Kis türelmet
Izrael pásztorai.
34 Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, jövendölj, Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik: Ti pásztorok, ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük? A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek. A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük. Így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk, és a mezei vadak zsákmányává lettek és szétszéledtek. A hegyekben és a magas dombokon kóborolt nyájam, szétszóródott nyájam az egész országban, és senki nem gondolt rá, senki nem kereste. Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten: Mivel nyájam prédává lett és minden vadállat felfalhatta, mert nem volt pásztora, hiszen pásztoraim nem törődtek nyájammal, pásztoraim magukat legeltették, nem a nyájamat legeltették, azért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: Ezt mondta az Úr, az Isten: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat és véget vetek pásztorságuknak. A pásztorok nem legeltetik többé magukat, kiragadom torkukból juhaimat, és nem falhatják fel őket többé. Ezt mondja azért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk. Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom őket mindenünnen, ahová a felhő és sötétség napján szétszóródtak. Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból és hazavezérelem őket. Izrael hegyein legeltetem őket, a völgyekben és az ország lakott tájain. Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein. Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le őket – mondja az Úr, az Isten. Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket. Ami meg titeket illet, juhaim – mondja az Úr, az Isten –, nézzétek, igazságot teszek a juhok között, a kosok és a bakok között. Nem volt elég, hogy lelegeltétek a legjobb legelőt, és ami megmaradt legelőtökből, azt összetiportátok a lábatokkal; hogy megittátok a tiszta vizet, és ami megmaradt belőle, azt felkavartátok a lábatokkal, úgyhogy a juhaimnak azt kellett legelniük, amit lábatok összetiport, és azt kellett inniuk, amit lábatok felkavart? Ezért ezt üzeni nekik az Úr, az Isten: Nos, majd én igazságot teszek a kövér juh és a sovány juh között. Mivel ti oldalatokkal és vállatokkal lökdöstétek és szarvatokkal ökleltétek a gyenge juhokat, amíg csak el nem űztétek őket, azért segítek juhaimon, hogy ne legyenek többé prédává és igazságot teszek juh és juh között. Egyetlen pásztort rendelek föléjük, aki majd legelteti őket: szolgámat, Dávidot. Ő legelteti őket, és ő lesz a pásztoruk. Én, az Úr leszek az Istenük, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük. Én, az Úr mondtam ezt. Szövetséget kötök velük, és kiirtom az országból a vadállatokat. Biztonságban élhetnek a pusztában, és az erdőkben alhatnak. Halmom köré telepítem őket, esőt rendelek a kellő időben, áldásos esőt. A mező fái meghozzák gyümölcsüket, és a föld megadja termését, úgyhogy biztonságban lesznek országukban. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha összetöröm igájuk fáját, és kiszabadítom őket azok kezéből, akik leigázták őket. Nem lesznek többé a népek prédájává, és az ország fenevadjai nem falják fel őket. Biztonságban élhetnek majd, nem tartja őket senki rettegésben. Bőséges termést adok nekik, hogy ne váljanak többé éhínség áldozatává az országban, és ne kelljen eltűrniük a népek gúnyolódását. Akkor majd megtudják, hogy én, az Úr, az ő Istenük velük vagyok, és hogy ők, Izrael háza az én népem – mondja az Úr, az Isten. És ti, juhaim, az én legelőm juhai vagytok, én meg a ti Istenetek vagyok – mondja az Úr, az Isten.
Jövendölés Edom hegyei ellen.
35 Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, fordulj Szeir hegysége felé és jövendölj ellene! Így beszélj hozzá: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézd, ellened fordulok, Szeir hegysége, kinyújtom ellened kezemet és kietlen pusztasággá változtatlak, városaidat meg romhalmazzá teszem. Pusztává leszel, és megtudod, hogy én vagyok az Úr. Mivel örökös ellenség voltál, és a kard hatalmába adtad Izrael fiait, szorongatásuk idején, végső bűnhődésük idején a kard hatalmába adtad Izrael fiait, azért amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, elborítlak vérrel, és vér fog üldözőbe venni. Bizony így lesz: vérontással vétkeztél, azért vér fog üldözni. Pusztasággá és sivataggá teszem Szeir hegyét, és kiirtok mindenkit, aki arra jár. Hegyeit elborítom az elesettekkel, halmaidon, völgyeidben és folyóid mentén azok hevernek majd, akiket kardélre hánytak. Örökre pusztasággá teszlek, és városaidban nem laknak többé. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. Mivel így beszéltél: „Ez a két nemzet és két ország az enyém lesz, megkaparintom őket, még ha az Úr volt is ott”, azért amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, haragod és irigységed szerint bánok majd veled, teljesen úgy, amint te bántál velük, gyűlölettel telve, és megmutatom neked, hogy ki vagyok, amikor majd ítéletet tartok fölötted. Tudd meg, hogy én, az Úr, az Isten, hallottam minden gyalázó szavadat, amelyet Izrael hegyeire kiejtettél, amikor így beszéltél: „Pusztulás lett a sorsuk, a mi zsákmányunk lettek.” Kitátottátok ellenem szátokat, és kihívóan beszéltetek rólam – hallottam. Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Az egész föld örömére pusztasággá teszlek. Amint te örültél, hogy Izrael házának öröksége elpusztult, így teszek majd én is veled. Sivataggá változol, Szeir hegye, egész Edommal egyetemben. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
Jövendölés Izrael hegyeiről.
36 Te meg, emberfia, jövendölj Izrael hegyeiről és mondd: Izrael hegyei, halljátok az Úr szavát! Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel az ellenség így beszélt felőletek: „Haha, lám, az ősi magaslatok a mieink lettek”, azért hát jövendölj. Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel elpusztultatok, körös-körül mindenki eltaposott benneteket, és a többi nép birtokává lettetek, az emberek a nyelvükre vettek és gyaláznak benneteket, azért, Izrael hegyei, halljátok az Úrnak, az Istennek a szavát! Ezt üzeni az Úr, az Isten a hegyeknek és a halmoknak, a szakadékoknak és a völgyeknek, a pusztuló romoknak és a kihalt városoknak, amelyeket kifosztottak és csúfoltak a szomszéd népek. Ezt mondja az Úr, az Isten: Valóban, izzó féltékenységemben a többi népek és egész Edom ellen beszéltem, mivel elfoglalták országomat; káröröm volt a szívükben és megvetés a lelkükben, amiért elpusztították és kifosztották. Jövendölj Izrael földjéről, és mondd a hegyeknek és a halmoknak, a szakadékoknak és a völgyeknek: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, féltékenységemben és haragomban beszéltem, mivel el kell tűrnötök a népek gyalázkodásait. Ezért hát ezt mondja az Úr, az Isten: Fölemelem kezemet, s igazán mondom: a népeknek, amelyek körülöttetek vannak, viselniük kell majd gyalázatukat. Ti meg, Izrael hegyei, sarjasszatok ágakat és teremjetek gyümölcsöt népemnek, Izraelnek, mert hamarosan visszatér! Mert nézzétek, hozzátok megyek, felétek fordulok, azért megművelnek és bevetnek benneteket. Megsokasítom rajtatok az embereket és Izrael egész házát. A városokat lakják majd, s a romokat újra fölépítik. Megszaporítok rajtatok embert és állatot, hogy sokasodjanak és legyenek termékenyek. Lakottá teszlek benneteket, mint azelőtt voltatok, és jót teszek veletek, többet, mint azelőtt, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. Emberek járnak majd megint rajtatok, népem, Izrael; birtokba vesznek titeket, az örökrészük lesztek, és nem fosztod meg őket többé gyermekeiktől. Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel azt mondták nektek: Emberfaló vagy és népedet gyermektelenné teszed, azért nem eszel többé embert, és nem fosztod meg többé népedet gyermekeitől – mondja az Úr, az Isten. A jövőben nem engedem, hogy a népek gyalázkodását halld és a nemzetek gúnyolódását hallgasd, s nem fosztod meg többé népedet gyermekeitől – mondja az Úr, az Isten. Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, Izrael háza a saját földjén lakott, de beszennyezte életmódjával és tetteivel. Életmódja olyan volt előttem, mint a havi tisztulásban szenvedő nő tisztátalansága. Ekkor rájuk zúdítottam haragomat a vér miatt, amelyet ontottak az országban, és a bálványok miatt, amelyekkel tisztátalanná tették (az országot). Szétszórtam őket a népek közé, és szétszélesztettem az országokba. Életmódjuk és tetteik szerint ítélkeztem fölöttük. A népek között, ahova kerültek, megszentségtelenítették szent nevemet, hiszen azt mondják róluk: „Ez az Úr népe, mégis ki kellett az ő földjéről menniük.” De tekintettel voltam szent nevemre, amelyet Izrael háza megszentségtelenített a népek között, ahová került. Ezért mondd meg Izrael házának: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nem miattatok teszem ezt, Izrael háza, hanem szent nevemért, amelyet megszentségtelenítettetek a népek között, amelyek közé kerültetek. Szentté teszem nagy nevemet, amelyet gyalázat ért a népek között, amelyet megszentségtelenítettek közöttük. Akkor majd megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr – mondja az Úr, az Isten –, amikor a szemük láttára megmutatom rajtatok, hogy szent vagyok. Kivezérellek benneteket a népek közül, összegyűjtelek minden országból és visszaviszlek saját földetekre. Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket. Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok. Abban az országban laktok majd, amelyet atyáitoknak adtam, s az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek leszek. Megszabadítalak benneteket minden tisztátalanságtól, bőven ellátlak gabonával és nem küldök rátok többé éhínséget. Megszaporítom a fák gyümölcsét és a mező termését, hogy ne kelljen többé az éhhalál gyalázatát viselnetek a népek között. Akkor majd visszaemlékeztek gonosz útjaitokra és iszonyatos tetteitekre. Megutáljátok saját magatokat bűneitek és gonoszságaitok miatt. Nem miattatok teszem ezt – mondja az Úr, az Isten –, jól jegyezzétek meg magatoknak! Szégyenkezzetek és piruljatok életetek miatt, Izrael háza! Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon, amikor minden bűnötöktől megtisztítalak benneteket, újra benépesítem a városokat, és a romok újra felépülnek. Az elpusztult földet újra megművelik, amely csak pusztaság volt, minden arra járó szeme láttára. Azt mondják majd: „Ez az elpusztult föld olyan lett, mint az Éden kertje, és az elpusztított, feldúlt, lerombolt városok lakott erődök lettek. Akkor a népek, amelyek megmaradtak itt a környéken, megtudják, hogy én, az Úr újra felépítettem, amit leromboltak, és amit letaroltak, azt újra beültettem. Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem.” Ezt mondja az Úr, az Isten: Még azt is megengedem, hogy Izrael háza azzal a kéréssel forduljon hozzám, hogy sokasítsam meg őket, mint valami emberekből álló nyájat; mint egy szent állatokból álló nyájat, mint egy Jeruzsálemben ünnepekre összegyűlt nyájat. Romokban heverő városaitok így telnek meg emberek nyájával. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr.

Előző nap Olvasási terv Következő nap
Minden fejezet...
1 0