Jorám uralmának első szakasza Izraelben (852–841).
311 Acháb fia, Jorám, Júda királyának, Jehosafátnak 18. esztendejében lett Szamáriában Izrael királya, és tizenkét évig uralkodott. 22 Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, de azért nem úgy, mint apja vagy mint anyja. Ő ugyanis lerombolta Baál oszlopait, amelyeket apja emelt. 33 De Jerobeámnak, Nebat fiának bűneiben, amelyekbe az Izraelt is belevitte, kitartott, és nem szakított velük.
Izrael és Júda hadat visel Moáb ellen.
44 Moáb királyának, Mesának nyájai voltak, és százezer juhot szolgáltatott be adó fejében Izrael királyának, meg százezer kosról való gyapjat. 55 Mihelyt azonban Acháb meghalt, Moáb királya elfordult Izrael királyától. 66 Jorám király ezért egy napon kivonult Szamáriából és számba vette egész Izraelt. 77 Ugyanakkor elküldött Júda királyához, s ezt üzente: „Moáb királya elpártolt tőlem. Hadba vonulsz-e velem Moáb ellen?” Az azt válaszolta: „Hadba vonulok, ugyanúgy, mint te; népem is, mint a te néped, lovaim is, mint a te lovaid.” 88 S még azt is megkérdezte: „Melyik úton vonuljunk fel ellene?” „Az Edom pusztáján vivő úton” – felelte. 99 Izrael királya tehát kivonult Júda királyával és Edom királyával. Amikor azonban hétnapi járással egy kerülőutat tettek, nem volt víz a seregnek, s a nyomában haladó jószágnak sem. 1010 Akkor Izrael királya felkiáltott: „Jaj, az Úr kihívta ide ezt a három királyt, hogy a moábiták kezére adja őket!” 1111 Jehosafát azonban így szólt: „Nincs itt az Úrnak valamelyik prófétája, hogy megkérdezhetnénk általa az Urat?” Izrael királyának egyik embere azt válaszolta: „Itt van Elizeus, Safát fia, aki vizet öntött Illés kezére.” 1212 Jehosafát erre azt mondta: „Általa hallatja szavát az Úr.” Izrael királya, valamint Jehosafát és Edom királya elmentek tehát hozzá. 1313 Elizeus azonban azt mondta Izrael királyának: „Mi dolgom veled? Menj apád prófétáihoz és anyád prófétáihoz!” De Izrael királya azt felelte: „Nem úgy! Azért hívta ide az Úr ezt a három királyt, hogy Moáb kezére adja őket?” 1414 Elizeus így szólt: „Úgy igaz, ahogy a seregek Ura él, akinek a szolgálatában állok: ha nem volnék tekintettel Jehosafátra, Júda királyára, bizony még csak egy pillantásra se méltatnálak. 1515 De így kerítsetek nekem egy hárfást!” S történt, hogy amint a hárfás megpendítette a húrokat, az Úr keze megérintette, 1616 és így szólt: „Ezt mondja az Úr: Ássatok e patak völgyében árkot árok mellé. 1717 Mert ezt mondja az Úr: Nem láttok majd szelet, s nem láttok esőt sem, mégis ennek a pataknak a völgye megtelik vízzel, úgyhogy ihattok, és csapataitok meg teherhordó állataitok is. 1818 De ez még nem elég az Úrnak; még Moábot is kezetekre adja, 1919 foglaljátok el összes megerősített városát, vágjátok ki gyümölcsfáit, tömjétek be vízforrásait, jó szántóföldjeire meg hányjatok követ.” 2020 S valóban, másnap abban az időben, amikor az ételáldozatot szokás bemutatni, lám, víz közelgett Edom felől, és az egész vidéket elárasztotta a víz. 2121 Amikor egész Moáb megtudta, hogy a királyok kivonultak, hogy harcba szálljanak velük, mind kiparancsolták, akik csak fegyverforgatásra alkalmasak voltak, s megszállták a határokat. 2222 Kora reggel azonban, amikor a nap felragyogott a víz fölött, odaát a vizet olyan pirosnak látták a moábiták, mint a vér. 2323 Ezért így szóltak: „Vér! Biztos, egymást támadták meg a királyok, és egyikük legyőzte a másikukat. Most aztán rajta, Moáb, zsákmányolni!” 2424 Mihelyt azonban Izrael táborához értek, Izrael elindult és rátámadt a moábitákra, úgyhogy azok megfutamodtak előlük. Utánuk eredtek és teljesen megsemmisítették Moábot. 2525 A városokat lerombolták, a jó szántóföldekre ki-ki követ szórt, úgyhogy teljesen ellepte. Minden vízforrást betömtek és minden gyümölcsfát kivágtak. Végül már csak Kir-Hareszet volt hátra. A parittyások körülvették és elkezdték ostromolni. 2626 Amikor Moáb királya látta, hogy nem tud nekik ellenállni, magához vett hétszáz karddal fölfegyverzett embert, hogy Arám királyához utat vágjon magának. 2727 De nem volt rá képes. Erre fogta elsőszülöttét, akinek királynak kellett volna lennie helyette, és a falon bemutatta égőáldozatul. De akkor iszonyú harag töltötte el Izraelt, úgyhogy elvonult, s visszatért földjére.
2611 Ezután Júda egész népe fogta a tizenhat éves Uziját és királlyá tették atyja, Amacja helyébe. 22 Ő építette ki Elátot. Ő szerezte vissza Júdának, miután a király megtért atyáihoz. 33 Tizenhat éves volt Uzija, amikor trónra lépett, és ötvenkét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja jeruzsálemi volt, s Jecholja volt a neve. 44 Azt tette, ami helyes az Úr szemében, egészen úgy, ahogyan atyja, Amacja tette. 55 Istent szolgálta Zecharjahu idejében, aki őt istenfélelemre tanította. Amikor az Urat szolgálta, az Isten sikert is adott neki.
Uzija hadi és gazdasági sikerei.
66 Hadat indított a filiszteusok ellen és lerombolta Gát, Jabne és Asdod falait. Majd városokat épített Asdod mellett és a filiszteusok közelében. 77 Isten megsegítette a filiszteusokkal, a Gur-Baalban lakó arabokkal és a meunikkal szemben. 88 Az ammoniták is adót fizettek Uzijának. Egészen Egyiptom bejárójáig eljutott a híre, mert igen hatalmassá vált. 99 Uzija Jeruzsálemben bástyákat épített: a Szeglet-kapu, a Völgy-kapu és a Sarok-kapu felett, majd megerősítette őket. 1010 Bástyákat épített a pusztában is, és sok ciszternát ásatott, mert sok nyája volt a síkságon és a mezőségen. Földművelői és szőlőművesei is voltak a hegyekben és a Kármelen. Nagy kedvelője volt ugyanis a földművelésnek. 1111 Uzijának begyakorolt serege is volt. Csapatonként vonultak hadba, szám szerint. Jegyzéküket Jeuel jegyző, Maaszejahu felügyelő készítette a király egyik főemberének, Hananjának a vezetésével. 1212 A harcedzett családfők teljes száma kétezer-hatszáz volt. 1313 A vezetésük alatt álló sereg háromszázhétezer-ötszáz emberből állt. Nagy erővel tudtak csatázni, hogy megsegítsék a királyt az ellenséggel szemben. 1414 Uzija ezt az egész sereget fölszerelte pajzsokkal, dárdákkal, sisakokkal, vértekkel, íjakkal és parittyakövekkel. 1515 Jeruzsálemben művészettel kitervelt hadigépeket készíttetett. Tornyokra és szegletbástyákra helyezték, hogy nyilakat és nagy köveket hajítsanak velük. El is terjedt messzire a híre, mert csodálatos segítséget kapott, míg erős nem lett.
Uzija gőgje és bűnhődése.
1616 Amikor megerősödött, a szíve felfuvalkodott, úgyhogy gonoszságot művelt. Vétkezett az Úr, az ő Istene ellen: bement a szentélybe, hogy az illatáldozat oltárán áldozatot mutasson be. 1717 Azarja főpap azonnal utána ment, és vele az Úr papjai, nyolcvan erős ember. 1818 Uzija király elé álltak és figyelmeztették: „Nem a te dolgod, hogy illatáldozatot mutass be az Úrnak, hanem a papoké, Áron fiaié, akik föl vannak szentelve az áldozatbemutatásra. Távozz a szentélyből, mert vétkeztél! Ezért az Úristentől nem jár neked megbecsülés.” 1919 Erre Uzija haragra lobbant. Kezében ott volt a füstölő, hogy tömjént gyújtson. Miközben a templomban, az illatoltár mellett haragosan feleselt a papokkal, homlokán kiütött a lepra a papok szeme láttára. 2020 Ahogy Azarja főpap és a többi pap ráemelte tekintetét, íme, leprás volt a homlokán. Ekkor sietve kiűzték. De maga is igyekezett kifelé, mert az Úr csapással sújtotta. 2121 Uzija király leprás maradt egészen halála napjáig. Mint leprás, külön házban lakott. A templomból is kitiltották. Ezalatt fia, Jotam állt a királyi család élén, és ő szolgáltatott igazságot a föld népének.
Uzija uralmának vége.
2222 Uzija többi dolgait – az elsőktől az utolsókig – megírta Izajás próféta, Ámosz fia. 2323 Amikor Uzija megtért atyáihoz, ősei közelében, a királysírok mezején temették el, mivel azt mondták róla, hogy leprás volt. Fia, Jotam lett helyette a király.
Jotam uralma.
2711 Jotam huszonöt éves volt, amikor trónra lépett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának, aki Cádok lánya volt, Jerusa volt a neve. 22 Mindenben azt tette, ami helyes az Úr szemében, ahogy atyja, Uzija is tette, csak az Úr templomába nem ment be. A nép azonban még mindig gonosz volt. 33 Ő építtette a templom felső kapuját, de az Ofel-falon is sokat építtetett. 44 Júda hegységében városokat épített, az erdőkben pedig kastélyokat és tornyokat. 55 Hadat viselt Ammon fiainak királya ellen és le is győzte. Ammon fiai abban az esztendőben 100 talentum ezüstöt, 10 000 kor búzát és 10 000 kor árpát hoztak neki. Ugyanennyit ajándékoztak neki Ammon fiai a második és a harmadik esztendőben is. 66 Így erősödött meg Jotam, mert állandóan az Úrnak, az ő Istenének színe előtt járt. 77 Jotam többi dolgai, háborúi és tettei mind meg vannak írva Izrael és Júda királyainak könyvében. 88 Huszonöt éves volt, amikor trónra lépett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.
VI. A NAGY REFORMOK KORA
99 Amikor Jotam megtért atyáihoz, Dávid városában temették el. Fia, Acház lett helyette a király.
7211 (Salamontól.) Ítéletedet, Isten, bízd a királyra, jogaidat ruházd a király fiára: 22 kormányozza igazságosan népedet, méltányosan szegényeidet. 33 A hegyek és halmok hozzanak békét a népnek! Igazságosan 44 ítélkezik az alacsony sorsúak fölött, és segíti a szegények fiait, az erőszakost azonban megtöri. 55 Élni fog minden nemzedéken át, amíg a nap süt és világít a hold. 66 Úgy száll le, mint eső a mezőre, mint a záporeső, amely átitatja a földet. 77 Napjaiban az igazságosság virágzik, a béke teljessége, amíg csak el nem tűnik a hold. 88 Uralkodni fog tengertől tengerig, a nagy folyótól a föld határáig. 99 A puszta lakói leborulnak előtte, ellenségei megcsókolják a földet. 1010 Tarsis és a szigetek királyai ajándékokat hoznak, Sába és Séba királyai adományokkal közelednek. 1111 A föld minden királya meghódol előtte, és minden nép szolgál neki. 1212 Megváltja a szegényt, aki hozzá kiált, az elhagyottat, akin senki sem könyörül. 1313 A kicsit és a gyöngét felkarolja, megmenti a szegények életét. 1414 Megszabadítja őket az erőszaktól és az igától, vérük drága a szemében. 1515 [Éljen hát, Sába aranyát adják oda neki!] Imával köszöntik és áldják mindörökké. 1616 Gabona árassza el a földet a hegyek csúcsáig, gyümölcs teremjen bőségben, mint a Libanonon, legyen virág is annyi, mint a gyom a földön! 1717 Neve áldott lesz mindörökre, neve fennmarad, ameddig csak világít a nap. Benne áldást nyer minden törzs a földön, boldognak hirdetik mind a népek. 1818 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, aki egyedül vitt véghez csodát; 1919 áldott legyen örökre fönséges neve, az egész föld legyen dicsőségével telve! Úgy legyen! Úgy legyen! 2020 [Vége Izáj fia, Dávid imájának.]