Kis türelmet
37

Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!«
De van barát, aki csak név szerint barát!
Nemde halálos szomorúság,

ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!

Miért teremtettek téged, rút arcátlanság?
Talán azért, hogy elborítsd a föld színét
gonoszsággal és álnoksággal?

Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben,
de szükség idején ellenség lesz belőle.

A jó barát szembeszáll az ellenféllel
és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.

Ne feledkezz meg barátodról lelkedben,
és ne felejtsd el őt gazdagságodban!

7 Ne kérj tanácsot irigyedtől,
és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.

Minden tanácsadó útbaigazít,
de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.

Légy óvatos a tanácsadóval szemben!
Tudd meg előbb, mire van szüksége,
mert ő is magáról gondoskodik,

hogy karót ne dugjon a földbe,
és ne mondja neked:

»Jó úton vagy!«
s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.

Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz,
igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről,
gyávával háborúról, kereskedővel üzletről,
vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,

könyörtelennel irgalmasságról,
becstelennel becsületességről,
rest munkással bármi munkáról,

esztendei munkással évi számadásról,
lusta rabszolgával sok munkáról:
ne hallgass semmiféle tanácsukra!

De keresd fel gyakran a jámbor embert,
akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,

aki lélekben hozzád hasonló,
aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!

De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj,
mert semmi sem ér neked többet ennél!

A jámbor embert egyébként
a lelkiismerete néha eligazítja,
mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.

Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel,
hogy igazságban vezérelje utadat.

Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat,
és szilárd elhatározás minden tettedet!

21 A szív az elhatározás gyökere,
négy hajtás sarjadzik belőle:
a jó és a rossz, az élet és a halál,
és mindezeknek teljesen a nyelv az ura.
Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere,
de önmagának nincsen hasznára.

Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít,
és maga is hasznát látja.

Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik,
és mindenben a rövidebbet húzza;

nem nyert az Úrtól kegyet,
ezért nem ér el semmit a bölcsessége.

Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs,
és tudása gyümölcsét dicsérik,

s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere,
és tudásának gyümölcsei maradandók.

A bölcs férfi eltelik áldással,
s akik látják őt, boldognak mondják.

Csekély számú nap az ember élete,
de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!

Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat,
és hírneve örökké él!

Betegség és halál

Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra,
és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.

Mert nem minden válik mindenki javára,
és nem ízlik mindenkinek minden.

Ne légy mohó semmilyen lakomán,
és ne vesd magad bármely étel után,

mert a nagyétkűség betegséghez vezet,
s a mohóságnak hasmenés a vége.

Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt,
de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.

38

1 Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá,
hiszen a Magasságbeli rendelte őt.

Istentől van az orvos minden bölcsessége,
a királytól pedig ajándékban részesül.

Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét,
és dicséretet nyer a főemberek előtt.

A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat,
és okos ember nem iszonyodik tőlük.

Nem a fától lett édes a keserű víz,

hogy az ember megismerje az ilyenek erejét?
Tudást adott a Magasságbeli az embereknek,
hogy csodás erőivel dicsekedhessenek.

Velük csillapítja az orvos a fájdalmat,
és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet,
s állít elő gyógyító írt,
hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai,

és Isten békéje legyen a földön.

Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat,
hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.

Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű,
és tisztítsd meg szívedet minden vétektől.

Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül,
mutass be kövér áldozatot!
De orvost is engedj magadhoz,

hisz az Úr rendelte őt,
el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására.

Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod,

és ők is könyörögnek az Úrhoz,
hogy enyhülést és egészséget adjon
az ő működésük által.

Aki vétkezik Alkotója színe előtt,
orvos kezére kerül.

16 Onts, fiam, könnyeket a halottért,
és sirasd, mert nagy veszteség ért téged.
Hantold el testét annak rendje szerint,
és ne hanyagold el temetését!

Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak,
azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj.

Sirasd egy-két napig érdeme szerint
a megszólás miatt!

Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt,
s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat.

Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is!
A nyomorgó élete átok a szívnek.

Ne add át szívedet a búbánatnak,
űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről!

El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés,
neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz,

elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz:
tegnap nekem, ma neked!

A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét,
vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött.

A bölcs írástudók feladatai

25 Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó,
akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre!
Hogyan is telhet el bölcsességgel,

aki az ekét fogja,
aki hajítófával büszkélkedik,
ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel,
akinek borjú körül forog a beszéde,

barázdák boronálásán jár az esze,
és tehenek hizlalása a gondja!

De így van minden kézműves és mester is,
aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés,
akinek a színek keverése a mestersége,
aki színes ábrázoláson töri a fejét,
és virrasztva végzi munkáját;

éppígy a kovács, aki üllő mellett ül,
s a vasmunkára ügyel,
a tűz heve pörköli bőrét,
s a kemence hőségét állja.

Pöröly csapása cseng szüntelen fülében,
s a szerszám mintájára szegezi szemét,

munkái végzésén jártatja az eszét,
s azok tökéletes elvégzése a gondja.

Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett,
s a korongot hajtja lábával,
folytonos gondban van munkája miatt,
és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel,

agyagot gyúr karjával,
és lába előtt meghajlítja merevségét,

a máz elkészítésére ügyel,
s a kemence tisztításán jár az esze.

Kezük munkájából élnek mindezek,
és mindegyikük bölcs a maga mesterségében.

Nélkülük nem épül város,

nem jövevények ők, és nem jöttmentek,
de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük,

nem ülnek bírói székbe,
mert nem értenek a törvénykezéshez,
nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság,
nincs jártasságuk a bölcs mondásokban.

Értenek azonban a világ mesterségeihez,
és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk.
De másképp van annál, aki arra adja lelkét,
hogy a Magasságbeli törvényét tanulja!

39

1 Az összes réginek bölcsességét kutatja a bölcs,
és a prófétákkal tölti idejét,

megjegyzi magának neves férfiak elbeszéléseit,
és behatol a példabeszédek fordulataiba.

A bölcs mondások titkait fürkészi,
s a példabeszédek talányaival foglalkozik.

A főemberek között tesz szolgálatot,
és megjelenik a fejedelem előtt.

Beutazza idegen népek földjét,
hogy jót és rosszat próbáljon az emberek között.

Arra adja szívét már hajnalban,
hogy keresse az Urat, az ő Alkotóját,
és könyörög a Magasságbeli színe előtt.

Imára nyitja száját, és bűneiért könyörög.

Ha az Úr, a hatalmas, úgy akarja,
eltölti őt az értelem lelkével,

akkor úgy hullatja bölcs igéit, mint a záport,
és imában dicséri az Urat,

aki irányítja megfontolását és tudományát,
ő pedig annak titkain tanakodik.

Nyilvánosságra hozza tudós tanítását,
s az Úr szövetségének törvényével dicsekszik.

Sokan magasztalják bölcsességét,
s az nem múlik el sohasem.

Nem megy feledésbe emléke,
és neve él nemzedékről nemzedékre.

Bölcsességét népek emlegetik,
és dicséretét hirdeti a közösség.

Ha tovább él, ezreknél különb a neve,
ha pedig pihenőre tér, az is hasznára van.

Felhívás Isten dicséretére

Hadd beszéljek tovább, megfontoltan,
mert telítve vagyok lelkesedéssel!

Fennhangon mondja:
Hallgassatok rám, istenfélő fiaim,
hogy viruljatok, mint a patak mellé ültetett rózsa.

Édes lesz illatotok, mint a Libanoné,

s virágoztok, mint a liliom,
illatot árasztotok, és levéldíszbe öltöztök!
Zengjetek dalt és áldjátok az Urat műveiért!

Adjátok meg nevének a tiszteletet,
és dicsérjétek őt ajkatok szavával,
ajkatok dallamával, lantszóval,
és magasztalva ekként szóljatok:

»Nagyon jó az Úr minden műve,
és a maga idejében meglesz minden, amit parancsol!«
Ne kérdezze senki: »Mi ez?« vagy »Mire jó az?«
mert mindennek megvan a rendeltetése.

Szavára megállt a víz, mint a töltés,
szája igéjére, mint a vízmedence,

mert akaratának kívánsága teljesül,
s ahol ő segít, ott nincsen akadály.

Minden élőlény műve nyilvánvaló előtte,
és semmi sincs elrejtve színe elől.

Átfogja tekintetével az örökkévalóságot,
és semmi sem csodás a színe előtt!

Nem lehet azt mondani: »Mire jó ez, meg az?«
mert mindenre szükség van a maga idejében.

27 Áldása kiárad, mint a folyam,

28 és megitatja a szárazföldet, mint az áradás.
Így űzte el haragja a népeket, amelyek nem keresték őt,

így változtatott vizet szárazsággá,
úgyhogy a föld kiszáradt;
így egyengetett utat átvonulásokhoz,
a bűnösöknek pedig gáncsot vetett haragjában.

Jót teremtett a jóknak kezdettől fogva,
éppígy jót és rosszat a gonoszoknak.

Az ember életének fő szükségletei:
víz és tűz, vas meg só, tej, búzakenyér, méz,
a szőlő fürtje, olaj és ruha.

Mindez a jámborok javára szolgál,
de a gonoszok és bűnösök ártalmára válik.

Vannak szellemek, amelyeket megtorlásra teremtett,
és ezek dühöngésükkel súlyosbítják kínjaikat,

a vég idején kiadják erejüket,
és lecsillapítják Alkotójuk haragját.

Tűz és jégeső, éhség és döghalál,
mindezeket bosszúállásra teremtették.

A ragadozók fogai, a skorpiók s a kígyók
és a bosszú pallosa az istentelenek kiirtásáért vannak.

Ha parancsot ad nekik, ujjonganak,
szükség esetére készen állnak a földön,
és nem késnek szót fogadni kellő időben.

Ezért kezdettől fogva meg voltam győződve,
meghánytam-vetettem, s írásba is foglaltam:

»Jók az Úr művei mind egy szálig,
és minden szükségletről idejében gondoskodik.«

Nem lehet azt mondani: »Ez rosszabb amannál!«
mert mindegyik beválik a maga idejében.

Most tehát teljes szívvel és szájjal dicsérjétek
és áldjátok az Úr nevét!

A világban lévő rossz 40

1 Nagy vesződség jutott minden embernek,
és súlyos iga Ádám fiainak!
Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét,
addig a napig, amíg el nem temetik őket
mindenek anyjába,

gondolatuk és szívük aggodalma,
reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig

– az olyané, aki trónján ül dicsőségben,
és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,

azé, aki bíbort és koronát visel,
és az olyané is, aki durva darócba öltözik –,
nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás,
a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.

Amikor pedig ágyán megpihen,
éjjeli álom zavarja gondolatait,

alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál,
máris rémképekkel küszködik,

megzavarodik lelke látomásától,
mintha háború napján menekülnie kellene,
s amikor megmenekül, felébred,
és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.

Minden élő mellett, az embertől az állatig,
s a bűnösök mellett hétszeresen is,

ott terem még:
a halál és a vérontás, a viszály és a pallos,
az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.

Mindezek az igaztalanok miatt vannak,
és miattuk lett a vízözön is.

Mind, ami földből van, visszatér a földbe,
mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.

A hűség értéke

Minden vesztegető ajándék
és igaztalan dolog elenyészik,
de a becsületesség örökké megáll.

Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás,
elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.

Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan,
a bűnösök azonban végképp elenyésznek.

A gonoszok sarjának nem sok a hajtása,
mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.

Minden víz mellett növényzet zöldell,
de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.

A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom,
s a jótékonyság örökre megmarad.

A legértékesebb javak

18 Édes a béres élete, ha beéri a magáéval,
és kincset találsz benne.

A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet,
de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.

A bor és a zene felvidítja a szívet,
de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.

A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt,
de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.

A szépség és a báj kívánatos a szemednek,
de túltesz rajtuk a zöld vetés.

Jó, ha van barát és társ a maga idejében,
de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.

A testvérek segítségül vannak a szükség idején,
de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.

Az arany és az ezüst támasza a lábnak,
de mindkettőnél többet ér a jó tanács.

A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet,
de mindkettőn túltesz az Úr félelme.

Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány,
és nem kell mellé támaszt keresni.

Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom,
és leple felülmúl minden dicsőséget.

A koldulás

Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő,
mert jobb meghalni, mint másra szorulni!

Nem megy életszámba annak a férfinak az élete,
aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik.

A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől!

Jólesik a koldulás a balga szájának,
de a belsejét tűz emészti!

Jegyzetek

37,7 Sírák fia óvatosságra int a tanácsadókkal szemben, mert mindegyik a saját érdekét nézi. Gyakran olyasmit tanácsolnak, amit maguk nem tennének meg. A végső szó mindig az egyén saját lelkiismeretéé legyen.

37,21 Van bölcs, aki önmagán nem tud segíteni; van aki nem tudja meggyőzni a környezetét; van aki nem tud helyes következtetéseket levonni a tudásából; ám egyesek a közéleti szereplésben valóban tesznek valamit a népükért: őket illeti a dicséret.

38,1 Az orvos Istentől kapott tudással gyógyít. Jól teszi a beteg, ha igénybe veszi. Ám végső soron Isten akarata az egészség és az élet, így a betegség és az orvoslás büntetésnek számít.

38,16 A túlzott gyászolással az ember nem segít az elhunyton, magát viszont tönkreteszi.

38,25 Az írnok és a kétkezi munkás összehasonlítása az egyiptomi bölcsességi írásoknak is kedvelt témája. A kézműves nélkülözhetetlen, de mikor fontos döntéseket hoznak, ott neki nincs szava.

39,1 Az írnok dicsérete.

39,27 Itt kezdődik a Maszadában talált héber töredék (amely biztosan korábbi Kr. u. 72-nél). A következő szövegrészeket tartalmazza: 39,27-32; 40,10-19.26-30; 41,1-44,17.

39,28 Utalás Izrael győzelmére a kánaániak fölött.

40,1 Bár Isten minden műve jó (39,21), az ember élete mégis kétségtelenül tele van szenvedéssel.

40,18 Tízlépcsős felsorolás az egyre nagyobb értékekről. A legfőbb jó az istenfélelem.


Minden fejezet...
1 0