Az illatáldozat oltára.
30 1Csinálj egy oltárt, hogy azon illatozzék a tömjén. Akácfából készítsd el. 2Hossza egy könyök, szélessége is egy könyök, négyszögletes és két könyök magas legyen. Szarvai legyenek vele egy darabból. 3Borítsd be az egészet arannyal: a lapját, körül az oldalait és a szarvait, 4csinálj rá körös-körül pártázatot, s a pártázat alatt mindkét oldalára készíts két aranykarikát, és erősítsd rá a két oldalra. Ezekbe dugják be a hordozórudakat, hogy vinni lehessen. 5A rudakat készítsd akácfából és vond be arannyal. 6Állítsd a bizonyság ládája előtt levő függöny elé, szembe az engesztelés táblájával, amely a bizonyságot takarja, ahonnan majd szólok hozzád. 7Áron égessen rajta jó illatú fűszereket. Reggelenként égesse el, amikor a mécseseket rendbe teszi, 8s amikor Áron este meggyújtja a mécseseket, újra égesse el. Legyen ez állandó illatáldozatotok nemzedékről nemzedékre. 9Idegen illatszert, égőáldozatot, ételáldozatot nem mutathattok be rajta, italáldozatot sem önthettek rá. 10Áronnak évenként egyszer a szarvain el kell végeznie az engesztelés szertartását. A bűn engesztelésére felajánlott áldozat vérével kell évenként egyszer elvégeznie az engesztelés szertartását nemzedékről nemzedékre. Ez az oltár nagyon szent, az Úr számára van fölszentelve.”A fejadó.
11Az Úr így szólt Mózeshez: 12„Amikor majd az összeírásnál számba veszed Izrael fiait, mindenki adjon az Úrnak váltságdíjat életéért, hogy az összeírásnál ne érje csapás őket. 13Mindenkinek, akire az összeírás vonatkozik, egy fél sékelt kell fizetnie, a szentély mértéke szerint, amely húsz gerát ér. Ez a fél sékel az Urat megillető fejadó. 14Akire az összeírás vonatkozik, vagyis húsz évtől fölfelé, annak meg kell fizetnie a fejadót az Úrnak. 15A gazdagnak nem kell többet, a szegénynek nem kell kevesebbet adnia, mint fél sékelt, amikor az Úrnak járó fejadót, mint az életért járó váltságdíjat fizetik. 16Fogadd el a pénzt Izrael fiaitól és fordítsd a találkozás sátorának szolgálatára. Ez kieszközli, hogy az Úr megemlékezzék Izrael fiairól, és egyben váltságul szolgál életetekért.”A medence.
17Az Úr még ezt mondta Mózesnek: 18„Készíts bronzból egy mosdómedencét talapzattal. Állítsd a találkozás sátra és az oltár közé, tölts bele vizet, 19hogy Áron és fiai megmoshassák kezüket és lábukat. 20Mielőtt belépnek a találkozás sátorába, le kell mosni magukat vízzel, nehogy meghaljanak. Hasonlóképpen akkor is, ha az oltárhoz lépnek, hogy a szolgálatot elvégezzék, vagyis az égőáldozatot elégessék az oltáron. 21Meg kell mosniuk kezüket és lábukat, nehogy meghaljanak. Örök előírás ez az ő számára, és utódai számára, nemzedékről nemzedékre.”A fölkenéshez használt olaj.
22Az Úr még ezt mondta Mózesnek: 23„Végy finom fűszereket: 500 sékel finom mirhát, feleannyi, vagyis 250 sékel jó szagú fahéjat, 250 sékel illatos nádat, 24500 sékel kassziát – a szentély súlymértéke szerint –, hozzá egy hin olívaolajat, 25s csinálj belőle szent olajat, illatos kenetet, ahogy a kenetkészítők csinálják. Ezt a kenetet kell felszenteléshez használni. 26Ezzel kell felszentelni a találkozás sátorát, a bizonyság ládáját, 27az asztalt minden felszerelésével, a mécstartót minden felszerelésével, az illatoltárt, 28az égőáldozat oltárát minden felszerelésével és a medencét talapzatával együtt. 29Így kell megszentelni őket, hogy szentek legyenek: aki megérinti, szentté válik. 30Áront és fiait is ezzel kell felkenni és felszentelni, hogy mint papok szolgáljanak nekem. 31Parancsold meg tehát Izrael fiainak: legyen ez számotokra szent kenetolaj nemzedékről nemzedékre. 32Ember testére nem szabad ráönteni, és más hasonló összetételűt se készítsetek, mivel ez szent, és ti is tartsátok szentnek. 33Aki ilyen keveréket csinál, mint ez, és vele egy világi embert fölken, azt ki kell irtani népéből.”Az illatszer.
34Az Úr így beszélt tovább Mózeshez: „Vedd az illatszereket: a stóraxot, ónixot, galbanumot, a szagos füveket és tiszta tömjént – mind egyenlő arányban –, 35és készíts belőle illatáldozatot, illatos keveréket, amilyet a kenetkészítők csinálnak. Vegyíts hozzá sót, de legyen tiszta, amely megfelel a szent célnak. 36Egy részt törj belőle finom porrá, és tedd a találkozás sátorában a bizonyság elé, ahonnan szólok hozzád. Legyen az szent dolog előttetek. 37Ez a fűszerkeverék legyen az Úrnak készített szent dolog és hasonló keveréket ne állítsatok elő. 38Aki ugyanilyet csinál, hogy illatát élvezze, azt ki kell irtani népéből.”A szentély elkészítői.
31 1Az Úr ezt mondta még Mózesnek: 2„Nézd, én név szerint meghívtam Becaleelt, Uri fiát, Hur unokáját, Júda törzséből, 3eltöltöttem Isten lelkével, hogy adjon neki ügyességet, értelmet és ismeretet minden mesterségre, 4hogy a munkát eltervezze és mindent kivitelezzen arannyal, ezüsttel és bronzzal; 5hogy a köveket tudja faragni és formálni, a fát metszeni, egyszóval mindenféle munkát el tudjon végezni. 6Segítőül adtam hozzá Oholiábot, Achizamach fiát, Dán törzséből, s megáldottam kellő hozzáértéssel, hogy mindent kivitelezzen, amit neked parancsoltam: 7a találkozás sátorát, a bizonyság ládáját, és rajta az engesztelés tábláját, s a sátor minden más berendezését, 8vagyis az asztalt felszerelésével, az arany mécstartót minden hozzávalójával, továbbá az illatáldozat oltárát, 9valamint az égőáldozat oltárát minden kellékével, a medencét talapzatával, 10a díszruhákat – azaz Áron főpap ruháit és fiainak a papi szolgálathoz ruháit –, 11a kenetet és az illatszert a szentély számára. Mindent úgy kell megcsinálni, ahogy neked megparancsoltam.”A szombati nyugalom.
12Az Úr így szólt Mózeshez: 13„Parancsold meg Izrael fiainak: tartsátok meg szombatjaimat. Legyen az jel köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre. Erről ismerik meg, hogy én, az Úr szentellek meg titeket. 14Ezért tartsátok meg a szombatot, legyen az szent előttetek. Aki megszentségteleníti, az halállal lakoljon. Aki ezen a napon dolgozik, azt ki kell irtani népéből. 15Hat napig dolgozzatok, de a hetedik nap, a szombat, a pihenés napja, az Úrnak van szentelve. Mindenkit, aki szombaton dolgozik, halállal kell büntetni. 16Így kell Izrael fiainak a szombatot megülniük. Tartsák meg azt nemzedékről nemzedékre: megszeghetetlen szövetségnek. 17Örök időkre legyen ez jel köztem és Izrael fiai között. Mert hat nap alatt teremtette Isten az eget és a földet, a hetedik napon azonban megpihent és fellélegzett.”A törvény tábláinak átadása.
18Miután befejezte szavait, amelyeket a Sínai-hegyen Mózeshez intézett, átadta neki a bizonyság két tábláját, a kőtáblákat, amelyekre Isten ujjai írtak.
22
1Az Úr így szólt Mózeshez:
2„Mondd meg Áronnak és fiainak: Szentelődjenek meg Izrael fiainak szent áldozata által, és ne szentségtelenítsék meg szent nevemet; rám való tekintettel tartsák szentnek. Én vagyok az Úr.
3Ezt mondd nekik: Ha valaki utódaitok közül bármelyik nemzedékben tisztátalan állapotban közeledik a szent áldozatokhoz, amelyet Izrael fiai az Úrnak felajánlanak, az az ember vesszen el színem elől. Én vagyok az Úr.
4Ha valaki Áron nemzetségéből leprában vagy magfolyásban szenved, addig nem ehet a szent adományokból, amíg tiszta nem lesz. Ha pedig megérint olyan egyént, aki holttest érintése miatt tisztátalan vagy ha magömlése volt,
5vagy ha csúszómászó állatot érint, amely tisztátalanná teszi, vagy olyan embert, aki által bármilyen módon tisztátalanná válik,
6aki tehát ilyen dolgokat érint, az estig tisztátalan marad, és nem ehet a szent adományokból, amíg vízzel meg nem mosta a testét.
7Napszállta után ismét tiszta, és ehet a szent adományokból, mert hisz az ő ételei.
8Elhullott vagy széttépett állatból nem ehet, nehogy tisztátalanná tegye magát általa. Én vagyok az Úr. B) A világiak.
9Tartsátok meg utasításaimat, és ne kövessetek el bűnt. A szent dolgok meggyalázásával kitennétek magatokat a halálnak. Én, az Úr szentelem meg őket.
10A világiak közül senki sem ehet a szent dolgokból. A pap zsellére vagy napszámosa sem ehet megszentelt dolgot.
11De ha a pap pénzen vásárol rabszolgát, az ehet belőle. Éppúgy ehetnek ételéből a házában született rabszolgák is.
12Ha a papnak a lánya nem paphoz ment feleségül, nem ehet az áldozati adományokból.
13De ha a pap lánya özvegy vagy elvált, és nincsenek gyermekei, akkor ha ismét visszatér apja házába, ehet apja ételéből éppúgy, mint fiatal korában. De kívülálló nem ehet belőle.
14Ha valaki tévedésből megszentelt dolgot eszik, a szent dolgot toldja meg ötödével, és térítse meg a papnak.
15Ne tegyétek közönségessé Izrael fiainak adományait, amelyeket az Úrnak felajánlanak. C) Az áldozati állatok.
16Ha ennének belőlük, bűnnel terhelnék magukat, amely visszafizetésre kötelezi őket. Én, az Úr szenteltem meg adományaikat.”
17Az Úr így szólt Mózeshez:
18„Szólj Áronhoz, a fiaihoz és Izrael egész népéhez és mondd meg nekik: Ha Izrael fiai közül valaki, vagy pedig egy idegen, áldozatot mutat be, akár fogadalmi, akár olyan önkéntes adományt, amelyet az Úrnak be szoktak mutatni égőáldozatul,
19annak hibátlan hím szarvasmarhának, juhnak vagy kecskének kell lennie, mert csak így lesz kedves.
20Hibás állatot nem szabad feláldoznotok, mert az nem talál tetszésre.
21Ha valaki szarvasmarhát vagy juhot fogadalomból vagy önkéntes adományként közösségi áldozatul akar bemutatni, akkor annak hibátlannak kell lennie, hogy tetszésre találjon. Nem szabad, hogy hibája legyen.
22Vakot, törött lábút, megsebzettet, fekélyest, rühöst, sömöröst nem áldozhattok fel az Úrnak, és nem égethetitek el az oltáron az Úrnak.
23A túl hosszú vagy túl rövid lábú marhát önkéntes adományként feláldozhatod, de fogadalom teljesítésére nem alkalmas.
24Szétzúzott, összenyomott, kiszakított vagy kivágott heréjű állatot sem áldozhattok fel az Úrnak. Földeteken ne is tegyétek ilyenné az állatot,
25és idegenből se vásároljátok meg (az ilyet), azért, hogy mint Istennek járó adományt feláldozzátok. Csonkaságuk valóban hiba, azért nem tesznek benneteket kedvessé.”
26Az Úr így szólt Mózeshez:
27„Az újszülött borjú, bárány vagy kecske hét napig maradjon az anyjával. A nyolcadik naptól kezdve már alkalmas rá, hogy áldozatul bemutassák az Úrnak.
28De sem szarvasmarhát, sem juhot ne áldozzatok fel a kicsinyével együtt egy napon.
29Ha hálaáldozatot mutattok be az Úrnak, úgy végezzétek, hogy kedves legyen: D) Befejező buzdítás.
30még aznap meg kell enni, és semmit sem hagyhattok meg belőle másnap reggelre. Én vagyok az Úr.
31Tartsátok meg parancsaimat és éljetek szerintük. Én vagyok az Úr.
32Ne szentségtelenítsétek meg szent nevemet, hogy szentnek bizonyuljak Izrael fiai között, én az Úr, aki benneteket is megszentellek.
33Én hoztalak ki titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek: én vagyok az Úr.”