23
Bileám Balakhoz fordult: „Építtess hét oltárt, s adj nekem hét fiatal bikát és hét kost.”
Balak teljesítette Bileám kérését, és minden oltáron feláldozott egy fiatal bikát és egy kost.
Akkor Bileám így szólt Balakhoz: „Maradj égőáldozatod mellett! Magam elmegyek, hátha találkozom az Úrral. S amit látnom enged, azt tudtodra adom.” S elment egy kopár helyre.
Bileám áldásai.
Itt Isten eléje ment Bileámnak, s ő így szólt hozzá: „A hét oltárt felállíttattam, és mindegyiken feláldoztam egy fiatal bikát meg egy kost.” Ekkor az Úr szózatot adott Bileám szájába, mondván: „Menj vissza Balakhoz és beszélj!” Visszament hát hozzá, s lám, még ott állt Moáb a vezéreivel együtt az égőáldozatnál. Erre elkezdte beszédét e szavakkal: „Balak elhozatott Aramból, Moáb királya Kelet hegyei közül. Rajta! Átkozd meg kedvemért Jákobot! Rajta! Vond Izraelre az (Isten) haragját! De hogy átkozhatnám meg azt, akit Isten nem átkoz? Hogyan esdhetném le a haragot, amikor az Úr nem haragszik? Látom őt a sziklák csúcsáról, igen, látom a halmok tetejéről: Lám, ez a nép magányosan vándorol, nem tartozik a többi nép közé. Ki tudná számba venni Jákob porát? Ki tudná följegyezni Izraelnek csak a negyedét is? Bár az igazak halálával halhatnék meg én is, s olyan lenne a végem, mint az övék!” Balak Bileámhoz fordult: „Mit tettél velem? Azért hoztalak magammal, hogy átkozd ellenségeimet, s te áldod őket!” De az ezt válaszolta: „Hát nem pontosan ahhoz kell-e szabnom szavaimat, amit az Úr ad ajkamra?” Erre Balak így szólt hozzá: „Gyere velem egy másik helyre, ahonnan láthatod – igaz, hogy csak egy részét látod majd, az egészet nem láthatod –, s onnan mondj átkot rá az én kedvemért.” S fölvitte a Piszga tetejére, az Őrök mezejére, építtetett hét oltárt, s mindegyik oltáron feláldozott egy fiatal bikát meg egy kost. S akkor így szólt Balakhoz: „Maradj itt égőáldozatod mellett, addig én odébb várok (az Úr) megjelenésére.” Az Úr megjelent Bileámnak, s szózatot adott ajkára, mondván: „Menj vissza és beszélj!” Ő visszament (Balakhoz), s lám, az még ott állt Moáb vezéreinek társaságában égőáldozata mellett. Balak megkérdezte: „Mit mondott az Úr?” Akkor fölemelte szavát, s elkezdte: „Nos, Balak, halljad! Cippor fia, figyelj rám! Nem ember az Isten, hogy hazudjék, nem ember fia, hogy visszakozzék. Mond-e valamit, hogy meg ne tenné? Ígér-e valamit, hogy ne teljesítené? Nézd, az a megbízásom, hogy áldjam, így áldani fogom, s nem vonok vissza belőle semmit. Nem láttam Jákobban semmi kivetnivalót, nem tapasztaltam Izraelben semmi nyomorúságot. Vele van Istene, az Úr, fel-felharsan a királyi ének. Isten, aki kivezette Egyiptomból, olyan neki, mint bivalynak a szarva. Nem szól Jákob ellen semmi előjel, Izrael ellen semmi jövendölés! Mindig idejében hirdeti majd Jákob és Izrael, mit akar tenni az Isten. Nézd, mint a nőstény oroszlán, olyan ez a nép, oroszlán módjára fölkel, s nem nyújtózik el, míg zsákmányát szét nem marcangolja, áldozata vérét ki nem issza.” Erre azt mondta Balak Bileámnak: „Ha már nem átkozhatod, hát legalább ne áldjad!” Bileám azonban így válaszolt Balaknak: „Nem megmondtam neked előre: mindent meg kell tennem, amit az Úr mond?” Balak most ezt mondta Bileámnak: „Gyere, elviszlek egy másik helyre. Talán helyénvaló lesz Isten szemében, hogy onnét átkot mondj.” És Balak fölvitte Bileámot a Peor tetejére, amely a puszta felé nézett. Így szólt Bileám Balakhoz: „Építtess hét oltárt, s készíts ide hét fiatal bikát és hét kost.” Balak úgy tett, ahogy Bileám mondta, s mindegyik oltáron feláldozott egy fiatal bikát meg egy kost. 24 Bileám ekkor belátta, hogy az Úr (ismét) Izrael megáldásában lelte tetszését. Így nem fürkészte a jósjeleket, hanem a puszta felé fordította arcát. Ahogy most Bileám fölemelte tekintetét, s elnézte a törzsek szerint táborozó Izraelt, rászállt az Isten lelke, s ő szózatba kezdett, e szavakkal: „Így beszél Bileám, Beor fia, így beszél a mélyreható tekintetű ember. Így beszél, aki felfogja az Isten szavát, látja a Mindenható arcát – Istentől kap választ, a szeme megnyílik: Mily szépek, Jákob, a sátraid, és a hajlékaid, Izrael! Mint a szétterülő völgyek s a kertek a folyó mentén! Mint az Úr ültette tölgyek s a cédrusok végig a parton. Hős támad utódai körében, uralkodik majd számtalan népen. Hatalmasabb lesz királyánál, Agagnál, királysága dicsőségre emelkedik. Isten, aki kivezette Egyiptomból, olyan lesz neki, mint bivalynak a szarva. Üldözői tetemét eltiporja, megtöri csontjaikat. Mint az oroszlán, térdre ereszkedik, elnyújtózik, mint az oroszlán nősténye – ki meri zavarni? Legyen áldott, aki megáld, hanem aki átkoz, legyen átkozott!” Ekkor azonban Balak haragra gerjedt Bileám ellen. Kezét tördelve így szólt Balak Bileámhoz: „Azért hívattalak, hogy megátkozd ellenségeimet, te meg háromszor is megáldottad őket! Most aztán gyorsan kotródj haza! Az volt a szándékom, hogy gazdagon megjutalmazlak. De az Úr megfosztott jutalmadtól.” Bileám így válaszolt Balaknak: „Nem megmondtam követeidnek is, akiket hozzám küldtél: Ha annyi ezüstöt meg aranyat ad is Balak, amennyi a házába befér, akkor sem hághatom át az Úr parancsát, hogy magamtól bármit tegyek is, akár jót, akár rosszat. Csak azt hirdethetem, amit az Úr mond. Nézd, most azon vagyok, hogy visszatérjek népemhez. Hadd áruljam el, mit tesz majd ez a nép a napok elmúltával a te népeddel.” S beszélni kezdett és azt mondta: „Így beszél Bileám, Beor fia, így beszél a mélyreható tekintetű ember. Így beszél, aki felfogja Isten szavát, birtokolja a Magasságbeli tudását, látja a Mindenható arcát. Istentől kap választ, a szeme megnyílik: Látom, de nem most, látom, de nem közelről. Csillag tűnik fel Jákob (törzséből), jogar sarjad Izraelből. Bezúzza Moáb halántékát, s Szet fiainak koponyáját. Edom idegen birtok lesz és Szeir meghódított ország. Izrael kiterjeszti hatalmát. Jákob uralkodik ellenségein, elpusztítja az Arból menekülőket.” Amikor megpillantotta az amalekitákat, így folytatta szavait: „Amalek a népek elseje, de utódai kivesznek örökre.” Azután meglátta a kenitákat, s rájuk ezt a mondást alkalmazta: „Szilárdan áll a házad Kain, sziklába épült a fészked, Mégis Beoré lesz a fészek – mennyi időd van még, mikor hurcol fogságba Asszur?” Akkor Ogra esett tekintete, s ezt mondta róla: „A tengermelléki népek összegyűltek északon, hajók közelednek Kittimből. Térdre kényszerítik Asszurt, térdre kényszerítik Ebert. Elpusztulnak ők is örökre.” Ekkor Bileám útra kelt és visszatért hazájába, Balak is útjára indult. 25 Amikor Izrael Sittimben táborozott, a nép kikezdett Moáb lányaival. Ezek meghívták a népet az isteneiknek bemutatott áldozatokra, s a nép részt vett az áldozati lakomákon és leborult isteneik előtt. Izrael a Peor-beli Baálnak szolgált. Erre feltámadt az Úr haragja Izrael ellen. S azt mondta az Úr Mózesnek: „Gyűjtsd ide a nép vezetőit mind, s nyársaltasd fel őket fényes nappal az Úrnak, hogy lecsillapodjék az Úrnak Izrael ellen fölgerjedt iszonyú haragja!” Mózes tehát megparancsolta Izrael bíráinak: „Mindegyitek ölje meg emberei közül azokat, akik a Peor-beli Baálnak szolgáltak!” Épp akkor közeledett valaki Izrael fiai közül Mózes, valamint Izrael fiainak egész közössége felé, amely a megnyilatkozás sátora bejáratánál siránkozott. A szemük láttára rokonaihoz vezetett egy midiánita nőt. Áron pap fiának, Eleazárnak a fia, Pinchász meglátta, kivált a közösségből, lándzsát ragadott, behatolt Izrael fia nyomában a sátor elkülönített részébe, és mindkettőjüket átszúrta az ágyékukon, Izrael fiát is, meg az asszonyt is. Erre alábbhagyott a vész Izrael fiai körében. De azoknak a száma, akiket a csapás sújtott, huszonnégyezerre rúgott. Ekkor az Úr azt mondta Mózesnek: „Áron pap fiának, Eleázárnak a fia, Pinchász elfordította haragomat Izrael fiaitól, mert az én féltésemmel féltette őket, így féltésemben nem irtottam ki mind Izrael fiait. Mondd meg hát neki: Átengedem neki a béke szövetségét, legyen örökre az övé és utódaié a papi tisztség. Mert síkra szállt Istenéért, ő mutathatja be az engesztelő áldozatot Izrael fiaiért.” Izraelnek akkor megölt fiát (akit a midiánita asszonnyal együtt öltek meg) Zimrinek hívták; Simeon törzséből a nemzetség vezérének, Saulnak volt a fia. A megölt midiánita nőnek Koszbi volt a neve; Midiánban az egyik nemzetség, az egyik család fejének, Curnak volt a lánya. Azután így szólt az Úr Mózeshez: „Támadjátok meg a midiánitákat és győzzétek le őket! Mert ők is megtámadtak benneteket azzal a csellel, amelyet Peor és az ő törzséből való midiánita fejedelmi lány, Koszbi esetében szőttek ellenetek, akit a Peor miatti csapás napján megöltek.”VIII. ÚJ RENDELKEZÉSEK
A számbavétel.
26 A csapás után azt mondta az Úr Mózesnek és Eleazárnak, Áron pap fiának: „Vegyétek számba Izrael fiainak egész közösségét húsz évtől fölfelé, a családok rendjében, mind, aki alkalmas hadi szolgálatra.” Mózes és Eleazár tehát számba vették őket a Jordán mentén, Moáb pusztáin, Jerikó közelében, húsz évtől fölfelé, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta. Ezek voltak Izrael fiai, akik kivonultak Egyiptomból: Ruben, Izrael elsőszülötte, Ruben fiai nemzetségeik szerint: Hénochtól a henochiták nemzetsége; Pallutól a palluiták nemzetsége, Hecrontól a hecroniták nemzetsége, Karmitól a karmiták nemzetsége. Ezek Ruben utódainak nemzetségei. A közülük számba vettek száma 43 730-at tett ki. Pallu fiai: Eliab… Eliab fiai: Nemuel, Datan és Abiram. Datannak és Abiramnak tekintélyük volt a közösségben, ők voltak, akik összefogtak Mózes és Áron ellen Korachhal és társaival, amikor ezek az Úr ellen lázadoztak. Erre megnyílt a föld, és elnyelte őket Korachhal egyetemben, (Korach) társai pedig úgy pusztultak el, hogy a tűzvésznek kétszázötven ember esett áldozatul – így váltak intő jellé, Korach fiai azonban nem vesztek oda. Simeon fiai nemzetségeik szerint: Nemueltől a nemueliták nemzetsége, Jamintól a jaminiták nemzetsége, Jachintól a jachiniták nemzetsége, Zerachtól a zerachiták nemzetsége, Saultól a sauliták nemzetsége. Ezek Simeon utódainak nemzetségei, számba véve 22 200. Gád fiai nemzetségeik szerint: Cifjontól a cifjoniták nemzetsége, Haggitól a haggiták nemzetsége, Sumitól a sumiták nemzetsége, Oznitól az ozniták nemzetsége, Ertől az eriták nemzetsége, Arodtól az aroditák nemzetsége, Architől az architák nemzetsége. Ezek Gád fiainak nemzetségei, számba véve 40 500. Júda fiai: Er és Onan. Er és Onan már Kánaán földjén meghaltak. Júda utódai azonban nemzetségeik szerint: Selától a selaiták nemzetsége, Perectől a pereciták nemzetsége, Zerachtól a zerachiták nemzetsége. Perec leszármazottai ezek voltak: Hecrontól a hecroniták nemzetsége, Hamultól a hamuliták nemzetsége. Ezek Júda nemzetségei, számba véve 76 500. Isszachár fiai nemzetségeik szerint: Tolától a tolaiták nemzetsége, Puvvától a puvvaiták nemzetsége, Jasubtól a jasubiták nemzetsége, Simrontól a simroniták nemzetsége. Ezek Isszachár nemzetségei, számba véve 64 300. Zebulun fiai nemzetségeik szerint: Szeredtől a szerediták nemzetsége, Elontól az eloniták nemzetsége, Jachleeltől a jachleeliták nemzetsége. Ezek Zebulun utódainak nemzetségei, számba véve 60 500. József fiai nemzetségeik szerint: Manassze és Efraim. Manassze fiai: Machirtól a machiriták nemzetsége. Machir Gileádot nemzette, Gileádtól (származnak) a gileáditák. Ezek Gileád fiai: Jecertől a jeceriták nemzetsége, Helektől a helekiták nemzetsége, Azrieltől az azrieliták nemzetsége, Szichemtől a szichemiták nemzetsége, Semidától a semidaiták nemzetsége, Hefertől a heferiták nemzetsége; Celofchadnak azonban, Hefer fiának nem voltak fiai, csak lányai, a lányokat Machlának, Noának, Hoglának, Milkának és Tircának hívták. Ezek Manassze nemzetségei, a közülük számba vettek 52 700-at tettek ki. Ezek Efraim fiai nemzetségeik szerint: Sutelachtól a sutelachiták nemzetsége, Bechertől a becheriták nemzetsége, Tachantól a tachaniták nemzetsége. S ezek Sutelach fiai: Erantól az eraniták nemzetsége… Ezek Efraim fiainak nemzetségei, számba véve 32 500. Ezek József fiai nemzetségeik szerint. Benjamin fiai nemzetségeik szerint: Belatól a belaiták nemzetsége, Asbeltől az asbeliták nemzetsége, Achiramtól az achiramiták nemzetsége, Sufamtól a sufamiták nemzetsége, Hufamtól a hufamiták nemzetsége. Belának Ard és Namán voltak a fiai; (Ardtól) az arditák nemzetsége, Namántól a namániták nemzetsége. Ezek Benjamin fiai nemzetségeik szerint, a közülük számba vettek száma 45 600-at tett ki. Ezek Dán fiai nemzetségeik szerint: Suchamtól a suchamiták nemzetsége… Ezek Dán utódai nemzetségeik szerint. A suchamiták nemzetségeiből összesen 64 400-at vettek számba. Áser fiai nemzetségeik szerint: Jimnától a jimnaiták nemzetsége, Jisvitól a jisviták nemzetsége, Beriától a beriaiták nemzetsége. Beria fiaitól: Hebertől a heberiták nemzetsége, Malkieltől a malkieliták nemzetsége. Áser leányát Szerachnak hívták. Ezek Áser fiainak nemzetségei, számba véve 53 400. Naftali fiai nemzetségeik szerint: Jachceeltől a jachceeliták nemzetsége, Gunitól a guniták nemzetsége, Jecertől a jeceriták nemzetsége, Sillemtől a sillemiták nemzetsége. Ezek Naftali utódai nemzetségeik szerint, a közülük számba vettek száma 45 400-at tett ki. Ezek voltak Izraelnek számba vett fiai: 601 730. Akkor az Úr azt mondta Mózesnek: „Ezek közt kell felosztani örökségképpen a földet, az összeírásnak megfelelően. Annak a (törzsnek), amelyik népes, nagyobb birtokot adj, amelyik kicsi, annak kisebb birtokot. Mindegyiknek a belőle számba vettek arányában határozd meg az örökségét. De a földet mindenképp sorsolással oszd szét, s atyáik törzsében számba vett neveik számának arányában vegyék birtokba. Sorsolással kell az örökséget a nagyobb és kisebb (törzsek) közt felosztani.A leviták számbavétele.
Ezek a számba vett leviták nemzetségeik szerint: Gersontól a gersoniták nemzetsége, Keháttól a kehátiták nemzetsége, Meráritól a meráriták nemzetsége. Ezek Lévi nemzetségei: a libniták nemzetsége, a hebroniták nemzetsége, a machliták nemzetsége, a musiták nemzetsége, a korachiták nemzetsége. Kehát Amramot nemzette, Amram feleségét Jochebednek hívták. Lévi lánya volt, Egyiptomban született Lévinek. Ő szülte Amramnak Mózest és Áront s nővérüket, Mirjamot. Áronnak Nadab, Abihu, Eleazár és Itamár született. Nadabnak és Abihunak azonban meg kellett halniuk, amikor méltatlan tűzáldozatot mutattak be az Úr előtt. A közülük számba vettek 23 000-et tettek ki, mind férfinemen levők, egy hónapostól fölfelé. De nem Izrael fiai sorában vették őket számba, mivel ők nem kaptak Izrael fiai közt örökséget. Ezek a Mózes és Eleazár pap által számba vettek, azok, akiket Izrael fiai a Jordán mentén, Moáb pusztáin, Jerikó közelében vettek számba. De egy sem volt köztük a Mózes és Áron pap által számba vettek közül, akiket Izrael fiai (annak idején) a Sínai pusztában vettek számba. Mert nekik az Úr tudtukra adta, hogy meg kell halniuk a pusztában. Így egy sem maradt életben közülük, csak Jefunne fia, Kaleb és Nun fia, Józsue.Előző nap Olvasási terv Következő nap