611 Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed, 22 s így szád szava által tőrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak, 33 akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, mert embertársad kezébe kerültél: Menj, siess és zaklasd embertársadat. 44 Ne hunyd be szemedet álomra, a szempilládat ne hagyd elszunnyadni! 55 Mint zerge a hálóból, szabadítsd ki magad, vagy mint a madár a tőrből!
A lusta és a hangya
66 Te lusta, menj el a hangyához, nézd meg, hogy mit csinál és akkor bölcs leszel: 77 Nincsen főnöke, nincs, aki ösztökélné vagy parancsolna neki, 88 nyáron mégis megszerzi élelmét, aratás idején összegyűjti eledelét. 99 S te lusta, meddig akarsz még heverészni? Mikor akarsz végre fölkelni álmodból? 1010 „Még egy kis alvás, még egy kis szendergés, keresztbefont karral még egy kis pihenés!” 1111 Így rád tör a szegénység, mint az útonálló, s mint valami koldus, a nyomor.
A semmirekellő
1212 Egy semmirekellő, igen, egy csirkefogó közelít, hamisság van a szájában, 1313 hunyorít a szemével, meglök a lábával, az ujjával meg jelt ad, 1414 álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen. 1515 Ezért váratlanul rászakad a végzet, hirtelen tönkremegy és nincs menekvése.
A hét szörnyeteg
1616 Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét: 1717 A gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz, 1818 az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, 1919 a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között.
Az atyai intelmek folytatása
2020 Fiam, tartsd hát meg apádnak parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását! 2121 Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba. 2222 Vezessen jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, ha meg fölébredsz, beszélgessen veled. 2323 Mert a parancs lámpás, fény a tanítás, életre vivő út az intelem s a feddés. 2424 Megóv a más feleségétől, az idegen asszony hízelgő nyelvétől. 2525 Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete! 2626 Mert a céda díja csak egy darab kenyér, de a házasságtörő nő drága életet hajszol. 2727 Rejthet-e az ember tüzet a keblébe úgy, hogy a ruhája ettől meg ne gyúlna? 2828 Lehet-e járkálni izzó szén parazsán, úgy, hogy az embernek meg ne égjen a lába? 2929 Így van, ha valaki más asszonyához jár, aki megérinti, nem marad büntetlen. 3030 A tolvajt, aki lop, mert hajtja az éhség, és jól akar lakni, nem veti meg senki. 3131 De ha rajtakapják, hétszeresen fizet, rámegy a háza és egész vagyona. 3232 Csöpp esze sincs annak, aki házasságot tör, az tesz ilyet, aki elszánta életét. 3333 Ütlegeket s szégyent visz onnan magával, és a gyalázata nem múlik el soha. 3434 Mert féltékenység a férfiember dühe, és a bosszú napján nem ismer irgalmat. 3535 Nincs az a váltságdíj, amely kiengesztelné, akármennyit kínálsz, nem egyezik bele. 711 Őrizd meg, fiam, a szavaimat, jegyezd meg magadnak a parancsaimat! 22 Tartsd meg parancsaimat, akkor boldogan élsz, őrizd tanításom, mint a szemed fényét. 33 Kösd őket az ujjaidra, és írd fel a szíved táblájára! 44 Mondd a bölcsességnek: „A nővérem vagy.” És az okosságnak: „Te meg a rokonom.” 55 Akkor megóv az idegen asszonytól, a hízelgő szavú idegen nőtől. 66 Mert házának ablakából kukucskál, a nyíláson át leskelődik, 77 hátha a gyanútlan fiatalok közt meglátna egy ifjút, akinek kevés az esze: 88 arra megy az utcán, a sarkon, és arra veszi az irányt, ahol az ő háza van. 99 Szürkület van éppen, a nappal és az éj közt, leszállóban az éj sötétje. 1010 Összeakad vele egy nőszemély, cédán kiöltözve, fátyollal borítva. 1111 Nem volt önuralma, nem volt maradása, lába nem tudott megmaradni otthon. 1212 Egyszer az utcán, aztán a téren, végül minden utcasarkon leskelődött. 1313 Megfogja az ifjút, már meg is csókolja, és azt mondja neki szégyentelen arccal: 1414 „Adós voltam még egy áldozattal, és ma beváltottam, amit megfogadtam. 1515 Azért jöttem ki, hogy találkozzam veled, és rád találjak most, lám, megleltelek. 1616 Ágyamon a takarókat szépen elrendeztem, egyiptomi vásznat terítettem rá. 1717 Fekvőhelyemet bepermeteztem: mirha, aloé meg fahéj illatos olajával. 1818 Gyere, igyuk a szerelem italát reggelig, élvezzük örömmel a szerelem gyönyörét! 1919 Mert a férjem éppen nincsen itthon, elment messzire, hosszú útra indult. 2020 Elvitte magával az erszényt is a pénzzel, nem jön meg előbb, csak amikor holdtölte lesz.” 2121 Rábeszélő készségével így elcsábította, csalfa szájával tévútra vezette. 2222 Mint aki megzavarodott, elindult utána, ahogyan az ökör megy a vágóhídra, vagy mint a szarvas, amely hurokba akad. 2323 Míg aztán a máját egy nyíl át nem fúrja, vagy mint a madár, amely hálóba repül, s nem veszi észre, hogy az életével játszik. 2424 Éppen ezért, fiam, hallgassál rám, és figyelj a szám szavaira! 2525 Szíved ne hajoljon az útjaik felé, és ne tévelyedj az ösvényeikre! 2626 Mert sokan elpusztultak, akiket tőrbe csalt, s nagy azoknak a száma, akiket megölt. 2727 Az alvilágba visznek házán át az utak, lefelé a halálnak kamráiba.
A bölcsesség második megszemélyesítése
811 Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát? 22 Fönt a magaslaton az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást. 33 A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja: 44 „Férfiak, hozzátok intézem szózatom, emberek, nektek szól a szavam! 55 Ó, ti együgyűek, legyetek okosak végre, és ti balgatagok, térjetek már észre! 66 Figyeljetek ide! Amit hirdetek, az helyes, őszinte szóra nyílnak ajkaim. 77 Mert az én számat az igazság mozgatja, ajkaim borzadnak minden álnokságtól. 88 Számnak minden szava színtiszta igazság, nincsen benne semmi kitekert vagy hamis. 99 Az értelmes embernek mind megfelel, aki szert tett a tudásra, az helyesli őket. 1010 Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál, 1111 Mert a bölcsesség jobb a korallnál, nem érhet föl vele semmilyen drágaság.”
A királyi bölcsesség
1212 „Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát. Az én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság és enyém a lelkierő. 1313 [Az Úr félelme a rossznak utálata.] A gőg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem. Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál. 1515 Általam kormányoznak a királyok, és tesznek igazságot a tisztségviselők. 1616 Általam uralkodnak a fejedelmek, és ítélkeznek a főemberek az egész föld fölött. 1818 Nálam van a gazdagság, s nálam a dicsőség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság. 1919 Gyümölcseim jobbak, mint az arany s a színarany, hasznom többet ér, mint a válogatott ezüst. 2020 Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén, ami jogos. 2121 Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok és megtöltöm csűrjeiket.”
A teremtő bölcsesség
2222 „Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. 2323 Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. 2424 Amikor létrehozott, még ősvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elő víz. 2525 Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat, 2626 amikor a földet és a mezőket még nem alkotta meg, és a föld első rögét sem. 2727 Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, 2828 amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét megszabta; 2929 amikor kijelölte a tenger határát – és a vizek nem csaptak ki –, amikor megrajzolta a föld szilárd részét. 3030 Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. 3131 Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között.”
Utolsó hívás
3232 „Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat. 3333 Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet! 3434 Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit. 3535 Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését. 3636 De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik.”
A vendégszerető bölcsesség
911 Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította. 22 Barmait levágta, borát megkeverte, és az asztalát is megterítette. 33 Kiküldte szolgálóit és kihirdette a város magasabb pontjain: 44 „Tapasztalatlanok, kerüljetek beljebb!” Az értetleneknek meg ezt mondja: 55 „Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem! 66 Éljetek, csak hagyjatok fel a dőreséggel és járjatok az értelem útjain!”
A gúnyolódók ellen
77 Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. 88 Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! 99 Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását. 1010 A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni – az az okosság. 1111 Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei. 1212 Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.
A dőreség a bölcsességet majmolja
1313 Dőre asszonynak nincsen nyugodalma, tele van butasággal, nem tud semmit sem. 1414 Üldögél házának ajtaja előtt, trónszéken a város magaslatán, 1515 hogy felszólíthassa, akik arra járnak, akiknek épp arra vezet el az útjuk: 1616 „Térjen be ide mind, aki tudatlan!” Akinek kevés az esze, annak meg ezt mondja: 1717 „Milyen édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen jó az íze a titkos eledelnek!” 1818 És nem veszi észre, hogy holtak laknak ott, az alvilág völgyében vannak vendégei.