Amikor az egyik nap tanított, és ott ültek a farizeusok és a törvénytudók, akik Galilea és Júdea valamennyi falujából, illetve Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította.
És íme, férfiak egy béna embert hoztak az ágyán, és be akarták vinni, hogy elébe tegyék.
Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és cserepeket leszedve eresztették le ágyastul Jézus elé.
Hitük láttán így szólt:
– Barátom, megbocsáttattak bűneid.
Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek: „Kicsoda ez, hogy így káromkodik? Ki bocsáthat meg bűnöket Istenen kívül?” Jézus kitalálta gondolataikat, s így válaszolt nekik:
– Miről tanakodtok szívetekben? Mi könnyebb? Ezt mondani: „Megbocsáttattak bűneid”, vagy pedig ezt: „Kelj fel és járj”!? De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön: mondom neked – így szólt a bénához –, kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!
Ez szemük láttára azonnal felkelt. Fogta a fekhelyét, és Istent dicsőítve hazament. Ámulat fogta el mindnyájukat. Dicsőítették Istent, és félelemmel telve ezt mondták: „Ma hihetetlen dolgokat láttunk!”
– Barátom, megbocsáttattak bűneid.
Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek: „Kicsoda ez, hogy így káromkodik? Ki bocsáthat meg bűnöket Istenen kívül?” Jézus kitalálta gondolataikat, s így válaszolt nekik:
– Miről tanakodtok szívetekben? Mi könnyebb? Ezt mondani: „Megbocsáttattak bűneid”, vagy pedig ezt: „Kelj fel és járj”!? De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön: mondom neked – így szólt a bénához –, kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!
Ez szemük láttára azonnal felkelt. Fogta a fekhelyét, és Istent dicsőítve hazament. Ámulat fogta el mindnyájukat. Dicsőítették Istent, és félelemmel telve ezt mondták: „Ma hihetetlen dolgokat láttunk!”