3
Ezért, szent testvéreim, mennyei hivatás részesei, legyetek figyelemmel hitvallásunk apostola és főpapja, Jézus iránt,
akit megbízója tett hitelt érdemlővé, ahogy Mózest is az Ő [egész] házában.
Ugyanis ő nagyobb dicsőségre méltó, mint Mózes, mint ahogy a háznál nagyobb méltóság illeti a ház építőjét. Minden háznak van ugyanis építője, de Isten az, aki mindent felépített. Mózes hitelt érdemelt az Ő egész házában mint szolga, hogy tanúságot tegyen azokról a dolgokról, amelyeket később kellett hírül adni. Krisztus viszont mint Fiú hitelt érdemel a saját háza fölött. Mi vagyunk az ő háza, ha szilárdan megtartjuk a bátor bizalmat és a reménységből fakadó büszkeséget.
Ezért, amint a Szentlélek mondja: Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadás idején, a kísértés napján a pusztában, ahol atyáitok azzal kísértettek meg, hogy próbára tettek, és látták tetteimet negyven éven át. Ezért megharagudtam erre a nemzedékre, és ezt mondtam:
„Állandóan tévelygő szívűek, és útjaimat nem ismerték meg.” Így megesküdtem haragomban: „Nem fognak bemenni nyugalmamba.”
Vigyázzatok, testvéreim, nehogy közületek valakinek a szíve a hitetlenségig romlott legyen, és elszakadjon az élő Istentől! Hanem buzdítsátok egymást nap mint nap, amíg ez a „ma” tart, hogy a bűn cselvetése meg ne keményítsen közületek valakit! Ugyanis Krisztus részesei vagyunk, amennyiben azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk. Ezért a buzdítás: Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadás idején! Kik voltak azok, akik hallották és fellázadtak? Nemde mindazok, akik Mózes vezetésével kijöttek Egyiptomból? És kikre haragudott negyven éven át? Ugye azokra, akik vétkeztek, akiknek a teste elhullott a pusztában? És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugalmába, ha nem azoknak, akik engedetlenekké váltak? Látjuk tehát, hogy hitetlenségük miatt nem mehettek be.
Ugyanis ő nagyobb dicsőségre méltó, mint Mózes, mint ahogy a háznál nagyobb méltóság illeti a ház építőjét. Minden háznak van ugyanis építője, de Isten az, aki mindent felépített. Mózes hitelt érdemelt az Ő egész házában mint szolga, hogy tanúságot tegyen azokról a dolgokról, amelyeket később kellett hírül adni. Krisztus viszont mint Fiú hitelt érdemel a saját háza fölött. Mi vagyunk az ő háza, ha szilárdan megtartjuk a bátor bizalmat és a reménységből fakadó büszkeséget.
Ezért, amint a Szentlélek mondja: Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadás idején, a kísértés napján a pusztában, ahol atyáitok azzal kísértettek meg, hogy próbára tettek, és látták tetteimet negyven éven át. Ezért megharagudtam erre a nemzedékre, és ezt mondtam:
„Állandóan tévelygő szívűek, és útjaimat nem ismerték meg.” Így megesküdtem haragomban: „Nem fognak bemenni nyugalmamba.”
Vigyázzatok, testvéreim, nehogy közületek valakinek a szíve a hitetlenségig romlott legyen, és elszakadjon az élő Istentől! Hanem buzdítsátok egymást nap mint nap, amíg ez a „ma” tart, hogy a bűn cselvetése meg ne keményítsen közületek valakit! Ugyanis Krisztus részesei vagyunk, amennyiben azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk. Ezért a buzdítás: Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadás idején! Kik voltak azok, akik hallották és fellázadtak? Nemde mindazok, akik Mózes vezetésével kijöttek Egyiptomból? És kikre haragudott negyven éven át? Ugye azokra, akik vétkeztek, akiknek a teste elhullott a pusztában? És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugalmába, ha nem azoknak, akik engedetlenekké váltak? Látjuk tehát, hogy hitetlenségük miatt nem mehettek be.