911 Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, hogy a jelenlevők közül lesznek, akik nem halnak meg, míg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát.”
Jézus színeváltozása.
22 Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. 33 Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. 44 Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal. 55 Péter így szólt Jézushoz: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” 66 Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. 77 Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” 88 Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust. 99 A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból. 1010 A parancsot megtartották, de maguk közt megvitatták, hogy mit jelenthet: A halálból feltámad. 1111 Azután megkérdezték tőle: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?” 1212 Ezt válaszolta: „Igen, előbb eljön Illés, és mindent helyreállít. De az is meg van írva az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben lesz része. 1313 Azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük szerint bántak vele, ahogy előre megírták róla.”
Egy megszállott gyermek meggyógyítása.
1414 Amikor visszatért a tanítványokhoz, látta, hogy nagy népsokaság tolong körülöttük. Írástudók vitatkoztak velük. 1515 Mihelyt az emberek észrevették, elcsodálkoztak, majd eléje siettek és üdvözölték. 1616 Megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztok velük?” 1717 Valaki megszólalt a tömegből: „Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg. 1818 Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.” 1919 „Ó, te hitetlen nemzedék – válaszolta –, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!” 2020 Odavitték. Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett. 2121 „Mióta szenved a bajban?” – kérdezte apját. „Kicsi kora óta – válaszolta. – 2222 Sokszor tűzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk.” 2323 Jézus így felelt: „Ha valamit tehetsz?… Minden lehetséges annak, aki hisz.” 2424 A fiú apja erre felkiáltott: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” 2525 Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: „Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belőle, és ne térj többé vissza belé!” 2626 Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belőle. A fiú olyan lett, mintha halott volna. Sokan úgy vélték, hogy meghalt. 2727 Jézus azonban megfogta a kezét, felsegítette, s a gyermek talpra állt. 2828 Amikor bement a házba, tanítványai külön megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” 2929 „Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására” – felelte.
Jézus másodszor jövendöli meg szenvedését.
3030 Útjukat folytatva átvándoroltak Galileán. De nem akarta, hogy valaki tudjon róla, 3131 mert a tanítványait akarta tanítani. Megmondta nekik, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de azután hogy megölik, harmadnapra feltámad. 3232 Nemigen értették ugyan a szavait, de nem merték kérdezgetni.
A tanítványok oktatása.
3333 Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, megkérdezte tőlük: „Miről beszélgettetek az úton?” 3434 Hallgattak, mert egymás közt arról tanakodtak az úton, hogy ki nagyobb közülük. 3535 Leült, odahívta a tizenkettőt, s így szólt: „Ha valaki első akar lenni, legyen a legutolsó, mindenkinek a szolgája.” 3636 Aztán odahívott egy gyereket, közéjük állította, majd ölébe vette, s folytatta: 3737 „Aki befogad egy ilyen gyereket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.” 3838 Ekkor János szólalt meg: „Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött a nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem tartozik közénk.” 3939 Jézus így válaszolt: „Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni. 4040 Aki nincs ellenünk, az velünk van. 4141 Ha csak egy pohár vizet ad is nektek valaki inni azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony mondom nektek, megkapja érte a jutalmat. 4242 Ha viszont valaki megbotránkoztat egyet is e kicsik közül, akik hisznek, jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék. 4343 Ha kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutni, az olthatatlan tűzre. 4545 Ha lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülni. 4747 Ha szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, 4848 ahol a férgük nem pusztul el, és a tüzük nem alszik ki. 4949 Mindenkit tűzzel sóznak majd meg. 5050 A só jó. De ha a só elveszti ízét, mivel ízesítik meg? Legyen bennetek só, és éljetek békében egymással.”
A házasság felbonthatatlansága.
1011 Innét útra kelve Júdea határába ment, a Jordán túlsó partjára. Ott ismét tömeg vette körül, ő pedig szokása szerint tanította őket. 22 A farizeusok is odamentek és megkérdezték: „El szabad a férjnek bocsátania a feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. 33 De ő kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” 44 „Mózes megengedte, hogy válólevelet írva elküldjük az asszonyt” – felelték. 55 Jézus folytatta: „Szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsot. 66 De Isten a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. 77 Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, 88 és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. 99 Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét.” 1010 Otthon tanítványai ismét efelől kérdezgették. 1111 Ezt válaszolta: „Aki elküldi feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. 1212 Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör.”
A gyermekek megáldása.
1313 Kisgyerekeket hoztak hozzá, hogy érintse meg őket. De a tanítványok elutasították őket. 1414 Amikor Jézus észrevette, helytelenítette. „Hagyjátok – mondta –, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa. 1515 Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem jut be oda.” 1616 Azután megölelte, és kezét rájuk téve megáldotta őket.
A gazdag ifjú.
1717 Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” 1818 „Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy: az Isten. 1919 Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” 2020 „Mester – válaszolta –, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” 2121 Jézus ránézett és megkedvelte. „Valami hiányzik még belőled – mondta neki. – Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!” 2222 Ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.
A gazdagság veszedelme.
2323 Jézus erre körülnézett és tanítványaihoz fordult: „Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” 2424 A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus azonban megismételte: „Gyermekeim, milyen nehéz bejutni az Isten országába! 2525 Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” 2626 Ezek szerfölött csodálkoztak és egymás közt kérdezgették: „Hát akkor ki üdvözülhet?” 2727 Jézus rájuk nézett, és folytatta: „Embernek ez lehetetlen, de az Istennek nem. Mert az Istennek minden lehetséges.”
A lemondás jutalma.
2828 Ekkor Péter megszólalt: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” 2929 Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, 3030 százannyit kap, most ezen a világon otthont, testvért, anyát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet. 3131 Sokan lesznek elsőkből utolsók és utolsókból elsők.”
Jézus harmadszor jövendöli meg szenvedését.
3232 Úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, ők pedig csodálkoztak, követői meg féltek. Ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik beszélni, ami vele történni fog: 3333 „Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják a főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, és átadják a pogányoknak. 3434 Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik, de harmadnapra feltámad.”
Zebedeus fiainak kérése.
3535 Zebedeus fiai, Jakab és János eléje járultak, s megszólították: „Mester, szeretnénk, ha teljesítenéd egy kérésünket.” 3636 „Mit tegyek nektek?” – kérdezte. 3737 „Add meg nekünk – felelték –, hogy egyikünk jobb oldaladon, másikunk bal oldaladon üljön dicsőségedben.” 3838 Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek. Készen vagytok rá, hogy igyatok a kehelyből, amelyből majd én iszom, vagy hogy a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedjetek?” 3939 „Készen” – felelték. Jézus így folytatta: „A kehelyből, amelyből én iszom, ti is isztok, s a keresztséggel, amellyel engem megkeresztelnek, ti is megkeresztelkedtek. 4040 De hogy jobb és bal oldalamon ki üljön, afelől nem én döntök. Az a hely azokat illeti, akiknek készült.” 4141 Amikor a többi tíz ezt hallotta, megnehezteltek Jakabra és Jánosra. 4242 Jézus ezért odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, s vezető embereik éreztetik velük hatalmukat. 4343 Közöttetek azonban ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, 4444 és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. 4545 Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”
A jerikói vak.
4646 Közben Jerikóba értek. Amikor Jerikót tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen kéregetve. 4747 Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” 4848 Többen csitították, hogy hallgasson. Ő annál hangosabban kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” 4949 Jézus megállt, és így szólt: „Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak: „Bízzál, kelj fel, téged hív!” 5050 Az eldobta köntösét, felugrott, és odasietett Jézushoz. 5151 Jézus megkérdezte: „Mit tegyek veled?” „Mester – kérte a vak –, hogy lássak.” 5252 Jézus így szólt hozzá: „Menj, a hited meggyógyított.” Nyomban visszakapta látását, és követte az úton.
2911 (Dávid zsoltára.) Adjátok meg az Úrnak, Isten gyermekei, adjátok meg az Úrnak a tiszteletet és a hatalmat! 22 Adjátok meg az Úrnak a nevét megillető dicsőséget, és szent udvarában imádjátok az Urat! 33 Az Úr szava a vizek fölött, az Úr a hatalmas vizek fölött. 44 Az Úr szava tele erővel, az Úr szava tele fönséggel. 55 Az Úr szava cédrusokat tördel, az Úr szilánkokra töri Libanon cédrusait. 66 Libanont ugráltatja, mint valami borjút, Szirjont pedig, mint fiatal bikát. 77 Az Úr szava tüzes villámot szór, 88 az Úr szava megremegteti a pusztát, az Úr megremegteti Kádes pusztáját. 99 Az Úr szava tölgyeket csavar ki, és megritkítja az erdőket. A dicsőség Istene mennydörög, s templomában minden így kiált: Dicsőség! 1010 Az Úr trónolt a vízözön felett, az Úr királyként trónol mindörökké. 1111 Az Úr erőt ad népének, az Úr békével áldja meg népét.