Kis türelmet
A templomépítés.
6 480 évvel azután, hogy Izrael fiai kivonultak Egyiptomból, Salamonnak Izrael fölötti uralkodása 4. esztendejében történt, a második hónapban, azaz Ziv hónapjában – akkor épített templomot az Úrnak. A templom, amelyet Salamon király az Úrnak épített, 60 könyök hosszú, 20 könyök széles és 25 könyök magas volt. A szentély előtti csarnoknak a hossza 20 könyököt tett ki, annyit, mint a templom szélessége, a szélessége pedig 10 könyököt, a templom hosszanti irányában. A templomra ablakot is tétetett, kerettel és ráccsal. A templom falához szárnyat csatolt, a szentély és a szentek szentje köré, aztán melléképületeket emelt körös-körül. Az alsó szint 5 könyök széles volt, a középső 6 könyök széles, a harmadik 7 könyök széles; a templom külsejét ugyanis lépcsőzetesen képezte ki, hogy a (gerendáknak) ne kelljen a templom falaiba mélyedést vágni. [A templom építésekor olyan köveket használtak, amelyeket a kőbányában egészen készre faragtak; kalapács és véső nem hallatszott a templom építésekor, sem semmiféle vasszerszám.] A (környező épületrész) alsó szintjének bejárata a templom jobb oldalán volt, és csigalépcsőn lehetett a középső szintre és a középsőről a harmadik szintre feljutni. Így építette a templomot és be is fejezte. Aztán cédrusfával fedte be a templomot. A szárnyat az egész templomhoz 5 könyök magasra építette (minden szintet annyira), és cédrusgerendákkal csatolta a házhoz. Az Úr akkor szózatot intézett Salamonhoz: „A házra nézve, amelyet építesz… Ha törvényeim szerint élsz, teljesíted kívánságaimat és szem előtt tartod parancsaimat, hozzájuk igazodván, akkor valóra váltom általad ígéretemet, amit atyádnak, Dávidnak tettem: Izrael fiai közt fogok lakni, és nem hagyom el népemet, Izraelt.” Így építette Salamon a templomot és be is fejezte.
A templom belső kiképzése. A szentek szentje.
Belül a falakat cédrusfa burkolattal látta el, a templom aljától egészen a tető gerendáiig beburkolta őket belül fával, a templom padlóját meg ciprusdeszkákból rakta ki. A templom hátsó oldalát is beburkolta cédrusfával 20 könyöknyire a földtől a gerendáig, aztán elválasztotta a templomot a hátulsó résztől, a szentek szentjétől. Maga a templom, vagyis a hátulsó rész előtti fő térség 40 könyököt tett ki. Belül tehát cédrusfából volt a templom, faragott gyümölcs­ és virágfüzérekkel ékesítve. Csupa cédrusfa volt az egész. Követ sehol sem lehetett látni. A templomon belül a hátulsó részt úgy rendezte be, hogy oda vihesse az Úr szövetségének ládáját. A hátulsó rész 20 könyök hosszú, 20 könyök széles és 20 könyök magas volt, s bevonta vert arannyal. Aztán oltárt emelt a hátulsó rész elé cédrusfából és azt is bevonta arannyal. Az egész templomot bevonta arannyal, az egész épületet, mindenestül.
A kerubok.
Azután a hátulsó részbe csináltatott olajfából két kerubot. 10 könyök magasak voltak. A kerub egyik szárnya 5 könyöknyi volt, és 5 könyöknyi volt a kerub másik szárnya is, így szárnyai egyik végétől a másikig 10 könyöknyit tettek ki. 10 könyöknyi volt a másik kerub is. Mindkét kerub egyforma nagy volt és egyforma alakú is. Az egyik kerub magassága 10 könyök volt és ugyanannyi a másik kerubé is. A kerubokat a templom legbelső részébe állította; úgy terjesztették ki szárnyaikat, hogy az egyik (kerub) egyik szárnya az egyik falhoz ért, a másik kerub másik szárnya meg a másik falhoz. A térség közepén is összeértek szárnyaik. S a kerubokat is bearanyozta. Aztán a templom falait körbe kidíszítette faragott kerubokkal, pálmákkal és virágfüzérekkel, kívül és belül egyaránt. Még a templom padlóját is beborította arannyal, kívül is, belül is.
A kapuk és az udvar.
A hátsó rész kapujának félfáját olajfából készíttette, ötszögűre faragott ászokfából, az ajtószárnyakat is olajfából. Kerub-, pálma- és virágfüzérmintákat vésetett rá és arannyal vonatta be, mégpedig a kerubokat és a pálmákat aranyoztatta be. A szentély bejáratát szintén olajfa ajtófélfákkal látta el, ezek formája azonban négyszögletes volt. A két ajtószárnynak is két forgatható lapja volt, és a másik ajtószárnynak is két forgatható lapja. Kerubokat, pálmákat és virágfüzéreket faragtatott rájuk, aztán bevonatta őket arannyal, pontosan a faragásnak megfelelően. Majd a fallal övezett belső előudvart építette meg három sor faragott kőből és egy sor cédrusgerendából.
Az építkezés ideje.
A 4. esztendőben, Ziv hónapjában rakták le az Úr templomának alapjait. A 11. esztendőben, Bul hónapban – ez a nyolcadik hónap – elkészült a templom minden része, s minden, ami csak hozzá tartozott. Hét évig építették.

Minden fejezet...