3. JÚDÁS MAKKABEUS, A ZSIDÓK VEZÉRE (KR. E. 166–160)
Júdás Makkabeus dicsérete.
3 Helyébe fia, a Makkabeusnak nevezett Júdás lépett. Mind támogatták a testvérei és atyjának hívei. Örömmel harcba szálltak Izraelért. Hírt szerzett népének messze földön. A páncélt óriásként viselte, felöltötte fegyverzetét, úgy szállt harcba, oltalmazva kardjával a tábort. Tetteiben oroszlánhoz volt hasonló, zsákmányért bömbölő oroszlánhoz. Felkutatta a hitehagyottakat, üldözte őket, tűzbe vetette népe szorongatóit. A bűnösök reszkettek előtte félelmükben, remegtek mind a gonosztevők. Így a szabadítás sikerrel járt. Bajt hozott sok királyra, Jákob örült tetteinek. Örökre áldott marad emlékezete. Végigvonult Jákob városain, kiirtotta belőlük a gonoszokat, és elfordította a haragot Izraelről. Hírneve elért a föld határáig, és maga köré gyűjtötte, akik szétszóródtak.Júdás első sikere.
Apollóniosz pogány népeket és hatalmas szamáriai sereget toborzott, hogy harcba szálljon Izraellel. Amikor Júdás ennek hírét vette, kivonult elé, legyőzte és megölte. Sokan halálos sebet kaptak és meghaltak. A többiek elmenekültek. A zsákmányt összeszedték, Júdás megszerezte Apollóniosz kardját, és ezentúl mindig azzal harcolt. Amikor a szíriai sereg vezére, Szeron meghallotta, hogy Júdás embereket gyűjtött maga köré, egy hűségesekből álló csapatot, akik hadba vonultak vele, így szólt: „Nevet szerzek magamnak, s híres leszek az országban, ha Júdást és embereit, akik semmibe vették a király törvényét, megtámadom.” Kivonult hát egy második támadásra. Istentelenekből álló hatalmas sereg kísérte, hogy segítsen neki Izrael fiain bosszút állni. Amikor Bet-Horon lejtői felé közeledett, Júdás kevés emberével kivonult elé. Amikor ezek meglátták a hatalmas sereget, így szóltak Júdáshoz: „Hogy vehetnénk fel a harcot ily kevesen ekkora túlerővel? Ráadásul kimerültek vagyunk, hiszen ma még nem is ettünk.” „Kevesen is körülzárhatnak sokakat – felelte Júdás –, mert az égnek egyre megy, hogy sok vagy kevés által szerez-e szabadulást. A háborúban nem a sereg nagyságától függ a győzelem, hiszen a segítség az égből jön. Azok ott gőggel és istentelenséggel eltelve jönnek ránk, hogy asszonyainkkal és gyermekeinkkel egyetemben elhurcoljanak és kifosszanak bennünket. De mi harcba szállunk életünkért és törvényünkért. (Isten) maga fogja őket a szemünk láttára megsemmisíteni. Ne féljetek hát tőlük!” Alighogy befejezte, hirtelenül nekik rontottak. Megsemmisítették Szeront seregével együtt. Bet-Horon lejtőjétől egészen a síkságig üldözték őket. Mintegy nyolcszáz ember elesett közülük, a többiek meg a filiszteusok földjére menekültek. Így félelem fogta el őket Júdástól és testvéreitől, rémület szállta meg körülöttük a népeket. Híre eljutott a királyig, és a nemzetek Júda harcairól beszéltek.Antiochusz Perzsia és Júdea ellen készül.
Amikor Antiochusz ezeket a híreket meghallotta, nagy haragra gerjedt. Összegyűjtötte országa minden haderejét, az egész hatalmas sereget. Felnyitotta kincseskamráit, egész évre szóló zsoldot fizetett a csapatoknak, és megparancsolta nekik, hogy legyenek készek mindenre. Akkor azonban észrevette, hogy kincseskamrájából kifogyott a pénz. A zavargások és a szorongattatás miatt, amelyet az ősi törvények megszüntetésével hozott az országra, kevés adó folyt be az országból. Így félt, hogy mint már egyszer vagy másszor előfordult, nem lesz elég a pénz a költekezésre és az ajándékokra, amelyeket eddig bőkezűen osztogatott, bőkezűbben, mint az addigi királyok. Nagy zavarban volt. Elhatározta hát, hogy Perzsiába megy, behajtja az adót a tartományokban, és sok pénzt összeszed. Az ország ügyeit Liziászra bízta, egy királyi családból való előkelő emberre, az Eufrátesztől egészen Egyiptom határáig. Azzal is megbízta, hogy hazatértéig nevelje a fiát, Antiochuszt. Azonkívül átengedte neki hadereje felét és az elefántokat. Közölte vele terveit, különösen Júdeára és Jeruzsálemre vonatkozó rendelkezéseit: vezessen ellenük hadat és törje meg végérvényesen Izrael hatalmát, semmisítse meg Jeruzsálem megmaradt lakóit, még emléküket is irtsa ki azon a helyen. Egész területükre telepítsen idegeneket, sorsolás útján ossza fel földjüket. Hadereje másik felét maga mellé rendelte, és 147-ben elindult fővárosából, Antiochiából átkelt az Eufráteszen és átvonult a fennsíkon.Gorgiász és Nikanor betörnek Júdeába.
Liziász a király hívei közül kiválasztotta Dorimenesz fiát, Ptolemeuszt, Nikanort és Gorgiászt, csupa bátor embert. Elküldött velük negyvenezer gyalogost és hétezer lovast, hogy hatoljanak be Júda földjére, és a király parancsa szerint pusztítsák el. Ezek egész seregükkel elindultak és benyomultak. Emmausz közelében a síkságon ütötték fel táborukat. Amikor a vidék kereskedő emberei meghallották hírüket, rengeteg aranyat, ezüstöt és lábszíjat vettek magukhoz, s elmentek a táborba, hogy Izrael fiait megvegyék rabszolgának. Idumeából és a filiszteusok földjéről csapatok csatlakoztak hozzájuk. Júdás és testvérei látták, hogy a veszedelem egyre nagyobb, és a csapatok már az ő területükön táboroznak. A király rendelkezéseiről is hallottak, hogy a népet teljesen ki kell pusztítani. Így szóltak hát egymáshoz: „Akadályozzuk meg népünk megsemmisítését, és harcoljunk népünkért és a szentélyért.” Egybegyűltek, hogy előkészüljenek a harcra, imádkozzanak és kiesdekeljék az irgalmat és a könyörületet. Jeruzsálem lakatlan volt, mint a puszta. Fiai közül nem járt senki se ki, se be. Szentélyét eltiporták. A várat idegenek lakták, pogányoknak szolgált lakóhelyül. Jákobból eltűnt az öröm, nem hallatszott furulya és hárfa.A zsidók Micpában gyülekeznek.
Összegyűltek hát, és a Jeruzsálemmel szemközti Micpába mentek. Mert Micpa valamikor imádkozóhelye volt Izraelnek. Böjtöltek azon a napon, vezeklőruhát öltöttek, hamut szórtak a fejükre és megszaggatták ruhájukat. Kigöngyölítették a törvénykönyvet ugyanazzal a szándékkal, amivel a pogányok a bálványaikat szokták kérdezni. Odahordták a papi palástokat, az első termést és a tizedet. Azokat a nazírokat is odahívták, akiknek letelt a fogadalmi idejük. Aztán hangosan szólítgatták az eget: „Mit tegyünk? Hová vigyük? Hiszen szentélyedet eltiporták és megszentségtelenítették, papjaid megalázottak és szomorúak. Lám a pogányok újra gyülekeznek ellenünk, hogy kiirtsanak bennünket. Te tudod, mit forralnak ellenünk. Hogy volnánk képesek szembeszállni velük, ha te nem segítesz?!” Aztán megfújták a trombitákat és hangosan felkiáltottak. Ezután Júdás vezetőket rendelt a nép fölé, parancsnokokat az ezres, százas, ötvenes és tízes csoportok élére. Azoknak ellenben, akik házat építettek, feleséget vettek vagy szőlőt telepítettek, vagy akik féltek, a törvény rendelkezése értelmében meghagyta, hogy menjenek haza. Aztán fölkerekedett a sereg, és Emmausztól délre tábort ütött. Júdás így szólt: „Övezzétek fel derekatokat és legyetek bátor férfiak! Holnap korán legyetek készen rá, hogy harcba szálljatok ezekkel a pogány népekkel, akik szövetkeztek ellenünk, hogy megsemmisítsenek bennünket szentélyünkkel együtt. De inkább elesünk a harcban, semmint tétlenül nézzük népünk és szentélyünk vesztét. De legyen úgy, ahogy az ég akarja!”Különféle jó tanácsok.
7 Ne tégy semmi rosszat, és nem ér semmi rossz. Kerüld a bűnt, s a bűn is elkerül. Fiam, ne vesd a barázdába jogtalanság magvát, nehogy hétszeresen kelljen learatnod. Ne kérd az Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól. Az Úr előtt ne tartsd magadat igaznak, és a király előtt ne játszd a nagy bölcset. Ne áhítozz arra, hogy bíró lehess, ha nincs elég erőd, hogy kiirtsd a rosszat, mert hátha megijedsz a hatalmasoktól, és veszélybe kerül becsületed. Ne bántsd meg semmivel a város gyűlését, s vigyázz, el ne bukjál a nép szeme láttán. Eszedbe ne jusson a bűnt ismételni, hisz egyetlen bűnöd sem marad büntetlen. Ne mondd: „Isten látja, mily sokat áldozok, és majd elfogadja, amit neki adok.” Ne légy kishitű, amikor imádkozol, és ha jót akarsz tenni, ne halogasd. Az elkeseredett embert ne nevesd ki, mert aki megalázta, föl is emelheti. Sem testvéred, sem barátod ellen ne koholj soha semmi hazugságot. Sose leld kedvedet semmi hazugságban, mert a hazugságból jó nem származhat. Ne kérkedj szavaddal a vének gyűlésében, és ha imádkozol, ne szaporítsd a szót. Meg ne vesd soha a fáradságos munkát, a földművelést se, amit Isten rendelt. Ne sorold magadat a bűnösök közé, gondolj a haragra, amely nem késik. Alázkodj meg mélyen, mert tűz s férgek pusztítják el az istentelent. Semmi pénzért ne add el a barátodat, még Ofir aranyáért se igaz testvéredet. A bölcs és jó asszonyra ne nézz megvetéssel, mert vonzalma aranynál többet ér. Ne bántsd a rabszolgát, aki híven szolgál, se a napszámost, aki helyetted dolgozik. Az okos rabszolgát szeresd, mint magadat, s ne tagadd meg tőle a felszabadítást.A gyermekek
Ha barmaid vannak, legyen rajtuk a szemed, és ha használhatók, tartsd meg őket magadnak. Ha fiaid vannak, tanítsd őket fegyelemre, és kicsi kortól kezdve hajlítsd meg nyakukat. Ha lányaid vannak, vigyázz a testükre, ne légy elnéző irányukban. Ha lányodat férjhez adod, nagy dolgot művelsz, de csak értelmes emberhez add hozzá feleségül. Ha szíved szerint való, tartsd meg feleséged, de ha nem szereted, akkor ne bízzál benne.A szülők
Szívedből, lelkedből tiszteld az apádat, s anyád fájdalmát soha el ne feledd. Gondolj arra, hogy általuk létezel; hogy hálálod meg, amit veled tettek?A papok
Féld az Urat szíved mélyéből, és a papjait tartsd tiszteletben. Keresd Teremtődet minden erőddel, s akik neki szolgálnak, azokat ne hagyd cserben. Féld az Urat és becsüld meg a papot, add meg neki a megillető részt: az első termést s a megszentelő áldozatot csakúgy, mint az áldozati állat lapockáját, s a felajánlott adományok elsejét.A szegények és a szenvedők
A szegény felé is nyújtsd ki a kezedet, hogy az áldásod tökéletes legyen. Minden élőlénynek adj ajándékot, még a halottól se tagadd meg a szeretetet. Azoktól, akik sírnak, ne húzódjál félre, és gyászolj együtt a gyászolókkal. Ne légy rest, hanem látogasd meg a betegeket, ezáltal gyarapszik benned a szeretet. Bármit teszel, gondolj halálodra, akkor sohasem fogsz bűnt elkövetni.Okosság és megfontoltság
8 Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe esned? Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította. Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát. Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja. Ne szégyenítsd meg, aki megtért a bűnből, jusson eszedbe, hogy mind bűnösök vagyunk. Ne űzz csúfot az öreg emberből, hiszen mi magunk is megöregszünk egyszer. Másnak a halálán ne ülj győzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer mindnyájan meghalunk.A hagyomány
Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is megállhatsz. Ne vesd meg, amit az öregektől hallasz, hiszen ők maguk is atyáiktól vették. Mert így tudásra teszel szert és alkalomadtán meg tudsz majd felelni.Az okosság
Ne rakj fát a bűnös parazsára, nehogy tüzének lángjában megégesd magad. Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél. Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál, lásd be, hogy vesztes vagy. Ne kezeskedj többért, mint amennyi vagyonodból futja, s ha már kezeskedtél, tudd meg: fizetned kell. Bíróval ne beszélj, mert az úgy ítél, ahogy neki tetszik. Vakmerő emberrel ne igen érintkezz, nehogy veszedelmet hozzon a fejedre. Az ilyen mindig a saját feje után jár, s a balgasága téged is tönkretesz. Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen, meggyilkolhat téged. Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban tartani. Ha idegen látja, ne tégy semmit, aminek titokban kell maradnia, mert nem lehet tudni, mit főz ki belőle. Ne tárd fel akárki előtt a bensődet, és ne hidd, hogy tőle jótettben lesz részed.A nők.
9 Ne féltékenykedj szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen. Ne szolgáltasd ki magadat asszonynak, nehogy a végén a fejedre nőjön. Ne vesd szemedet csapodár asszonyra, nehogy a hálójába essél. Hárfázó nővel ne ülj egy asztalhoz, nehogy foglyul ejtsen a művészetével. Ne meregesd szemed a hajadonra, nehogy vele verjen meg (az Isten). Ne add össze magad feslett nőszeméllyel, nehogy kiforgasson az örökségedből. Ne nézelődj a városkapuk körül, elhagyott helyeken ne sokat lődörögj. Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne nézegess szépséget, amely nem illet meg. Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség, mert mint a láng, felgyújtja a vágyat. Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a szenvedélyedbe.Férfiak közt
Régi barátodat ne hagyd el hűtlenül, mert hisz az új barát meg sem közelíti. Az új barát új bor, de úgy élvezed, ha régi. Ne irigykedjél a bűnös sikerére, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége. Ne leld kedvedet a bűnösök sikerében; gondold meg: nem marad büntetlen idelent. Akinek hatalma van az ölésre, azt kerüld, így nem kell kiállnod halálos félelmet. De ha találkozol vele, kísérd figyelemmel, nehogy az életed elrabolja tőled. Légy tisztában azzal, hogy tőrök közt járkálsz, és hogy sáncok fölött vezetnek lépteid. Felelj más embernek, amilyen jól csak tudsz, a bölcsekkel pedig (gyakran) tanácskozzál. Okos emberekkel együtt sződd a terved, s az Isten törvénye legyen tanácsadód. Igaz férfiakkal ülj le az asztalhoz, s az Úr félelme legyen dicsekvésed. Dicséretes a mű, amit kézműves alkot, de a nép vezére beszélni tudjon jól. A szájhős ember réme a városnak, a fecsegőt pedig (mindenki) gyűlöli.
A hamisság útján horgok és hurkok vannak, távol marad tőlük, aki félti az életét.
Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz.
A gazdag uralkodik a szegények fölött, a kölcsönzőnek szolgája lesz a kölcsönkérő.
Aki gazságot vet, az nyomort arat, és őt magát veri haragjának botja.