1611 Innen Sámson Gázába ment, ott meglátott egy szajhát és bement hozzá. 22 A gázai embereknek tudtul adták: „Itt van Sámson!” Őrséget állítottak tehát és figyelték a város kapujánál. Egész éjszaka nyugodtan maradtak és ezt mondták: „Napkeltéig várunk, aztán megöljük.” 33 Sámson éjfélig aludt, éjfélkor fölkelt, fogta a város kapujának szárnyait, a két ajtófélfát a pántokkal együtt kirántotta, vállára vette és elvitte a Hebronra néző hegy tetejére és ott letette.
Sámson és Delila.
44 Ezután beleszeretett a Szórak völgyében egy nőbe, akinek Delila volt a neve. 55 A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá és azt mondták neki: „Szedd rá és tudd meg, miben rejlik különleges ereje, hogyan tudnánk fölékerekedni, megkötözni és ártalmatlanná tenni. Ezért ki-ki ad neked 1100 ezüstsékelt.” 66 Delila így szólt Sámsonhoz: „Mondd meg nekem, miben rejlik nagy erőd, mivel kellene téged megkötözni, hogy tehetetlenné tegyenek?” 77 Sámson így felelt neki: „Ha megkötöznek hét friss húrkötéllel, amelyet még nem szárítottak ki, elvesztem erőmet, és olyan leszek, mint a többi ember.” 88 A filiszteusok fejedelmei vittek Delilának hét friss húrkötelet, amit még nem szárítottak ki, és ő megkötözte velük. 99 Az embereket lesbe állította a szobájában, aztán odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” De ő eltépte a köteleket, ahogyan a kócfonál elszakad, amikor a tűz megperzseli. Így erejének titka rejtve maradt. 1010 Ám Delila így szólt Sámsonhoz: „Rászedtél és hazudtál nekem. Most azonban mondd meg nekem, mivel lehetne megkötözni.” 1111 Így válaszolt neki: „Ha jól megkötöznek új kötelekkel, amelyeket még nem használtak semmire, elveszítem erőmet és olyan leszek, mint a többi ember.” 1212 Akkor Delila új köteleket vett, megkötözte velük és odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” Az emberek lesben álltak a szobájában. Ám ő úgy széttépte a köteleket, amelyek a karjait fogva tartották, mint a cérnaszálat. 1313 Delila ekkor így szólt Sámsonhoz: „Eddig mindig rászedtél és hazudtál nekem. Most már mondd meg, mivel lehetne megkötözni.” Így felelt neki: „Ha összefonod fejemen a hét hajfürtöt és odaerősíted a takácsok szálfeszítőjével, elvesztem erőmet és olyan leszek, mint a többi ember.” 1414 Delila elaltatta, azután összefonta Sámson fején a hét hajfürtöt, odaerősítette a takácsok szálfeszítőjével és odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” Erre fölébredt álmából, s kirántotta a szálfeszítőt és a fonatot. Így erejének titka rejtve maradt. 1515 Delila így szólt hozzá: „Hogy mondhatsz olyat, hogy szeretsz, amikor szíved nincs velem? Már háromszor rászedtél és nem mondtad meg nekem, hogy miben rejlik nagy erőd.” 1616 Mivel egész nap gyötörte szavaival és zaklatta, halálra fáradt. 1717 Feltárta hát előtte egész szívét és így szólt: „Borotva sose ért fejemhez, mert az Isten nazírja vagyok anyám méhétől fogva. Ha megnyírnak, elhagy erőm, gyenge leszek, olyan, mint a többi ember.” 1818 Delila ekkor látta, hogy kitárta egész szívét. Hívatta hát a filiszteusok fejedelmeit és ezt mondta nekik: „Most gyertek, mert kitárta előttem egész szívét.” A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá, s magukkal vitték a pénzt is. 1919 Erre ő elaltatta Sámsont a térdén, odahívatott egy embert, az lenyírta fejéről a hét hajfürtöt. Elkezdett gyengülni és ereje elhagyta. 2020 Delila odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” Erre fölébredt álmából s azt mondta: „Kikeveredek a bajból, mint máskor és kiszabadítom magamat.” Nem tudta azonban, hogy az Úr elfordult tőle. 2121 A filiszteusok elfogták, kiszúrták a szemét és levitték Gázába. Kettős lánccal megkötözték és a fogságban malmot hajtattak vele.
Sámson bosszúja és halála.
2222 Közben fején újra nőni kezdett a haj azután, hogy lenyírták. 2323 A filiszteusok fejedelmei összegyűltek, hogy nagy áldozatot mutassanak be istenüknek, Dágonnak, és örömünnepet tartsanak. Közben egyre mondogatták: „Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont!” 2424 Amikor a nép látta istenét, ujjongásban tört ki a dicséretére és ezt mondta: „Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont, aki pusztította országunkat, és sokunkat megölt.” 2525 Amikor már jókedvre derültek, így szóltak: „Hívjátok elő Sámsont, hadd mulattasson minket!” Elővezették Sámsont a börtönből, és ő játszott előttük. Utána odaállították az oszlopok közé. 2626 Sámson akkor így szólt ahhoz a fiúhoz, aki a kezénél fogva vezette: „Vezess oda, hogy megfoghassam az oszlopokat, amelyeken az épület nyugszik, és megtámaszkodhassam.” 2727 A ház tele volt férfiakkal és asszonyokkal. A filiszteusok minden fejedelme ott volt, és a tetőn volt vagy háromezer ember, férfi és nő, akik nézték Sámson játékát. 2828 Sámson akkor az Úrhoz könyörgött és így szólt: „Uram, Isten, emlékezzél meg rólam, s most az egyszer adj nekem erőt, hogy bosszút állhassak a filiszteusokon a két szememért.” 2929 Sámson átkarolta a két középen álló oszlopot, amelyen az épület nyugodott, nekifeszült az egyiknek a jobb kezével, a másiknak a bal kezével, 3030 s így szólt: „Haljak meg a filiszteusokkal együtt!” Minden erejével nekifeszült, és az épület rászakadt a fejedelmekre és az egész népre, amely ott volt. Sokkal többet ölt meg akkor, amikor meghalt, mint amennyit akkor ölt meg, amikor élt.
FÜGGELÉKEK
3131 Testvérei és atyjának háza eljöttek és magukkal vitték. Elszállították és eltemették Szorea és Estaol között atyjának, Mánoahnak sírboltjában. Húsz évig bíráskodott Izrael fölött.
1. MICHA SZENTÉLYE ÉS DÁN TÖRZSÉNEK VÁNDORLÁSA
Micha szentélye.
1711 Volt Efraim hegyén egy ember, akit Michajehunak hívtak. 22 Így szólt anyjához: „Az az 1 100 ezüst, amit elvettek tőled, s ami miatt te átkot mondtál, amihez – saját fülem hallatára – azt is hozzáfűzted: Ünnepélyesen kijelentem: ezt a pénzt az Úrnak szentelem, a saját kezemből, hogy [öntött] istenszobor készüljön belőle, az nézd, itt van a kezemben, én vettem el. 33 S most visszaadom neked.” Anyja így szólt: „Az Úr áldja meg az én fiamat!” Michajehu pedig visszaadta anyjának az 1 100 ezüstpénzt. 44 Anyja tehát fogott 200 sékel ezüstöt és odaadta az ezüstművesnek. Az csinált belőle egy faragott és egy öntött szobrot, ami aztán Michajehu házába került. 55 Micha szentélyt készített neki, majd efodot és terafimot csinált, és az egyik fiát megtette papjává. 66 Ebben az időben nem volt király Izraelben, és mindenki azt tette, ami neki tetszett. 77 Volt egy fiatalember, aki a júdeai Betlehemből, Júda nemzetségéből származott és levita volt, s mint idegen élt ott. 88 Ez az ember elhagyta a júdeai Betlehem városát, hogy ott telepedjék meg, ahol tud. Vándorlása közben Efraim hegyére ért, Micha házához. 99 Micha így szólt hozzá: „Honnan jössz?” Így válaszolt neki: „Levita vagyok a júdeai Betlehemből. Azért keltem útra, hogy letelepedjem ott, ahol tudok.” 1010 Micha azt mondta neki: „Telepedjél le nálam, légy atyám és papom. Adok neked 10 sékel ezüstöt évente, egy ruhát és teljes ellátást”, és rá is beszélte a levitát. 1111 A levita úgy határozott, hogy ennél az embernél marad. A fiatalember olyan lett számára, mint valamelyik a fiai közül. 1212 Micha beiktatta a levitát; a fiatalember a papjává lett és Micha házában maradt. 1313 „Most már tudom – mondta Micha –, hogy az Úr jót tesz velem, mert levita papom van.”
Dán törzsének egy része földet keres.
1811 Abban az időben nem volt király Izraelben. Abban az időben tehát Dán törzse földet keresett, hogy ott letelepedhessen, mert addig a napig nem kapott örökrészt Izrael törzsei között. 22 Dán fiai elküldtek nemzetségükből öt bátor embert Szoreából és Estaolból, hogy nézzék meg és kémleljék ki a vidéket. Azt mondták nekik: Menjetek, vegyétek szemügyre a vidéket. Ezek eljutottak Efraim hegyére, egészen Micha házáig, és ott töltötték az éjszakát. 33 Mivel Micha háza mellett voltak, megismerték a fiatal levita hangját. Odamentek és így szóltak hozzá: „Ki hozott ide téged? Mit csinálsz és mid van itt?” 44 Így válaszolt nekik: „Ezt és ezt tette velem Micha, szolgálatába fogadott és a papja lettem.” 55 Kérdezd meg Istent – mondták neki –, hadd tudjuk meg, sikeres lesz-e utunk, amire vállalkoztunk.” 66 A pap így válaszolt nekik: „Menjetek békével! Utatokat, amire vállalkoztatok, az Úr tekintete kíséri.” 77 Az öt ember útra kelt és Laisba érkezett. Látták, hogy az ott lakó nép biztonságban él a szidóniak módjára, nyugodt és magabiztos, hogy semmijük sem hiányzik abból, amit a föld terem, távol vannak a szidóniaktól, és az arámokkal sincs semmi dolguk. 88 Visszatértek hát testvéreikhez Szoreába és Estaolba. Testvéreik megkérdezték tőlük: „Mi hírt hoztok?” 99 Így válaszoltak: „Elmentünk és bejártuk a vidéket Laisig. Láttuk, hogy az ott lakó nép biztonságban él a szidóniak módjára. Távol vannak Szidóntól és nincs dolguk Arámmal. Gyertek, vonuljunk föl ellenük, mert mi láttuk, hogy a föld kiváló. Miért nem feleltek? Ne tétovázzatok, menjünk és hódítsuk meg a vidéket! 1010 Ha elmentek oda, védtelen népet találtok. Igaz, hogy a föld eléggé kiterjedt, de Isten olyan földet ad kezetekbe, amelyen semmi sem hiányzik abból, ami csak van a földön.” 1111 Elindult tehát Dán nemzetségéből, Szoreából és Estaolból hatszáz fegyverrel fölszerelt ember. 1212 Fölvonultak, és a júdai Kirjat-Jearimban ütöttek tábort. Ezért a mai napig is Dán táborának nevezik ezt a helyet – nyugatra van Kirjat-Jearimtól. 1313 Innen tovább mentek Efraim hegyére és Micha házához értek. 1414 Akkor az az öt ember, aki Lais vidékét kikémlelte, megszólalt, és ezt mondta testvéreinek: „Tudjátok-e, hogy ebben a házban efod, terafim, faragott és öntött szobor van? Gondoljátok meg, mit kell tennetek!” 1515 Letértek tehát útjukról, és abba az irányba mentek. Megtalálták a fiatal levitát Micha házában és üdvözölték. 1616 A Dán fiai közül való hatszáz fölfegyverzett férfi megállt a küszöbnél, 1717 az öt ember pedig, aki a vidéket kikémlelte, belépett, s fogta a faragott szobrot, az efodot, a terafimot [és az öntött szobrot] – közben a pap ott maradt az ajtó küszöbénél a hatszáz fölfegyverzett emberrel. 1818 Amikor ezek beléptek Micha házába, s fogták a faragott szobrot, az efodot, a terafimot meg az öntött szobrot, a pap így szólt: „Mit csináltok?” 1919 „Hallgass – válaszolták neki –, tedd a kezedet a szádra, gyere velünk és légy atyánk és papunk! Jobb neked, ha egy ember házának papja vagy, mintha Izrael valamelyik törzsének és nemzetségének leszel a papja?” 2020 Ez tetszett a papnak, fogta tehát az efodot, a terafimot, valamint a faragott szobrot és elindult a sereggel. 2121 Ezzel útra keltek és továbbmentek. Elöl vitték gyermekeiket, nyájukat és értékes holmijukat. 2222 Már messze jártak Micha házától, amikor azok az emberek, akik Micha háza szomszédságában laktak, fellármázták egymást és Dán fiai után eredtek. 2323 Amikor ezek utánuk kiabáltak Dán fiainak, azok hátrafordultak és így szóltak Michához: „Mi bajod, hogy így kiabálsz?” 2424 Így felelt nekik: „Elvittétek istenemet, akit csináltam magamnak és a papot. Elvonultok és nekem mi marad? Hogyan kérdezhetitek hát tőlem: mi bajom?” 2525 Dán fiai így feleltek neki: „Ne halljuk többé a szavad! Vigyázz, hogy ezek a felindult emberek rád ne vessék magukat és el ne vessz házad népével együtt.” 2626 Dán fiai ezzel továbbmentek. Micha pedig, mivel látta, hogy erősebbek nála, visszafordult és hazament.
Lais elfoglalása.
2727 Ezek pedig fogták a Micha készítette istent és a papot, aki szolgált nála, s Lais ellen vonultak, a nyugalomban és biztonságban élő nép ellen. Kardélre hányták, a várost meg lángba borították. 2828 Senki sem sietett segítségükre, mert távol voltak Szidóntól és nem érintkeztek Arámmal. Abban a völgyben feküdt, amely Bet-Rechob felé nyúlik. Újjáépítették a várost, letelepedtek benne, 2929 és elnevezték Dánnak, mégpedig atyjuk nevéről, aki Izraeltől született. Kezdetben azonban Lais volt a város neve. 3030 Dán fiai felállították maguknak a faragott szobrot. Manassze fiának, Gersonnak a fia, Jonatán, majd utána az ő fiai voltak a papok Dán törzsében egészen addig a napig, amíg a népet fogságba nem vitték. 3131 Felállították számukra a faragott szobrot, amelyet Micha csinált, és ez sokáig ott maradt, egészen addig, amíg az Isten háza Silóban volt.
14711 (Alleluja!) Áldjátok az Urat, mert jó neki énekelni, Istenünknek kedves a dicsőítés! 22 Az Úr újjáépíti Jeruzsálemet, a szétszórt Izraelt összegyűjti. 33 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. 44 A csillagokat számon tartja, mindegyiket nevén szólítja. 55 Nagy az Úr, ereje hatalmas, és bölcsessége mérhetetlen. 66 Az Úr fölemeli a megalázottakat, de a gonoszokat földre tiporja. 77 Énekeljetek az Úrnak és adjatok neki hálát! Játsszatok hárfán Istenünknek, 88 aki az eget felhővel borítja, és esőt juttat a földnek! A hegyeken füvet sarjaszt, és növényeket az emberek javára. 99 Ellátja táplálékkal az állatokat, a rikácsoló hollófiakat. 1010 Nem a ló erejében telik öröme, nem leli tetszését a harcos izmaiban. 1111 Azok tetszenek az Úrnak, akik félik őt, akik bíznak jóságában és kegyelmében. 1212 Jeruzsálem, áldd az Urat, Sion, magasztald a te Istenedet! 1313 Kapuid zárait megerősítette, s megáldotta benned fiaidat. 1414 Határaidat békében elrendezte, s a búza javával táplált téged. 1515 Ítéletet küld a földre, szava gyorsan odaér. 1616 Havat ad, mintha gyapjú hullna, a deret úgy hinti, mint a hamut. 1717 A jégesőt úgy szórja, mint a morzsát, s faggyal dermeszti meg a vizeket. 1818 Szava elhangzik, és olvadni kezd, feltámad a szél, és folynak a vizek. 1919 Szavát kihirdette Jákobnak, igazságát és törvényét Izraelnek. 2020 Egyetlen néppel sem tett így, senki másnak nem hirdette ki törvényeit.