Miután elfogták, elvitték, és bekísérték a főpap házába.
Péter távolról követte őket. Mikor az udvar közepén tüzet raktak, és körülülték, Péter is leült közéjük. Amint ott ült a tűz világánál, meglátta őt egy szolgáló, szemügyre vette, és így szólt:
– Ez is vele volt!
Ő azonban tagadta:
– Asszony, nem ismerem!
Röviddel ezután másvalaki látta meg, és rászólt:
– Te is közülük való vagy!
– Ember, nem vagyok! – válaszolta Péter.
Körülbelül egy órával később még valaki erősködni kezdett:
– Bizony, ez is vele volt, hiszen ő is Galileából való!
Péter így szólt:
– Ember, nem tudom, mit beszélsz!
Abban a pillanatban, amikor még beszélt, megszólalt a kakas. Ekkor az Úr megfordult, és rátekintett Péterre. Péter visszaemlékezett az Úr szavára, amikor azt mondta neki: „Ma, mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.” Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt.
Péter távolról követte őket. Mikor az udvar közepén tüzet raktak, és körülülték, Péter is leült közéjük. Amint ott ült a tűz világánál, meglátta őt egy szolgáló, szemügyre vette, és így szólt:
– Ez is vele volt!
Ő azonban tagadta:
– Asszony, nem ismerem!
Röviddel ezután másvalaki látta meg, és rászólt:
– Te is közülük való vagy!
– Ember, nem vagyok! – válaszolta Péter.
Körülbelül egy órával később még valaki erősködni kezdett:
– Bizony, ez is vele volt, hiszen ő is Galileából való!
Péter így szólt:
– Ember, nem tudom, mit beszélsz!
Abban a pillanatban, amikor még beszélt, megszólalt a kakas. Ekkor az Úr megfordult, és rátekintett Péterre. Péter visszaemlékezett az Úr szavára, amikor azt mondta neki: „Ma, mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.” Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt.