3711 Minden barát azt mondja: „Jó vagyok hozzád.” De egyik-másiknak csak a neve barát. 22 Vajon nem halállal felérő bánat az, hogyha a jó barát ellenséggé válik? 33 Ó, gonosz hajlamok, mire vagytok ti jók? Hogy a világ arcát álnokká tegyétek? 44 A (rossz) barát kihasznál, amíg jól megy sorod, de mikor bajban vagy, ellenséggé válik. 55 A (rossz) barát haszonlesésből mutatja részvétét, de a harc idején a pajzs mögé bújik. 66 Hűséges barátod ne feledd a harcban, gazdagságodban se feledkezz meg róla.
A tanácsadók
77 Tanácsot osztogat minden tanácsadó, de van, aki csak a maga javára tanácsol. 88 Légy hát óvatos a tanácsadóval, puhatold ki előbb, mire van szüksége – mert hiszen ő csak magára gondol –, nehogy sóvárogva emelje rád szemét. 99 Azt mondja neked: „A helyes úton jársz”, aztán megáll, s nézi, mi lesz veled. 1010 Az irigyeddel sohase tanácskozz, a rád féltékennyel ne beszélj terveidről, 1111 a feleségeddel a vetélytársnőjéről, a gyávával a harcról-háborúról, a kereskedővel az eladnivalódról, a vevővel az áruról, a fösvénnyel arról, hogy jót kell tenni, a keményszívűvel az irgalmasságról, a semmittevővel valami munkáról, az esztendős cseléddel a dolog végéről, a lusta rabszolgával a munka terhéről. Ne ilyenek között keress tanácsadót. 1212 Keresd fel gyakran az istenfélő embert, akiről tudod, hogy megtartja a törvényt, akinek a szíve szíved szerint való, aki, ha megbotlasz, fáradozik érted. 1313 Lelkiismereted tanácsára is hallgass, mert hát ki is volna megbízhatóbb nála? 1414 A lelkiismeret jobban eligazít, mint akár hét őrszem magas őrhelyéről. 1515 Mindig imádkozz a Magasságbelihez, hogy ő irányítsa lépteid hűségben.
Igazi és hamis bölcsesség
1616 Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mű forrása. 1717 Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle: 1818 a jó és a gonosz, az élet és a halál, de valamennyi fölött a nyelv uralkodik. 1919 Van, aki sokakat jól meg tud nevelni, de ha róla van szó, egész gyámoltalan. 2020 Van szépen szóló ember, aki gyűlöletes, ám az ilyen végül is éhen vész. 2121 Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, ő meg híjával van minden bölcsességnek. 2222 Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják, tudásuknak tartós a hozama. 2323 Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a gyümölcse. 2424 A bölcset az áldás bőven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik csak látják. 2525 Az ember napjai meg vannak számlálva, de nincsen Izrael napjainak száma. 2626 Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre fennmarad.
A mértéktartás
2727 Fiam, életmódod vizsgáld felül magad, s ami károdra van, azt vond meg magadtól. 2828 Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem mindenki bír el mindenféle ételt. 2929 Ne epedezz rögtön minden élvezetért, ne vesd magad minden ínyenc falat után. 3030 Mert a túl sok étel betegségek fészke, és a mohóságnak hasmenés a vége. 3131 A mohó evésbe már sokan belehaltak, de aki vigyáz magára, az megnyújtja életét.
Orvos és betegség.
3811 Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, meg hát az orvos is Isten teremtménye. 22 A gyógyulás úgy jön a Magasságbelitől, mint az ajándék, amit a királytól kapsz. 33 Tudása miatt az orvos emelt fővel járhat, még a hatalmasok körében is megcsodálják. 44 A gyógyszereket a földből adja az Úr, és az okos ember nem veti meg őket. 55 Vajon nem fától lett talán édes a víz, hogy így megmutassa, mily erő van benne? 66 Az embernek is ő adott értelmet, hogy magasztalja hatalmas műveit. 77 Ápolás, enyhítés céljára használja a gyógyszerész is a gyógyszert, azért készíti. 88 Működése soha meg ne szűnjék, jóvoltából az egészség terjed a földön. 99 Fiam, ne késlekedj, hogyha megbetegszel, imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged. 1010 Menekülj a bűntől, s legyen tiszta a kezed, tisztítsd meg a szíved minden gonoszságtól. 1111 Mutass be tömjén és lisztlángáldozatot, s adakozz bőkezűen, amint telik tőled. 1212 De hívd az orvost is, az Úr alkotta őt is, ő se hiányozzék, mert rá is szükség van. 1313 Van, amikor az ő kezében van az egészség, 1414 mert hiszen ő is könyörög az Úrhoz, hogy munkája nyomán javulás álljon be, s adjon gyógyulást az élet javára. 1515 Az, aki vétkezik Teremtője ellen, az orvosoknak kerül a kezébe.
A gyász
1616 Fiam, a halottért ontsad könnyeidet, énekeld el a siratóéneket; ahogy az jár neki, temesd el tetemét, és ne rejtőzz el, amikor temetik. 1717 Sírj keservesen, jajgass fájdalmadban, és tartsd meg érte a gyászt, ahogy megilleti, egy napig, kettőig, nehogy megszóljanak. Aztán hagyd fájdalmadat, s keress vigasztalást, 1818 mert a szomorúság a halálhoz vezet, és a kedvetlenség megtöri az erőt. 1919 A temetés után vesd le a fájdalmat, mert örökös gyászban nem lehet élni. 2020 Ne engedd át szíved a szomorúságnak, utasítsd el, s gondolj a saját végedre. 2121 Ne felejtsd el soha: nincsen visszatérés. Mit használnál neki? Magadnak meg ártasz. 2222 Gondold meg: „Ami az én sorsom, az lesz a tied is, tegnap rám, ma rád kerül a sor.” 2323 Ha pihen a halott, pihenjen emléke, vigasztalódj meg, ha már elszállt a lelke.
A kézművesség
2424 Az írástudó szabad idejében szerzi bölcsességét, aki ment a nehéz munkától, az eljut a bölcsességre. 2525 Hogy legyen bölcs, aki az eke szarvát tartja, vagy aki kezében az ostort suhogtatja, aki ökröket hajt, s csak velük dolgozik, aki egyre csak borjúkról beszélget, 2626 vagy aki boronáláson járatja az eszét, és hogy a hizlalást be tudja fejezni? 2727 Épp ilyen elfoglalt a kézműves, s a művész: hiszen éjjel-nappal megvan a munkája. Aki pecsétgyűrűt metsz vagy színeket kever, s igyekszik egy képet hűen visszaadni, azon van, hogy művét jól befejezhesse. 2828 Így van a kovács is: üllője mellett ül, s vizsgálja a nyers vasat. Közben a tűz heve pörköli a bőrét, s küzdenie kell a forró kemencével. A kalapács zaja süketíti fülét, mégis a mintadarabra szegezi a szemét, s a munkáján járatja az eszét, műve díszítésén töri a fejét. 2929 Így a fazekas is munkája mellett ül, s közben a lábával hajtja a korongot. Gondosan végzi a munkáját, s ki van számítva minden mozdulata. 3030 Az agyagot a saját karjával formálja, miután lábával rugalmassá tette. Gondosan ügyel a máz készítésére, s közben a kemence fűtésére gondol. 3131 Ezek mind a kezükben bíznak, a maga szakmájában mindegyikük bölcs. 3232 Nem lehet nélkülük várost építeni, sem letelepedni, sem vándorként élni. 3333 De a népgyűlésre nem hívják meg őket, s vezető szerepük nincs a közösségben. Nincsen számukra hely a bírói székben, mivel nem értenek a törvénykezéshez. 3434 Műveltséggel, ítélőképességgel nem dicsekednek, s nincsen jártasságuk a bölcs mondásokban. Mégis támaszai az egész világnak, és az imájuk is mesterségük körül forog.
Az írástudó.
3911 Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja; kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét. 22 Neves emberek mondásait őrzi, s behatol a példabeszédek világába. 33 A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi. 44 A főemberek közt teljesít szolgálatot és megjelenik a fejedelmek előtt. Bejárja idegen népek országait, fölfedez jót s rosszat az emberek között. 55 De szíve azon van, hogy reggeltől Urát s Teremtőjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng. 66 Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével. Bölcs szavak törnek elő belőle, és imádságában az Urat dicséri. 77 Bölcsen gondolkodik, ért a tudományhoz, s titkok megértésén járatja az eszét. 88 Nyilvánosságra is hozza tanítását, s dicsekszik az Úrnak szent szövetségével. 99 Bölcsességét sokan magasztalják, s az nem is múlik el az idők végéig. Az emlékezete nem enyészik el, késő nemzedékek emlegetik nevét. 1010 A népek regélnek nagy bölcsességéről, és a gyülekezet zengi dicséretét. 1111 Amíg él, más ezernél jobban magasztalják, és mikor elszenderül, elég neki ennyi.
Felhívás Isten dicséretére
1212 Megfontoltan tovább folytatom beszédem, mert úgy tele vagyok, akár a telihold. 1313 Hallgassatok rám, istenes fiaim, s virulni fogtok, mint rózsa a víz mentén. 1414 Illatotok árad, akár a tömjéné, s mint a liliomok, virágot hajtotok. Zendüljön hangotok dicsérő énekre, áldjátok az Urat minden műveiért. 1515 Adjatok nevének illő tiszteletet, és magasztaljátok dicsérő énekkel, húros hangszeren kísért dallamokkal, ujjongjatok és zengjetek éneket. 1616 Hatalmas az Úrnak minden keze műve, amit csak elrendel, minden megvalósul. Ne kérdezze senki: „Mire jó ez vagy az?” A maga idején kell mindent megtudni. 1717 Szava felfogta a vizeket, mint a töltés, de egyetlen szava megnyitja zsilipjüket. 1818 Bármit akar, meglesz, hogyha elrendeli, és a segítsége nem ismer akadályt. 1919 Az élők minden tette nyitott könyv előtte, az ő szeme elől semmi sincs elrejtve. 2020 Ősidőktől fogva letekint (a földre), és nincsen semmi, amin csodálkoznék. 2121 Ne kérdezze senki: „Mire jó ez vagy az?”, mert mindennek megvan a rendeltetése. 2222 Amint áldása folyóként mindent elárasztott, s mint az árvíz szokta, mindent átitatott, 2323 éppúgy haragját is öröklik a népek – sós tengerré tett termékeny földeket. 2424 Az igazak számára simák az útjai, de járhatatlanok az istenteleneknek. 2525 A jóknak jót rendelt a kezdet kezdetétől, ám a gonoszoknak rosszat rendelt. 2626 Ami a legfontosabb az ember életében, az a víz, a tűz, a vas és a só, a búza java, a tej meg a méz, a szőlő leve, az olaj és a ruha. 2727 Ezek mind javukra szolgálnak a jóknak, de a gonoszoknak ártalmukra vannak. 2828 A szelek között is van, amit büntetésnek szánt, s büntető ostorként forgat haragjában. A pusztítás napján kiadják erejük, és Teremtőjük haragja elcsitul. 2929 A tűzvészt, jégesőt, éhséget és pestist – ezt mind büntetésnek szánta. 3030 A ragadozó vadak, skorpiók, viperák, és a bosszú kardja: az istentelenek vesztére szolgálnak. 3131 Ujjonganak, ha parancsot ad nekik, készen állnak, mikor szüksége van rájuk, és parancsának nem szegülnek ellen. 3232 Kezdettől fogva meg voltam győződve, átelmélkedtem és írásba foglaltam: 3333 Az Úristennek minden műve jó, ami szükséges, azt bőven és kellő időben megadja. 3434 Ne mondja senki: „Ez rosszabb, mint az.” A maga idejében érték valamennyi. 3535 Most hát ujjongjatok egész szívetekből, és magasztaljátok fennen az Úr nevét!
Az ember nyomorúsága
4011 Igen nagy vesződség minden ember sorsa, Ádám gyermekei nehéz igát húznak, attól a naptól, amikor megszületnek, míg vissza nem térnek mindenek anyjához. 22 Minden gondolatuk és szívük félelme haláluk napjának szorongó várása, 33 kezdve azon, aki magas és dicső trónon ül, le addig, aki porban és hamuban kuporog: 44 attól, aki koszorút és bíbort visel, addig, aki bőrökből készíti ruháját, csak harag, féltékenység, bánat, ijedelem, halálfélelem, viszály és veszekedés. 55 A pihenés idején ágyában fekve is összevissza álmok zavarják elméjét. 66 Ha pihen is egy kicsit, csak egy pillanatig, s máris ébren alszik, mint világos nappal. És menekül lelke álomképeitől, mint aki megszökött üldözői elől. 77 Mikor megmenekül, akkor feleszmél, s csodálkozik, hisz nem volt mit félnie. 88 Az embertől az állatig minden élőlényre, de a bűnösökre hétszeresen is 99 halál vár és vérontás, küzdelem és pallos, kiirtás, pusztulás, éhség, szorongatás. 1010 Mindez a bűnösök miatt van így, és miattuk támadt a vízözön is. 1111 Ami a földből lett, mind visszatér a földbe, s ami a vízből ered, az a tengerbe ömlik.
Különféle elvek
1212 A megvesztegetés és hamisság eltűnik, de az őszinteség örökre megmarad. 1313 Mint a patak, elenyészik a gonosz vagyona, vagy mint zápor idején az égzengés. 1414 Örül, amikor kinyitja a kezét; ám a bűnösöknek pusztulás a végük. 1515 A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert az istentelen sziklába ereszti gyökerét. 1616 Minden fűnél előbb tépik ki a kákát, amely a vízben áll vagy a folyó partján. 1717 A jóság olyan, mint az áldott paradicsom, és a jótékonyság örökre megmarad.
Életszabályok
1818 Szabadnak s munkásnak édes az élete, de mindkettőnél jobban jár, aki kincset talál. 1919 Neved fiak őrzik s városalapítás, de még inkább, hogyha bölcsességet találsz. Az állattenyésztés és a kertészkedés növeli hírneved, de jobban, mint ezek, egy kedves feleség. 2020 A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább. 2121 A furulya és a hárfa széppé teszi a dalt, de mindkettőnél jobban a tiszta hang. 2222 A báj és a szépség elbűvöli a szemet, de mindkettőnél jobban a vetés a mezőn. 2323 Szép, ha két jóbarát egymást kísérgeti, de még szebb, ha ezt férj és feleség teszi. 2424 A szükség idején segítség a testvér! De még inkább megment majd az alamizsna. 2525 Az arany és ezüst támasz a lábnak, de mindkettőnél jobb a jó tanács. 2626 A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más támaszt keresni. 2727 Az Úrnak félelme áldott paradicsom, minden dicsőségnél jobban megvédelmez. 2828 Fiam, te ne éld a koldusok életét, mert inkább meghalni, mint koldulni menni!
A koldulás
2929 Aki más asztala felé kacsingat, annak az élete nem élet. Az ajándék falat a lélek fertőzése, az okos, jól nevelt ember elkerüli. 3030 A szemtelennek ajkán édes a könyörgés, de a belsejében lobogó tűz lángol.