Kis türelmet
A meggondolatlanul vállalt kezesség
6 Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed, s így szád szava által tőrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak, akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, mert embertársad kezébe kerültél: Menj, siess és zaklasd embertársadat. Ne hunyd be szemedet álomra, a szempilládat ne hagyd elszunnyadni! Mint zerge a hálóból, szabadítsd ki magad, vagy mint a madár a tőrből!
A lusta és a hangya
Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál és akkor bölcs leszel: Nincsen főnöke, nincs, aki ösztökélné vagy parancsolna neki, nyáron mégis megszerzi élelmét, aratás idején összegyűjti eledelét. S te lusta, meddig akarsz még heverészni? Mikor akarsz végre fölkelni álmodból? „Még egy kis alvás, még egy kis szendergés, keresztbefont karral még egy kis pihenés!” Így rád tör a szegénység, mint az útonálló, s mint valami koldus, a nyomor.
A semmirekellő
Egy semmirekellő, igen, egy csirkefogó közelít, hamisság van a szájában, hunyorít a szemével, meglök a lábával, az ujjával meg jelt ad, álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen. Ezért váratlanul rászakad a végzet, hirtelen tönkremegy és nincs menekvése.
A hét szörnyeteg
Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét: A gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz, az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között.
Az atyai intelmek folytatása
Fiam, tartsd hát meg apádnak parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását! Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba. Vezessen jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, ha meg fölébredsz, beszélgessen veled. Mert a parancs lámpás, fény a tanítás, életre vivő út az intelem s a feddés. Megóv a más feleségétől, az idegen asszony hízelgő nyelvétől. Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete! Mert a céda díja csak egy darab kenyér, de a házasságtörő nő drága életet hajszol. Rejthet-e az ember tüzet a keblébe úgy, hogy a ruhája ettől meg ne gyúlna? Lehet-e járkálni izzó szén parazsán, úgy, hogy az embernek meg ne égjen a lába? Így van, ha valaki más asszonyához jár, aki megérinti, nem marad büntetlen. A tolvajt, aki lop, mert hajtja az éhség, és jól akar lakni, nem veti meg senki. De ha rajtakapják, hétszeresen fizet, rámegy a háza és egész vagyona. Csöpp esze sincs annak, aki házasságot tör, az tesz ilyet, aki elszánta életét. Ütlegeket s szégyent visz onnan magával, és a gyalázata nem múlik el soha. Mert féltékenység a férfiember dühe, és a bosszú napján nem ismer irgalmat. Nincs az a váltságdíj, amely kiengesztelné, akármennyit kínálsz, nem egyezik bele.

Minden fejezet...