A Példabeszédek könyve
A KÖNYV CÉLJA
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai, hogy bölcsességet, fegyelmet tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet; hogy világos útmutatást kapjunk, igazságosságra, jogra, becsületre; hogy a tapasztalatlan okosságra tegyen szert, az ifjú meg tudásra és körültekintésre. Ha bölcs hallgatja őket, gyarapítja tudását, az értelmes megtudja, hogyan kormányozzon. Hogy megértsük a mondást és a hasonlatot, a bölcsek szavait s fogós kérdéseit.I. BEVEZETŐ
A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, ám a balgák megvetik a bölcsességet és az intést.A BÖLCSESSÉG AJÁNLÁSA
Óvás a gonosz cimboráktól
Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását! Hisz díszes koszorú ez a fejedre, ékes aranylánc a nyakadba. Fiam, ha a bűnösök rosszra csábítanak, ne egyezz bele! Ha így szólnak hozzád: „Gyere velünk, vérre leselkedünk, ártatlannak ok nélkül tőrt vetünk, úgy elnyeljük őket élve, mint az alvilág, az egészségest csakúgy, mint azt, aki sírba készül, mindenféle drága kincset szerzünk, megtöltjük zsákmánnyal a házunkat, s velünk együtt részesedsz a sorsoláskor, mindannyiunknak közös lesz az erszényünk.” Fiam, ezekkel ne indulj el egy útra, tartsd távol lábadat ösvényüktől. [Mert hisz a gonosz után fut a lábuk, és vért ontani sietnek.] Valójában nem hoz az a háló semmit, amit minden madár szeme láttára vetnek. Hisz a saját vérükre leselkednek, a saját életüknek vetnek csapdát. Így végzi mind, aki rablott holmit szerez, életét veszi az saját gazdájának.A könnyelmű korholása
Hangosan kiált az utcán a bölcsesség, és a tereken is fölemeli hangját. Kiabál a lármás utcáknak elején, szót emel a kapuk nyílásánál, a városban. Meddig kedvelitek, ó, ti éretlenek, az éretlenséget, ó, ti szemtelenek, a pimasz fecsegést? Meddig gyűlölik az észt az esztelenek? Hallgassatok korholó szavamra! Kiöntöm előttetek egész lelkemet, és a szavaimat elétek tárom: Mert amikor hívtalak benneteket, nem jöttetek, oda sem néztetek, amikor a kezemet nyújtottam; semmibe vettétek minden tanácsomat, és a feddésemmel mit sem törődtetek. Ezért most én is nevetek bajotokon, gúnyolódom, ha hatalmába kerít titeket a rettegés, ha rátok tör a félelem, mint a zivatar, ha szélvihar módján közeleg romlásotok, ha utolér az ínség és a szorongattatás. Akkor hívnak, de én nem felelek, akkor keresnek, de nem találnak. Mivel gyűlöletes volt előttük a belátás, és az Úr félelmét kevésre becsülték, mivel elvetették a tanácsomat, és a korholásomat megvetették, azért most csak egyék tetteik gyümölcsét, lakjanak jól azzal, amit kiterveltek. A balgákra pusztulást hoz elpártolásuk, jómódjuk tönkreteszi a bolondokat. De aki rám hallgat, biztonságban élhet, nyugodt lehet, nem kell rettegnie bajtól.
Minden fejezet...