511 Átértek a tó túlsó partjára, a gadaraiak vidékére. 22 Amint kiszállt a bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállott ember jött szembe vele. 33 A sírboltokban lakott, és még lánccal sem tudták fogva tartani. 44 Már sokszor megbilincselték és láncra verték, de széttépte a láncokat, összetörte a bilincseket. Senkinek sem sikerült megfékeznie. 55 Éjjel-nappal állandóan sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott, és kövekkel ütötte-verte magát. 66 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott hozzá, a földre vetette magát előtte, és 77 hangosan kiabált: „Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!” 88 Mert ráparancsolt: „Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből!” 99 Meg is kérdezte: „Mi a neved?” „Légiónak hívnak – válaszolta –, mert sokan vagyunk.” 1010 Egyúttal nagyon kérte, ne zavarja el őket erről a vidékről. 1111 Ott legelészett a hegyoldalon egy nagy sertéskonda. 1212 „Küldj a sertésekbe – kérték –, hadd szálljuk meg azokat.” 1313 Megengedte nekik. Erre a tisztátalan lelkek kimentek (az emberből), és megszállták a sertéseket. Erre a mintegy kétezer sertésből álló konda a meredekről a tóba rohant, s vízbe fulladt. 1414 A kanászok elfutottak, s elvitték a hírt a városba és a tanyákra. Az emberek jöttek, hogy megnézzék, mi történt. 1515 Jézushoz érve látták, hogy akit azelőtt egy légió tartott megszállva, most ott ül felöltözve, eszének birtokában. Erre megijedtek. 1616 A szemtanúk elbeszélték nekik, mi történt a megszállottal és a sertésekkel. 1717 Arra kérték, hagyja el határukat. 1818 Amikor beszállt a bárkába, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. 1919 Nem engedte meg neki. „Menj haza a tieidhez – mondta neki –, s beszéld el, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, hogyan könyörült meg rajtad.” 2020 Az el is ment, és Dekapoliszban mindenütt híresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. Mindenki csodálkozott.