Kis türelmet
A mindennapi élet bölcsessége 6

1 Fiam, ha társadért jótálltál,
ha kezedet adtad idegenért,

ha tulajdon szád szava csapdába ejtett,
és rabbá tett saját beszéded,

ahogy mondom, úgy tégy, fiam, hogy kilábalj,
hiszen társad kezére kerültél.
Menj! Sietve keltsd fel a társadat!

Ne engedj alvást szemednek,
és szendergést szempilláidnak!

Vond ki magad, mint a gazella a hurokból,
s a madár a madarász tőréből.

6 Eredj a hangyához, te lusta!
Nézd az útjait és okulj!

Sem főnöke, sem tiszttartója, sem ura nincsen,

mégis megszerzi táplálékát nyáron,
összegyűjti élelmét aratáskor.

Meddig heversz még, lusta?
Mikor kelsz fel álmodból?

Alszol egy kevéssé, szenderegsz egy kissé,
összeteszed kicsit a kezedet, hogy aludj,

és beállít hozzád az ínség, mint a csavargó,
s a nélkülözés, mint a fegyveres rabló!
De ha serény vagy, akkor aratásod bő, mint a forrás,
s az ínség messze elkerül.

12 Semmirekellő az istentelen ember,
hamis szájjal jár,

hunyorgat szemével, sikál a lábával,
és jelet ad ujjával,

álnok szívvel gonoszt forral
és viszályt hint el szüntelen!

Az ilyenre hirtelen rászakad romlása,
váratlanul összeroppan,
és nincs számára gyógyulás.

16 Hat dolgot gyűlöl az Úr
és hetet utál a lelke:

a fennhéjázó szemet, a hazug nyelvet,
az ártatlan vért ontó kezet,

az álnok tervet forraló szívet,
a gonoszra sebtében siető lábakat,

a hamis tanút, aki ontja a hazugságot,
és azt, aki viszályt hint testvérek közé.

A házassági hűség

Tartsd meg, fiam, atyád parancsait,
és el ne hagyd anyád tanítását!

21 Kösd őket szívedre mindenkor,
fűzd őket nyakad köré!

Hadd járjanak veled jöttödben-mentedben,
őrködjenek fölötted, amikor alszol,
és velük társalogj, amikor felébredsz!

Mert a parancs fáklya, a tanítás világosság,
s a fegyelem feddése az életre vezető út,

hogy megóvjanak a rossz asszonytól,
az idegen nő hízelkedő nyelvétől!

Meg ne kívánd szépségét szívedben,
és meg ne ejtsenek az ő kacsintásai!

Mert a céda személy díja alig ér egy kenyeret,
a férjes asszony azonban drága lélekre vadász.

Vehet-e ember tüzet az ölébe úgy,
hogy ruhái meg ne égjenek?

Járhat-e valaki izzó parázson úgy,
hogy talpát meg ne perzselje?

Így jár, aki betér társa asszonyához,
aki őt érinti, nem marad büntetlen!

Nem nagy bűnt követ el a tolvaj, ha azért lop,
hogy csillapítsa éhségét,

mégis, ha rajtakapják, hétannyit fizet,
oda kell adnia háza minden holmiját.

De az ember, aki házasságot tör,
balgaságában vesztébe rohan.

Csúfságot és szégyent von magára,
és gyalázatát le nem mossa semmi,

mert a férfi féltékenysége és haragja
nem ismer kíméletet a bosszú napján,

nem enged senki könyörgésének,
és váltságul nem fogad el semekkora ajándékot.

7

1 Fiam! Őrizd meg szavaimat,
rejtsd magadba parancsaimat!

Tartsd meg parancsaimat, akkor élni fogsz,
és tanításomat, mint szemed fényét!

Kösd azt ujjaidra, írd szíved táblájára!

Mondd a bölcsességnek: »Nővérem vagy!«
Az okosságot kedvesednek szólítsd,

hogy megóvjon téged másnak asszonyától,
az idegen nőtől, aki beszédeivel hízeleg.

Kinéztem házam ablakán a rács mögül,

és látok fiatalokat.
Észreveszek egy balga legénykét:

ott megy az utca sarkán,
s az asszony házának tájékára ballag,

szürkületben, estefelé, éjnek idején, sötétben.

És íme, elébe lép az asszony, rossz személy mezében,
készen a lelkek megejtésére, csacsogó és állhatatlan,

nyugodni nem tudó.
Lábai nem tűrik az otthonülést,

hol az utcán, hol a piacon,
hol a sarkokon leskelődik.

Megragadja, megcsókolja az ifjút,
szemtelen arccal hízeleg, és mondja:

»Áldozatokat fogadtam egészségemért,
és ma váltottam be fogadalmamat,

ezért jöttem ki eléd,
hogy keressem arcodat, és íme, megleltelek!

Hevederrel kötöttem át ágyamat,
bevontam tarka, egyiptomi takaróval,

meghintettem fekvőhelyemet
mirhával, áloéval, illatos fahéjjal.

Jöjj! Élvezzük a keblek mámorát,
gyönyörködjünk szerelmes ölelésben hajnalig,

mert férjem nincs itthon,
messze útra elment!

Magával vitte pénzes erszényét,
nem jön haza, majd csak holdtölte napján.«

Befonja őt sok-sok beszédével,
megejti őt hízelkedő ajkával.

Megy utána íziben, mint a leölésre vitt marha,
mint az ugrándozó bárány,
és nem érti a bolond, hogy bilincsekbe vonják,

amíg csak be nem hatol a nyíl a májába.
Mint a madár, úgy siet a hálóba,
és nem tudja, hogy életével játszik.

24 Nos tehát, fiam, hallgass rám,
és figyelj szám igéire!

Szíved ne térjen útjaira,
és ne tévedj ösvényeire,

mert már sokakat megsebesített és elejtett,
és igen erőseket is megölt!

Háza az alvilág országútja,
amely a halál kamráihoz vezet.

A bölcsesség Isten ajándéka 8

1 Nem hív-e a bölcsesség,
nem hallatja-e szavát az okosság?

Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre,
oda, ahol ösvények találkoznak,

a város kapui mellett,
s a bejáratnál így kiált fennhangon:

»Hozzátok beszélek, férfiak!
Az emberek fiaihoz szól szavam!

Értsetek okos szót, ti balgák,
kapjatok észbe, ti dőrék!

Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek,
és igazságra nyílnak ajkaim,

mert szám igazságot beszél,
és ajkam a gonoszt utálja.

Minden szavam igazság,
nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.

Világosak azok az okosaknak,
és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt.

Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt,
és tudást válasszatok inkább, mint aranyat,

mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál,
és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.«

12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben,
és vagyok jelen az értelmes gondolatokban.

Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot,
utálja a dölyföt, a kevélységet,
a gonoszság útját és a hamis szájat.

Enyém a tanács, az igazságosság,
enyém az okosság, enyém az erő!

Általam uralkodnak a királyok,
és tesznek igazságot a törvényhozók.

Általam kormányoznak az uralkodók,
és ítélkeznek a hatalmasok.

Szeretem azokat, akik szeretnek engem,
akik virradatkor keresnek, meg is találnak.

Nálam van a gazdagság és a pompa,
a tisztes vagyon, a becsületesség.

Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél,
s javaim többet érnek a színezüstnél.

Az igazság útjain járok,
a jog ösvényei közepén,

hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem,
és megtöltsem kincsesházaikat.

22 Az Úr szerzett engem útjai elején,
kezdetben, mielőtt bármit is alkotott.

Öröktől fogva rendelt engem,
ősidők óta, még a föld előtt.

Nem voltak még tengerek, én már fogantattam,
még nem törtek elő a vízben dús források,

még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben,
a halmok előtt születtem.

Még nem teremtette meg a földet és a folyókat
és a földkerekség sarkait,

amikor az eget felállította, már ott voltam,
amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé.

Amikor a fellegeket odafenn megerősítette,
és kimérte a vízforrásokat.

Amikor a tengert körülvette határával,
és törvényt szabott a vizeknek,
hogy át ne hágják határaikat.
Amikor a föld alapjait megvetette,

ott voltam mellette, mindent elrendeztem,
és gyönyörködtem nap nap után,
színe előtt játszadoztam mindenkor.

Játszadoztam a földje kerekségén,
és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni.

Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám!
Boldogok, akik megtartják útjaimat!

Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek,
és el ne vessétek azt magatoktól!

Boldog az ember, aki hallgat rám,
aki ajtómnál virraszt naponta,
és őrzi ajtóm félfáját,

mert aki engem megtalál, életet talál,
és üdvöt nyer az Úrtól.

Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt,
mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!

9

1 A bölcsesség házat épített magának,
kifaragta hét oszlopát,

leölte áldozatait, elegyítette borát,
meg is terítette asztalát.

Elküldte szolgálóit, hogy kiáltsák
a várban és a város falain:

»Aki tudatlan, jöjjön hozzám!«
S a dőréknek üzente:

»Jöjjetek, egyétek étkemet,
és igyatok a borból, amelyet nektek elegyítettem!

Hagyjatok fel az együgyűséggel, hogy élhessetek,
és járjatok a belátás útjain!«

7 Aki arcátlant dorgál, szidalmat szerez magának,
aki gonoszt korhol, szégyenfoltot hoz magára.

Ne fedd meg az arcátlant, hogy meg ne gyűlöljön!
Fedd meg a bölcset, és megkedvel téged.

Adj a bölcsnek alkalmat, és bölcsességben gyarapszik,
tanítsd az igazat, és sietve elfogadja!

A bölcsesség kezdete az Úr félelme,
s a Szentnek ismerete okosság,

11 mert általam sokasodnak napjaid,
és lesz még több életéved.

Ha bölcs vagy, a magad javára vagy az,
ha arcátlan vagy, magad vallod kárát!

13 Dőreség-asszony lármás,
csupa csábítás és egyebet sem tud.

Leül háza kapujába,
egy székre a város magas helyén,

hogy hívja az arra menőket,
akik az útjukon járnak:

»Aki tudatlan, jöjjön hozzám!«
S a dőréknek ezt üzeni:

»A lopott víz édesebb,
s a titkon élvezett kenyér ízletesebb!«

És nem tudják, hogy ott a megholtak árnyai vannak,
s az ő vendégei az alvilág mélyén laknak!

Jegyzetek

6,1 Óvás a meggondolatlan kezességvállalástól.

6,6 Buzdítás a szorgalmas munkára.

6,12 A csaló és gonosz embert messziről felismeri az, akinek van emberismerete.

6,16 Hét bűn (vö. 30,15-33) amelyek lehetetlenné teszik az emberi együttélést.

6,21 A házassági hűség nem kevésbé fontos, mint a törvény legfőbb előírásai, amelyeket a jámbor zsidó jelként a kezére és a homlokára kötött (vö. MTörv 6,4-8).

7,1 A házasságtörés legbiztosabb ellenszere a bölcsesség.

7,24 A nőkkel való kapcsolat nem játék a férfinak: az életéről vagy a haláláról dönt általa.

8,1 Három versszakos költemény (1-11.12-21.22-36) melyben a bölcsesség önmagát ajánlja.

8,1 A bölcsességet mindenkinek nagyra kellene becsülnie.

8,12 A népek vezetőinek a bölcsesség által kell kormányozniuk.

8,22 A bölcsesség nem pusztán emberi erény, hanem Isten egy tulajdonsága; általa teremtette a világot.

9,1 A hét oszlop a ház tökéletességét jelzi.

9,1 A bölcsesség és a dőreség hívogatják az embereket. A három tanító mondás (7-12) később került bele ebbe a költeménybe.

9,7 A rossz diákot szidni is kár, a jó még a szidalomért is hálás.

9,11 A tanító szavai tanítványához.

9,13 A dőreséget utcanőként festi le a szent szerző. Megszemélyesít minden a romlásba vezető csábítást.


Minden fejezet...
1 0