemével, meglök a lábával, az ujjával meg jelt ad, álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen. Ezért váratlanul rászakad a végzet, hirtelen tönkremegy és nincs menekvése.A hét szörnyeteg
Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét: A gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz, az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között.Az atyai intelmek folytatása
Fiam, tartsd hát meg apádnak parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását! Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba. Vezessen jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, ha meg fölébredsz, beszélgessen veled. Mert a parancs lámpás, fény a tanítás, életre vivő út az intelem s a feddés. Megóv a más feleségétől, az idegen asszony hízelgő nyelvétől. Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete! Mert a céda díja csak egy darab kenyér, de a házasságtörő nő drága életet hajszol. Rejthet-e az ember tüzet a keblébe úgy, hogy a ruhája ettől meg ne gyúlna? Lehet-e járkálni izzó szén parazsán, úgy, hogy az embernek meg ne égjen a lába? Így van, ha valaki más asszonyához jár, aki megérinti, nem marad büntetlen. A tolvajt, aki lop, mert hajtja az éhség, és jól akar lakni, nem veti meg senki. De ha rajtakapják, hétszeresen fizet, rámegy a háza és egész vagyona. Csöpp esze sincs annak, aki házasságot tör, az tesz ilyet, aki elszánta életét. Ütlegeket s szégyent visz onnan magával, és a gyalázata nem múlik el soha. Mert féltékenység a férfiember dühe, és a bosszú napján nem ismer irgalmat. Nincs az a váltságdíj, amely kiengesztelné, akármennyit kínálsz, nem egyezik bele. 7 Őrizd meg, fiam, a szavaimat, jegyezd meg magadnak a parancsaimat! Tartsd meg parancsaimat, akkor boldogan élsz, őrizd tanításom, mint a szemed fényét. Kösd őket az ujjaidra, és írd fel a szíved táblájára! Mondd a bölcsességnek: „A nővérem vagy.” És az okosságnak: „Te meg a rokonom.” Akkor megóv az idegen asszonytól, a hízelgő szavú idegen nőtől. Mert házának ablakából kukucskál, a nyíláson át leskelődik, hátha a gyanútlan fiatalok közt meglátna egy ifjút, akinek kevés az esze: arra megy az utcán, a sarkon, és arra veszi az irányt, ahol az ő háza van. Szürkület van éppen, a nappal és az éj közt, leszállóban az éj sötétje. Összeakad vele egy nőszemély, cédán kiöltözve, fátyollal borítva. Nem volt önuralma, nem volt maradása, lába nem tudott megmaradni otthon. Egyszer az utcán, aztán a téren, végül minden utcasarkon leskelődött. Megfogja az ifjút, már meg is csókolja, és azt mondja neki szégyentelen arccal: „Adós voltam még egy áldozattal, és ma beváltottam, amit megfogadtam. Azért jöttem ki, hogy találkozzam veled, és rád találjak most, lám, megleltelek. Ágyamon a takarókat szépen elrendeztem, egyiptomi vásznat terítettem rá. Fekvőhelyemet bepermeteztem: mirha, aloé meg fahéj illatos olajával. Gyere, igyuk a szerelem italát reggelig, élvezzük örömmel a szerelem gyönyörét! Mert a férjem éppen nincsen itthon, elment messzire, hosszú útra indult. Elvitte magával az erszényt is a pénzzel, nem jön meg előbb, csak amikor holdtölte lesz.” Rábeszélő készségével így elcsábította, csalfa szájával tévútra vezette. Mint aki megzavarodott, elindult utána, ahogyan az ökör megy a vágóhídra, vagy mint a szarvas, amely hurokba akad. Míg aztán a máját egy nyíl át nem fúrja, vagy mint a madár, amely hálóba repül, s nem veszi észre, hogy az életével játszik. Éppen ezért, fiam, hallgassál rám, és figyelj a szám szavaira! Szíved ne hajoljon az útjaik felé, és ne tévelyedj az ösvényeikre! Mert sokan elpusztultak, akiket tőrbe csalt, s nagy azoknak a száma, akiket megölt. Az alvilágba visznek házán át az utak, lefelé a halálnak kamráiba.A bölcsesség második megszemélyesítése
8 Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát? Fönt a magaslaton az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást. A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja: „Férfiak, hozzátok intézem szózatom, emberek, nektek szól a szavam! Ó, ti együgyűek, legyetek okosak végre, és ti balgatagok, térjetek már észre! Figyeljetek ide! Amit hirdetek, az helyes, őszinte szóra nyílnak ajkaim. Mert az én számat az igazság mozgatja, ajkaim borzadnak minden álnokságtól. Számnak minden szava színtiszta igazság, nincsen benne semmi kitekert vagy hamis. Az értelmes embernek mind megfelel, aki szert tett a tudásra, az helyesli őket. Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál, Mert a bölcsesség jobb a korallnál, nem érhet föl vele semmilyen drágaság.”A királyi bölcsesség
„Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát. Az én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság és enyém a lelkierő. [Az Úr félelme a rossznak utálata.] A gőg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem. Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál. Általam kormányoznak a királyok, és tesznek igazságot a tisztségviselők. Általam uralkodnak a fejedelmek, és ítélkeznek a főemberek az egész föld fölött. Nálam van a gazdagság, s nálam a dicsőség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság. Gyümölcseim jobbak, mint az arany s a színarany, hasznom többet ér, mint a válogatott ezüst. Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén, ami jogos. Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok és megtöltöm csűrjeiket.”A teremtő bölcsesség
„Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. Amikor létrehozott, még ősvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elő víz. Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat, amikor a földet és a mezőket még nem alkotta meg, és a föld első rögét sem. Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét megszabta; amikor kijelölte a tenger határát – és a vizek nem csaptak ki –, amikor megrajzolta a föld szilárd részét. Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között.”Utolsó hívás
„Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat. Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet! Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit. Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését. De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik.”A vendégszerető bölcsesség
9 Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította. Barmait levágta, borát megkeverte, és az asztalát is megterítette. Kiküldte szolgálóit és kihirdette a város magasabb pontjain: „Tapasztalatlanok, kerüljetek beljebb!” Az értetleneknek meg ezt mondja: „Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem! Éljetek, csak hagyjatok fel a dőreséggel és járjatok az értelem útjain!”A gúnyolódók ellen
Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását. A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni – az az okosság. Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei. Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.A dőreség a bölcsességet majmolja
Dőre asszonynak nincsen nyugodalma, tele van butasággal, nem tud semmit sem. Üldögél házának ajtaja előtt, trónszéken a város magaslatán, hogy felszólíthassa, akik arra járnak, akiknek épp arra vezet el az útjuk: „Térjen be ide mind, aki tudatlan!” Akinek kevés az esze, annak meg ezt mondja: „Milyen édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen jó az íze a titkos eledelnek!” És nem veszi észre, hogy holtak laknak ott, az alvilág völgyében vannak vendégei.Előző nap Olvasási terv Következő nap