1211 Jób válaszolt erre és így szólt: 22 Ti valóban bölcs emberek vagytok, sírba száll a bölcsesség, ha ti meghaltok. 33 Nekem is van eszem, akárcsak tinektek, én sem állok hátrább, mint ahol ti álltok. Mert ki nem tudja azt, amit ti tudtok? 44 Gúnynak céltáblája barátai előtt, ki az Istent hívja, hogy feleljen neki? A jámbort és igazat gúnydallal csúfolják. 55 Balsorsnak csúfság jár, véli a gondtalan, kiknek ingadozik lábuk, azoknak kéznél van. 66 A rablók sátrát békesség lakja, az istenkáromlóké meg csupa biztonság, akik az Istent kezükbe merik venni. 77 Kérdezd csak a barmot, az is megtanít rá, az ég madarai hirdetik majd neked. 88 Tanítód lesz, mi a földön csúszik-mászik, a tenger halai elbeszélik neked. 99 Ki az, ki mindebből ne tudná meglátni, hogy az Isten keze teremtett mindent? 1010 Kezében van minden élőlény párája, és éltető lelke az emberi testnek. 1111 Ne válogassa meg a fül a szavakat, mint ahogy az íny ízleli az ételt? 1212 Bölcsesség lakik a megőszült emberben, és okosság rejlik a hosszú életben. 1313 Övé a bölcsesség és a hősi erő, nála lakik a tanács és okosság. 1414 Amit összetör, többé nem épül föl, s ha valakit bezár, azt ki nem engedik. 1515 A víz beivódik, hogyha elrekeszti, ha szabadon hagyja, szétárad a földön. 1616 Az értelem s okosság az ő tulajdona, övé a tévelygő s félrevezetője. 1717 A tanácsurakat butasággal veri, még a bírákat is bolonddá teszi. 1818 Hogyha a királyok övét leoldozza, helyette kötelet csavar derekukra. 1919 A papokat mezítláb járatja, a hatalmas urakat meg a porba sújtja. 2020 A megbízhatók ajkán megakasztja a szót, és az öregeknek az eszüket veszi. 2121 Megvetést zúdít a nemes emberekre, és az erőseknek övét meglazítja. 2222 Leleplezi, amit elrejt a sötétség, s napvilágra hozza a halál árnyékait. 2323 Népeket fölemel, aztán megsemmisít, kiterjeszti őket, aztán eltörli. 2424 Az ország kormányzóit megfosztja eszüktől, úttalan pusztákon hadd tévelyegjenek. 2525 Fény nélkül, sötétben tapogatóznak, támolyognak, mintha ittasok volnának. 1311 Nézzétek, szememmel ezt én mind láttam, fülemmel hallottam és jól megjegyeztem. 22 Amiket ti tudtok, azt mind tudom én. Nem állok semmiben hátrább, mint ti álltok. 33 De mégis beszélni szeretnék a Mindenhatóval, vitába szeretnék szállni az Istennel. 44 Ti csupán hazug képmutatók vagytok, orvosok egy szálig, akik mit sem érnek. 55 De ha legalább hallgatni tudnátok, hogyha hallgatnátok, bölcsebbek volnátok. 66 Kérlek, hallgassátok meg a panaszaim, figyeljetek ajkam pörlekedésére. 77 Hamis beszédekkel mentitek az Istent, tán még hazudnátok is a védelmére. 88 Pártjára akartok talán bizony állni, Isten ügyvédjei szeretnétek lenni? 99 Jól vizsgáznátok-e, ha levizsgáztatna? Becsapnátok őt is, mint az embereket? 1010 Kemény feddésben részesít titeket, hogyha titkos módon a személyt nézitek. 1111 Magas méltósága nem riaszt titeket? Nem támad bennetek láttán aggodalom? 1212 Mondásaitokat csak hamuba írják, védősáncaitok agyagból épülnek. 1313 Legyetek most csendben, hadd beszéljek! Aztán jöjjön, aminek jönnie kell! 1414 Húsomat fogam közt magam fogom vinni, s a kezembe veszem életemnek sorsát. 1515 Öljön hát meg! Úgy sincs semmi reménységem. De hogy utam igaz, azt kimutatom! 1616 Hisz már ez maga is mentségemre szolgál, mert a bűnös nem mer színe elé lépni. 1717 Figyeljetek tehát szavamra pontosan! Amit mondok, az hatoljon fületekbe! 1818 Lám, készen állok az ítéletre, és nagyon jól tudom, hogy igazam van. 1919 Ki az, aki velem perbe akar szállni? Kész vagyok hallgatni, akár meg is halni. 2020 Két dologtól szeretném, hogyha megkímélnél, akkor nem bújok el a színed elől. 2121 Az egyik, hogy vedd le rólam a kezedet, ne kelljen előtted félelemben élnem. 2222 Aztán szólíts, és én megfelelek neked, de én szóljak előbb, s te csak választ adj. 2323 Mekkorák lehetnek bűneim, hibáim? Fedd fel adósságom s minden gonosztettem! 2424 Miért rejted el arcodat előlem, miért veszel olybá, mint ellenségedet? 2525 Hulló falevelet akarsz ijesztgetni, kiszáradt pozdorját üldözőbe venni? 2626 Keserű dolgokat írsz elő számomra, ifjú botlásaim írod rovásomra. 2727 Te zártad a lábam kalodába, minden utamat szemmel tartod, és vonást húzol a lábam körül. 2828 Mint a pudvás fa, szétesik életem, mint a ruhadarab, amit molyok rágnak. 1411 Minden ember, aki anyától született, szegény a napokban, de jóllakik gonddal. 22 Mint virág kinyílik, azután elhervad, eltűnik, mint árnyék, nincsen maradása. 33 Nyitva tartod te is szemedet fölötte, s bírói székedhez viszed ítéletre. 44 Tisztátalantól vajh’ születhet-e tiszta? Nem, egyetlen egy sem! 55 Hogyha már előre kimérted napjait, hónapjai számát meghatároztad, s kijelölted célját, amit túl nem léphet, 66 akkor ne nézz rá, hagyd inkább magára, amíg le nem tölti idejét a szolga. 77 A fában mindig marad még reménység: hogyha lenyesik is, új ágakat hajthat, zsenge hajtásai el nem maradhatnak. 88 És ha a gyökere elvénül a földben, és maga a törzs is elhal a talajban, 99 a víznek már a szaga is sarjadzásra készteti, ágakat hajt, mintha úgy ültették volna. 1010 De a férfi meghal és földre dől. Elpusztul az ember. S mi lesz a sorsa? 1111 A tengereknek, lám, kifogy a vizük, a folyók elapadnak, kiszárad a medrük. 1212 Így az ember is, ha kidől, többé föl nem kel. Előbb pusztul el az ég is, semmint ő fölkel; előbb, mint mikor álmából fölkeltik. 1313 Ó, bár elrejtenél az alvilág ölében, elbújtatnál, míg haragod elül, adnál nekem időt, aztán gondolnál rám! 1414 Ha meghalna az ember, de föléledne újra, szolgálati időm szívesen tölteném, míg nem jön valaki, aki fölváltana. 1515 Akkor szólíthatnál, és én válaszolnék, akkor te is vágynál kezed műve után. 1616 Megszámlálnád akkor minden lépésemet, s nem arra figyelnél, mikor lépek félre. 1717 Bűnöm egy zacskóban lepecsételnéd, gonosztettem nyomát bemeszelnéd. 1818 De jaj nekem! Mint ahogy a hegy összeomlik, ahogy elmozdul helyéről a kőtömb, 1919 vagy a vízcsepp kivájja a sziklát, a felhőszakadás meg elmossa a földet, nem hagysz semmi reményt az embernek. 2020 Végleg földre vered, ott leli halálát, arcát elmásítod, aztán elbocsátod. 2121 Nem tudja, ha fiait tisztesség éri, gyalázatukról sem szerez tudomást. 2222 Saját fájdalmait érzi csak a teste, lelke csak a maga életét gyászolja.