1411 Két nappal húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe előtt a főpapok és írástudók arra törekedtek, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy aztán megöljék. 22 Egy dologban megállapodtak: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép közt!”
A betániai vacsora.
33 Amikor Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi s igen drága nárdusolajat hozott. Feltörte az alabástromot és (Jézus) fejére öntötte. 44 Némelyek bosszankodtak magukban: „Miért kell a kenetet így pazarolni? 55 Hisz több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni és szétosztani a szegények közt.” És szemrehányást tettek az asszonynak. 66 Jézus azonban ezt mondta: „Hagyjátok! Mit akadékoskodtok, hisz jót tett velem! 77 Szegények mindig vannak veletek. Akkor tehettek velük jót, amikor akartok. De én nem vagyok mindig veletek. 88 Azt tette, ami telt tőle. Előre megkente testemet a temetésre. 99 Bizony mondom nektek, bárhol a világon hirdetik majd az evangéliumot, az ő tettéről is megemlékeznek.”
Júdás árulása.
1010 Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül, elment a főpaphoz, hogy elárulja. 1111 Amikor ezek tudomást szereztek róla, megörültek és pénzt ígértek neki. Ezért kereste a kedvező alkalmat, hogy a kezükre adhassa.
Az utolsó vacsora előkészítése.
1212 A kovásztalan kenyér első napján, amikor a húsvéti bárányt fel szokták áldozni, tanítványai megkérdezték: „Mi a szándékod? Hová menjünk, hogy megtegyük az előkészületeket a húsvéti bárány elköltéséhez?” 1313 Erre elküldte két tanítványát: „Menjetek a városba! – mondta. – Ott találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Szegődjetek a nyomába, 1414 aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti, hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elfogyaszthatom? 1515 Ő majd mutat nektek egy vánkosokkal berendezett tágas emeleti helyiséget. Ott készítsétek el.” 1616 A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta, s el is készítették a húsvéti vacsorát.
Jézus bejelenti Júdás árulását.
1717 Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel. 1818 Miután a vacsorához letelepedtek, Jézus így szólt: „Bizony mondom nektek, egyiktek elárul engem, egy, aki eszik velem.” 1919 Elszomorodtak és sorra kérdezték: „Csak nem én?” 2020 Így válaszolt: „Tizenkettőtök közül az egyik, aki velem egyszerre nyúl a tálba. 2121 Az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van róla írva, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik.”
Az Oltáriszentség alapítása.
2222 Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Vegyétek, ez az én testem.” 2323 Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle. 2424 Ő pedig így szólt: „Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. 2525 Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlő terméséből addig, amíg majd az újat nem iszom az Isten országában.”
Péter tagadásának megjövendölése.
2626 Ezután elimádkozták a hálaadó zsoltárt, és kimentek az Olajfák hegyére. 2727 Ott Jézus megmondta: „Mindnyájan megbotránkoztok, ahogy meg van írva: Megverem a pásztort és szétszélednek a juhok. 2828 De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába.” 2929 Péter erősködött: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem.” 3030 Jézus csak ennyit mondott: „Bizony mondom neked, hogy még ma éjjel, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor megtagadsz.” 3131 Erre még jobban fogadkozott: „Ha meg kell is veled halnom, nem tagadlak meg!” Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.
Jézus halálküzdelme.
3232 Odaértek a Getszemáni nevű majorba. Itt így szólt (Jézus) tanítványaihoz: „Üljetek itt le, amíg imádkozom.” 3333 Magával vitte Pétert, Jakabot és Jánost. Remegni kezdett és gyötrődni. 3434 Majd így szólt hozzájuk: „Halálos szomorúság fogta el lelkemet. Maradjatok itt és virrasszatok!” 3535 Valamivel odébb ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges, maradjon el ez az óra. 3636 „Abba, Atyám! – fohászkodott –, te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” 3737 Visszament hozzájuk, de alva találta őket. Megszólította Pétert: „Simon, alszol? Egy órát sem tudtál virrasztani velem? 3838 Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan készséges, de a test gyönge.” 3939 Megint elvonult és előbbi szavait ismételve imádkozott. 4040 Visszatérve újra alva találta őket, mivel szemük igen elnehezedett. Nem is tudták, mit feleljenek. 4141 Harmadszor is visszament hozzájuk, s azt mondta nekik: „Még mindig alusztok és pihentek? 4242 Elég volt. Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek fel, induljunk! Íme, közeledik hozzám az áruló!”
Jézus elfogatása.
4343 Míg beszélt, odaért Júdás, egy a tizenkettő közül, s vele karddal és doronggal felfegyverezve egy csapat, amelyet a főpapok, írástudók és vének küldtek ki. 4444 Az áruló így adott jelt: „Akit megcsókolok, ő az. Fogjátok el és vezessétek el biztos őrizet alatt!” 4545 Odaérve rögtön Jézushoz lépett: „Mester!” – szólt és megcsókolta. 4646 Erre rátették kezüket és elfogták. 4747 Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki kirántotta a kardját, a főpap szolgájára sújtott vele, és levágta a fülét. 4848 Jézus így szólt hozzájuk: „Kardokkal és dorongokkal jöttetek elfogni, mint egy rablót. 4949 Naponta ott voltam köztetek a templomban s tanítottam, és nem fogtatok el. De az Írásnak be kell teljesednie.” 5050 Erre mindenki magára hagyta és elmenekült. 5151 Egy ifjú mégis követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, 5252 otthagyta a gyolcsleplet és meztelenül elfutott.
Jézus Kaifás előtt.
5353 Jézust a főpaphoz kísérték. Itt gyűltek össze a főpapok, vének és írástudók. 5454 Péter messziről követte, egészen be a főpap udvarába. Ott az őrség tagjaival együtt leült és melegedett a tűznél. 5555 A főpapok és az egész főtanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak. 5656 Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, de vallomásuk nem egyezett. 5757 Ekkor néhányan felálltak, s ezt a hamis tanúságot tették ellene: 5858 „Hallottuk, amikor kijelentette: Lebontom ezt az emberi kéz építette templomot, és három nap alatt másikat építek, amely nem emberi kéz alkotása.” 5959 De vallomásuk így sem vágott egybe. 6060 Erre középre állt a főpap, s ezt a kérdést intézte Jézushoz: „Semmit sem válaszolsz azokra, amit ezek felhoznak ellened?” 6161 De ő hallgatott és nem felelt semmit. A főpap újra kérdezte, és ezt mondta: „Te vagy a Messiás, az áldott (Isten) Fia?” 6262 Jézus így válaszolt: „Én vagyok. És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőin.” 6363 A főpap erre megszaggatta ruháját s felkiáltott: „Mi szükségünk van még tanúkra? 6464 Hallottátok, hogy káromkodott. Mi a véleményetek?” Mind méltónak ítélték a halálra. 6565 Ekkor némelyek kezdték leköpdösni, aztán arcát letakarva ököllel verték, s közben kérdezgették: „Találd el, ki az!” Még az őrség tagjai is arcul verték.
Péter megtagadja Jézust.
6666 Míg Péter kint ült az udvaron, kiment a főpap egyik szolgálója. 6767 Meglátta Pétert, amint melegedett, szemügyre vette és megszólította: „Te is a názáreti Jézussal voltál.” 6868 De ő tagadta: „Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz.” Ezzel kiment az előcsarnokba, s akkor megszólalt a kakas. 6969 A szolgáló észrevette, s újra mondta az ott állóknak: „Ez is közülük való.” 7070 Ő megint tagadta. Nem sokkal ezután, akik mellette álltak, szintén állították: „Valóban közéjük tartozol, hiszen galileai vagy.” 7171 Erre átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!” 7272 A kakas másodszor is megszólalt. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: „Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg.” És könnyekre fakadt.
Jézus Pilátus előtt.
1511 Reggel a főpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész főtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak. 22 Pilátus megkérdezte: „Te vagy-e a zsidók királya?” „Magad mondod” – válaszolta. 33 A főpapok sok vádat hoztak fel ellene. 44 Pilátus újra megkérdezte: „Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!” 55 Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust. 66 Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tőle. 77 Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el. 88 Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet. 99 Pilátus megkérdezte: „Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?” 1010 Mert tudta, hogy a főpapok csak irigységből adták kezére. 1111 Ám a főpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje. 1212 Pilátus ismét megkérdezte: „Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?” 1313 Azok újra ezt kiáltozták: „Keresztre vele!” 1414 Pilátus folytatta: „Mi rosszat tett?” Azok annál hangosabban kiáltották: „Keresztre vele!” 1515 Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy feszítsék keresztre.
Jézus kigúnyolása.
1616 A katonák bekísérték a palota belsejébe, a pretoriumba, és egybehívták az egész helyőrséget. 1717 Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, 1818 és így köszöntötték: „Üdvözlégy, zsidók királya!” 1919 A fejét náddal verték, leköpdösték és gúnyból térdet hajtva hódoltak előtte.
A keresztre feszítés.
2020 Azután, hogy így kigúnyolták, levették róla a bíbort és a saját ruháját adták rá. Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék. 2121 Az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. 2222 Így vezették ki egy Golgota nevű helyre, ami a Koponya-helyet jelenti. 2323 Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el. 2424 Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. 2525 Három óra volt, amikor keresztre feszítették. 2626 Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: A zsidók királya. 2727 Vele együtt két gonosztevőt is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felől. 2828 Így beteljesedett az Írás: „A gonoszok közé sorolták.” 2929 Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, 3030 mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!” 3131 A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. 3232 A Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor hiszünk!” Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek. 3333 Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig. 3434 Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?” Ez annyit jelent: „Istenem, Istenem, miért hagytál el?” 3535 Az ott állók közül néhányan hallották, és megjegyezték: „Lám, Illést hívja.” 3636 Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. „Hadd lássuk – mondta –, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” 3737 Jézus hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. 3838 A templom függönye ekkor kettéhasadt felülről egészen az aljáig. 3939 Amikor a százados, aki ott állt, látta, hogyan lehelte ki lelkét, kijelentette: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.” 4040 Asszonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalome. 4141 Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.
Jézus temetése.
4242 Amikor esteledett – előkészület napja, azaz szombat előtt való nap volt –, 4343 jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. 4444 Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, s megkérdezte, valóban meghalt-e. 4545 Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a holttestet. 4646 Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített. 4747 Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig látták, hogy hová temette.
Jézus feltámadása.
1611 Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalome illatszereket vásároltak, s elmentek, hogy bebalzsamozzák. 22 A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. 33 Egymás közt így beszélgettek: „Ki fogja elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” 44 De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, jóllehet igen nagy volt. 55 Amint bementek a sírba, jobbról egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült. Megrémültek. 66 De az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt a hely ahová tették! 77 De siessetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába, ott majd látjátok, amint mondta nektek.” 88 Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erőt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmiről.
Jézus megjelenései.
99 Miután a hét első napjának reggelén feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből a hét ördögöt kiűzte. 1010 Ez elment és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó tanítványoknak. 1111 Amikor meghallották, hogy él, és hogy (Mária Magdolna) látta, nem hitték el. 1212 Ezután idegen alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek. 1313 Visszatérve ezek közölték a hírt a többiekkel is, de nekik sem hittek. 1414 Végül a tizenegynek jelent meg, amikor egyszer asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták.
Az apostolok küldetése.
1515 Aztán így szólt hozzájuk: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. 1616 Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. 1717 Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, 1818 kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.”
A mennybemenetel.
1919 Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, 2020 ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.
Péter első levele
Bevezetés.
111 Péter, Jézus Krisztus apostola a zarándokoknak, akik Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia területén szórványokban élnek, s akiket az 22 Atyaisten előretudása birtokában kiválasztott, a Lélek megszentelő erejéből az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre. Kegyelemben és békében bőven legyen részetek!
Hálaadás a megváltásért.
33 Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élő reményre, 44 hogy a mennyekben elpusztíthatatlan, tiszta és soha el nem hervadó örökség várjon rátok. 55 Isten hatalma megőrzött titeket a hitben az örök üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben majd megnyilvánuljon. 66 Abban örülni fogtok, noha most egy kicsit szomorkodnotok kell, mert különféle kísértések érnek benneteket, 77 hogy a próbát kiállva hitetek, amely értékesebb a tűz próbálta veszendő aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltó legyen a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre. 88 Akit noha nem láttatok, mégis szerettek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne. De mivel hisztek, ujjonghattok a megdicsőültek kimondhatatlan örömével, 99 mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét. 1010 Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről jövendöltek. 1111 Töprengtek rajta, vajon milyen időpontra vagy milyen korra mutat Krisztusnak bennük működő Lelke, előre megmondva a Krisztusra váró szenvedéseket és az azutáni dicsőséget. 1212 Kinyilatkoztatást kaptak, hogy ne maguknak, hanem nektek legyenek szolgálatotokra azzal, amit az evangélium hirdetői most közöltek veletek az égből küldött Szentlélek erejéből. Ezekbe (az igazságokba) maguk az angyalok is csak vágynak bepillantani.
Életszentség.
1313 Ezért övezzétek fel gondolkodástokat, legyetek józanok, mindenestül reméljetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenése hoz nektek. 1414 Mivel engedelmes gyermekek vagytok, életeteket ne szabjátok múltbeli vágyaitokhoz, amikor még tudatlanságban éltetek, 1515 hanem mint ahogy szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között; 1616 mert meg van írva: „Szentek legyetek, amint én is szent vagyok.” 1717 Ha Atyának hívjátok azt, aki részrehajlás nélkül ítél meg mindenkit a tettei alapján, éljetek istenfélelemben zarándoklástok idején. 1818 Hisz tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok ki az atyáitoktól rátok hagyományozott értéktelen életmódból, 1919 hanem Krisztusnak, a hibátlan és egészen tiszta báránynak drága vére árán. 2020 Őt (Isten) előre, már a világ teremtése előtt kiválasztotta, de csak az utolsó időkben jelent meg, miattatok. 2121 Általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és megdicsőítette, hogy hitetek és reményetek Istenben legyen.
A szeretet.
2222 Miután lelketeket az igazságnak engedelmeskedve már megtisztítottátok az őszinte testvéri szeretetre, figyelmesen szeressétek egymást, szívből. 2323 Nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá Isten élő és örök szava által. 2424 Mert: Minden test olyan, mint a fű, a dicsősége, mint a rét virága. Elhervad a fű, s lehull a virága, 2525 de az Úr szava örökre megmarad. Ez pedig az a tanítás, amelyet hirdettek nektek.