11Aztán így szólt az Úr Mózeshez: »Amikor majd szám szerint összeírod Izrael fiainak összességét, adjon mindegyikük váltságot életéért az Úrnak, hogy ne legyen rajtuk csapás, amikor megszámlálják őket. Ezt kell adnia mindenkinek, akinek a nevét felveszik: fél sékelt a szentély súlyegysége szerint – egy sékelben húsz gera van –, fél sékelt ajánljon fel az Úrnak. Akit számbavesznek, húszesztendőstől fölfelé, ezt a váltságot adja meg. A gazdag ne adjon többet fél sékelnél, és a szegény se kevesebbet. Te pedig vedd a pénzt, amelyet Izrael fiai adnak, és fordítsd azt a bizonyság sátrának szolgálatára, hogy emlékeztetőjük legyen az az Úr előtt, és ő megkegyelmezzen életüknek.«
Aztán így szólt az Úr Mózeshez: »Készíts majd rézből egy mosdómedencét, valamint egy hozzávaló talapzatot, tedd a bizonyság sátra és az oltár közé, és tölts bele vizet. Ebből mossák meg Áron és fiai a kezüket és lábukat, amikor bemennek a bizonyság sátrába, vagy amikor az oltárhoz járulnak, hogy rajta illatáldozatot mutassanak be az Úrnak, – nehogy halállal lakoljanak. Örök törvény legyen ez számára és utódai számára nemzedékről nemzedékre.«
Aztán így szólt az Úr Mózeshez: »Végy ezután fűszereket: ötszáz sékel finom mirhazsengét, félannyi, azaz kétszázötven sékel fahéjat, ugyancsak kétszázötven sékel illatos nádat, és ötszáz sékel kassziát, a szentély súlyegysége szerint, végül egy hín mennyiségű faolajat. Készíts belőle kenethez való szent olajat, kenetet a kenetkészítők mestersége szerint. Ezzel aztán kend meg a bizonyság sátrát, a szövetség ládáját, az asztalt és eszközeit, a mécstartót és eszközeit, az illatáldozat oltárát és az egészen elégő áldozatét, s minden eszközt, amely szolgálatukhoz tartozik. Így szenteld meg mindezt, és szentek lesznek: aki hozzájuk ér, szentté válik.
Kend fel és szenteld meg ezzel Áront és fiait is, hogy papjaimmá legyenek. Izrael fiainak pedig mondd: Nekem szentelt kenet olaja legyen ez közöttetek nemzedékről nemzedékre. Senki se kenje meg ezzel a testét, és ennek összetétele szerint másikat ne készítsetek, mert szent ez, és szentnek számítson előttetek. Mindaz, aki ugyanilyet készít, vagy ebből idegen embernek ad, irtassék ki népéből.«
Az Úr ezután azt mondta Mózesnek: »Végy ismét fűszereket: mirhazsengét, ónixot, jó illatú galbánt, fehér tömjént – egyenlő mennyiségű legyen valamennyi – és készíts a kenetkészítők mestersége szerint jól összevegyített, tiszta és szentelésre alkalmas füstölőszert. Aztán törd az egészet finom porrá, és tégy belőle a bizonyság sátra elé, ahol majd megjelenek neked. Szent legyen előttetek ez a füstölőszer: ilyen keveréket a saját használatra ne készítsetek, mert az Úrnak szentelt dolog ez. Mindaz, aki ilyet készít, hogy élvezze illatát, irtassék ki népéből.«
A művészek és kézművesek megbízása 31 1Aztán így szólt az Úr Mózeshez: »Íme, név szerint meghívtam Bezeleélt, Úrinak, a Júda törzséből való Húr fiának a fiát. Eltöltöttem Isten lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudással minden munkára, mindannak kigondolására, amit csak alkotni lehet aranyból, ezüstből, rézből, márványból, drágakövekből és mindenféle fából. Egyszersmind társul adtam mellé Oliábot, a Dán törzséből való Ahiszámek fiát. Bölcsességet adtam minden műértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit neked parancsoltam: a szövetség sátrát, a bizonyság ládáját, az e fölé való kegyelemtáblát, a sátor minden eszközét, az asztalt és eszközeit, a színarany mécstartót és eszközeit, a füstölőszer oltárát, valamint az egészen elégő áldozatét és minden eszközüket, a medencét és talapzatát, a szent ruhákat Áronnak, a papnak és fiainak szolgálatához, hogy gyakorolhassák szent tisztüket, a kenet olaját és a fűszerekből készült füstölőszert a szentély számára: mindent tegyenek meg, amit parancsoltam neked.«
A szombat ünnepe Végül így szólt az Úr Mózeshez: »Szólj majd Izrael fiaihoz, és mondd nekik: Vigyázzatok, hogy szombatomat megtartsátok, mert jel az közöttem és közöttetek nemzedékről nemzedékre, hogy tudjátok, hogy én, az Úr szentséget kívánok tőletek. Tartsátok meg szombatomat, mert szent az nektek. Aki megszentségteleníti, halállal lakoljon, s aki dolgozik rajta, irtassék ki népéből. Hat napon dolgozzatok: a hetediken szombat van, szent nyugalom az Úr tiszteletére. Mindaz, aki munkát végez azon a napon, halállal lakoljon. Tartsák meg Izrael fiai a szombatot, és üljék meg nemzedékről nemzedékre. Örök szövetség az közöttem és Izrael fiai között. Örök jel az, mert hat nap alatt alkotta az Úr a mennyet és a földet, és hetednapra felhagyott a munkával.«
A szövetség megszegése: az aranyborjú 18Amikor a Sínai hegyen befejezte ezeket a szavakat, az Úr átadta Mózesnek a bizonyságnak Isten ujjával megírt két kőtábláját.
Jegyzetek
30,1 Illatáldozatként a tömjénbokor illatos gyantáját égették.
30,11 A fogság után gyakorlattá vált kultusz-adó megalapozása. Szegény és gazdag ugyanannyit fizet. 1 sékel = 11,5 g ezüst; 1 gera 0,6 g.
31,1 A templom művészei Istentől kijelölt és tehetséggel megáldott emberek.
31,18 Vö. Kiv 24,12-15.
Áldozatok bemutatása és fogyasztása: 22,1-33
A papok kizárása a fogyasztásból 22 1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: »Szólj Áronnak és fiainak, hogy kellő tartózkodást tanúsítsanak Izrael fiainak szent adományaival szemben, és ne szentségtelenítsék meg azoknak a szent dolgoknak nevét, amelyeket nekem bemutatnak. Én vagyok az Úr!Mondd nekik és utódaiknak: Mindaz, aki nemzetségetekből olyankor közelít azokhoz a szent adományokhoz, amelyeket Izrael fiai az Úrnak bemutattak, amikor tisztátalanság van rajta: vesszen el az Úr elől. Én vagyok az Úr!
Ha valaki Áron utódai közül leprás vagy magfolyásban szenved, mindaddig ne egyék a nekem szentelt dolgokból, míg meg nem gyógyul. Aki pedig olyan dolgot érint, amely halott miatt tisztátalan, vagy akitől elmegy a mag, úgy, mint a közösüléskor, vagy aki valamely csúszómászót vagy bármi más olyan tisztátalan dolgot érint, amelynek érintése tisztátalanná tesz: legyen tisztátalan estig, és ne egyék a szentelt dolgokból; miután azonban testét megfürösztötte és a nap lenyugodott, tisztává lesz és ehet a szentelt dolgokból, mert azok szolgáltatják az ő élelmét. Elhullott vagy vad által széttépett állatot ne egyenek, hogy tisztátalanná ne tegyék magukat vele. Én vagyok az Úr! Tartsák meg ezeket a parancsaimat, hogy bűnbe ne essenek, és meg ne haljanak a szent helyen, ha azt megszentségtelenítik. Én, az Úr, szentséget kívánok tőlük.
Idegenek kizárása Semmiféle idegen se egyék a szentelt dolgokból. A pap zsellére és napszámosa ne egyék belőlük, a pap vásárolt vagy házánál született rabszolgája azonban ehet belőlük. Ha a pap lánya valakihez a népből megy férjhez, a szentelt dolgokból és adományokból nem ehet. Ha azonban özvegyként vagy eltaszítottként visszatér atyja házába és gyermeke nincsen: éppúgy ehet atyja eledeléből, mint lány korában szokott. Semmiféle idegennek sem szabad ennie belőle.
Ha valaki tudatlanságból mégis eszik a szentelt dolgokból, tegye hozzá a megevett mennyiséghez annak ötödrészét, s adja a papnak a szent helyre. Ne engedjék megszentségteleníteni a papok Izrael fiainak azokat a szentelt dolgait, amelyeket az Úrnak adományoznak, hogy ne kelljen viselniük vétkük gonoszságát, ha szentelt dolgokat esznek. Én, az Úr, szentséget kívánok tőlük!«
Az áldozati állatok épségéről Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: »Szólj Áronhoz és fiaihoz és Izrael valamennyi fiához és mondd nekik: Ha valaki Izrael házából vagy a nálatok lakó jövevények közül be akarja mutatni áldozati ajándékát, akár fogadalmat akar leróni, akár jószántából áldozik, mindannak, amit egészen elégő áldozatul akar bemutatni az Úrnak, hogy általatok bemutatható legyen, hibátlan hím állatnak, szarvasmarhának, juhnak vagy kecskének kell lennie. Ha hibája van, ne mutassátok be, mert nem lenne kedves.
Ha valaki békeáldozatot akar bemutatni az Úrnak, akár fogadalmat akar leróni, akár jószántából áldozik, akár szarvasmarhát, akár aprómarhát: hibátlant mutasson be, hogy kedves legyen. Semmiféle hiba ne legyen benne: ha vak, ha törött tagú, ha sebhelyes, ha fekélyes, ha rühös vagy sömörös, ne mutassátok be az Úrnak és ne égessetek belőle az Úr oltárán. Levágott fülű vagy farkú szarvasmarhát s aprómarhát jószántadból bemutathatsz, de fogadalmat nem lehet leróni vele. Semmiféle szétnyomott, összezúzott, kimetszett vagy kiszakított heréjű állatot se mutassatok be az Úrnak: egyáltalában ne tegyétek ezt földeteken. Idegen ember kezéből ne mutassatok be kenyeret Isteneteknek vagy másvalamit, amit adni akarna, mert mindaz romlott és hibás: ne fogadjátok el.«
További követelmények Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: »Újszülött borjú, bárány és kecske hét napig anyja tőgye alatt maradjon; a nyolcadik napon és azon túl bemutatható az Úrnak. Se szarvasmarhát, se aprómarhát nem szabad kicsinyével egy napon levágni.
Ha hálaáldozatot vágtok az Úrnak, akkor, hogy az kedves legyen, aznap egyétek meg; ne maradjon belőle semmi sem másnap reggelig. Én vagyok az Úr!
Záró intelem Tartsátok meg parancsaimat és cselekedjetek szerintük: én vagyok az Úr! Ne szentségtelenítsétek meg szent nevemet, hogy szentnek bizonyuljak Izrael fiai között. Én, az Úr, szentséget kívánok tőletek, én hoztalak ki titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek, én, az Úr.«
Jegyzetek
22,1 A papok számára a szent lakomához való járulás feltételei, vagyis annak szabályozása, hogy ki ehet az Istennek felajánlott és így szentté vált ételekből.
Izrael Istene – a népek istenei
115
1 Ne nekünk, Uram, ne nekünk,
hanem a te nevednek adj dicsőséget,
irgalmad és hűséged szerint.
Hogy azt ne mondják a nemzetek:
»Hol van az ő Istenük?«
Hisz a mi Istenünk az égben van,
mindent megtesz, amit akar.
4 De a nemzetek bálványai ezüstből és aranyból vannak,
s emberi kéz alkotásai.
Van szájuk, de nem szólnak,
van szemük, de nem látnak.
Van fülük, de nem hallanak,
van orruk, de nem szagolnak.
Van kezük, de nem tapintanak,
van lábuk, de nem járnak,
torkukkal nem kiáltanak.
Legyenek hozzájuk hasonlók a készítőik,
és mindazok, akik bíznak bennük!
9 Izrael háza az Úrban bízik,
ő a segítőjük és oltalmazójuk.
Áron háza az Úrban bízik,
ő a segítőjük és oltalmazójuk.
Akik félik az Urat, az Úrban bíznak,
ő a segítőjük és oltalmazójuk.
Megemlékezik rólunk az Úr,
s áldását adja ránk.
Áldását adja Izrael házára,
áldását adja Áron házára.
Áldását adja mindazokra, akik az Urat félik,
kicsinyekre és nagyokra egyaránt.
Sokasítson meg titeket az Úr,
titeket és fiaitokat.
Áldjon meg az Úr titeket,
aki az eget és a földet alkotta.
Az ég az Úr ege,
de a földet az emberek fiainak adta.
Nem a holtak dicsérnek téged, Uram,
és egy sem azok közül, akik leszálltak a némaság honába,
hanem mi, akik élünk, dicsérjük az Urat,
most és mindörökké.
Jegyzetek
115,1 Az éneket két kórus énekli, a fogság utáni idők istentiszteletéből származik.
115,4 Vö. 135,15-18.
115,9 Az emberek három csoportját bizakodásra szólítja fel: Izraelt (közösség) Áron házát (papság) és az istenfélőket (az igaz Isten összes híve, prozeliták).