21
Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúlt, és tenger sincs többé.
Láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászáll a mennyből, az Istentől. Olyan volt, mint a férje számára fölékesített menyasszony. Akkor a trón felől erős hangot hallottam: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük [az ő Istenük], és letöröl a szemükről minden könnyet. Nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fájdalom, mert a korábbi dolgok elmúltak.”
A trónon ülő ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent!” Aztán meg ezt: „Írd! Ezek a szavak megbízhatók és igazak.” Aztán ezt mondta nekem:
„Megtörténtek. Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak ingyen adok az élet forrásának vizéből. Ez lesz a győztes öröksége: Istene leszek, és ő a fiam lesz. A gyávák, a hitetlenek, a gyalázatosak, a gyilkosok, a paráznák, a varázslók, a bálványimádók és a hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek. Ez a második halál.”
Akkor odajött hozzám az egyik a hét angyal közül, akiknél az utolsó hét csapással teli hét csésze volt, és megszólított: „Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét!” És lélekben elvitt egy nagy, magas hegyre, és megmutatta nekem a mennyből, az Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet. Isten dicsősége ragyogta be. Úgy tündökölt, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis.
Széles és magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. Nevek voltak rájuk írva, mégpedig Izrael fiai tizenkét törzsének neve. Kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu és nyugat felől három kapu. A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
Annál, aki beszélt velem, arany mérőnád volt, hogy megmérje a várost, kapuit és falát. 16A város négyszögben épült, a hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost a náddal: tizenkétezer stadium. Hossza, szélessége és magassága ugyanannyi volt.
Megmérte a falát: száznegyvennégy könyök emberi mérték szerint, ami egyenlő az angyal mértékével is. Falai jáspiskőből épültek, a város pedig tiszta üveghez hasonló színaranyból. A város falainak alapjait mindenféle drágakő díszítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik krizoberill, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. A tizenkét kapu tizenkét gyöngy: mindegyik kapu egyetlen gyöngyből készült. A város tere színaranyból volt, olyan, mint az átlátszó üveg.
De templomot nem láttam benne, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány a temploma. A városnak nincs szüksége sem Napra, sem Holdra, hogy világítsanak, mert Isten dicsősége ragyogja be, lámpása pedig a Bárány. Fényében járnak a népek, és a föld királyai elhozzák bele pompájukat. Kapuit nappal soha nem zárják be, éjszaka pedig ott nem lesz. A népek odahozzák pompájukat és kincseiket. Semmiféle tisztátalan dolog nem jut be oda. Senki sem, aki undokságot követ el vagy hazug, hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
22 És mutatott nekem egy folyót, az élet vizének folyóját, mely kristályhoz hasonlóan ragyogott, és Isten s a Bárány trónjából fakadt.
A város terének közepén és a folyó két partján az élet fái álltak. Tizenkétszer hoznak gyümölcsöt, vagyis minden hónapban teremnek, s a fák levelei a népek gyógyítására szolgálnak. Nem lesz többé semmiféle átok. Isten és a Bárány trónja áll majd ott, és szolgái hódolnak neki. Látni fogják arcát, és a homlokukon lesz a neve. Nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak rá a lámpás fényére, sem a nap fényére. Az Úr, az Isten ragyogja be őket, és uralkodni fognak örökkön-örökké.
Aztán így szólt hozzám: „Ezek a szavak megbízhatók és igazak. Az Úr, a prófétaság lelkének Istene elküldte angyalát, hogy megmutassa szolgáinak, aminek hamarosan be kell következnie. Íme, hamarosan eljövök. Boldog, aki megszívleli ennek a könyvnek prófétai szavait.”
Én, János, hallottam és láttam ezeket. Miután hallottam és láttam, arcra borultam az angyal előtt, aki ezeket megmutatta nekem, hogy imádjam. De ezt mondta nekem: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, neked és testvéreidnek, a prófétáknak és azoknak, akik megszívlelik ennek a könyvnek a szavait. Az Istent imádd!”
Majd ezt mondta nekem: „Ne pecsételd le ennek a könyvnek prófétai szavait, mert közel a pillanat. Aki igazságtalan, legyen továbbra is igazságtalan! Aki tisztátalan, legyen továbbra is tisztátalan! De aki igaz, járjon továbbra is az igazság útján, és aki szent, keresse továbbra is a megszentelődést! Íme, hamarosan eljövök, s velem lesz a fizetség, hogy mindenkinek megfizessek tettei szerint. Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.
Boldogok, akik megmossák ruhájukat, hogy hatalmuk lehessen az élet fája fölött, és bemehessenek a kapukon a városba. A kutyák, a varázslók, a paráznák, a gyilkosok, a bálványimádók és mindazok, akik a hazugságot szeretik és hazug módon élnek, kint maradnak.
Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy ezeket tanúsítsa nektek az egyházakról. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag.” A Lélek és a menyasszony mondják: „Jöjj el!” Aki hallja, mondja: „Jöjj el!” Aki szomjazik, jöjjön! Aki akar, vegyen ingyen az élet vizéből!
Tanúsítom mindenki előtt, aki ennek a könyvnek prófétai szavait hallja: aki ehhez hozzáad, azt Isten azokkal a csapásokkal sújtja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben. S ha valaki elvesz ennek a prófétai könyvnek szavaiból, Isten megvonja tőle a jogot az élet fájához és a szent városhoz, amelyek ebben a könyvben le vannak írva.
Aki mindezt tanúsítja, ezt mondja: „Igen, hamarosan eljövök.” Ámen. Jöjj el, Úr Jézus! Urunk, Jézus kegyelme mindnyájatokkal!
Láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászáll a mennyből, az Istentől. Olyan volt, mint a férje számára fölékesített menyasszony. Akkor a trón felől erős hangot hallottam: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük [az ő Istenük], és letöröl a szemükről minden könnyet. Nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fájdalom, mert a korábbi dolgok elmúltak.”
A trónon ülő ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent!” Aztán meg ezt: „Írd! Ezek a szavak megbízhatók és igazak.” Aztán ezt mondta nekem:
„Megtörténtek. Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak ingyen adok az élet forrásának vizéből. Ez lesz a győztes öröksége: Istene leszek, és ő a fiam lesz. A gyávák, a hitetlenek, a gyalázatosak, a gyilkosok, a paráznák, a varázslók, a bálványimádók és a hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek. Ez a második halál.”
Akkor odajött hozzám az egyik a hét angyal közül, akiknél az utolsó hét csapással teli hét csésze volt, és megszólított: „Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét!” És lélekben elvitt egy nagy, magas hegyre, és megmutatta nekem a mennyből, az Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet. Isten dicsősége ragyogta be. Úgy tündökölt, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis.
Széles és magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. Nevek voltak rájuk írva, mégpedig Izrael fiai tizenkét törzsének neve. Kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu és nyugat felől három kapu. A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
Annál, aki beszélt velem, arany mérőnád volt, hogy megmérje a várost, kapuit és falát. 16A város négyszögben épült, a hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost a náddal: tizenkétezer stadium. Hossza, szélessége és magassága ugyanannyi volt.
Megmérte a falát: száznegyvennégy könyök emberi mérték szerint, ami egyenlő az angyal mértékével is. Falai jáspiskőből épültek, a város pedig tiszta üveghez hasonló színaranyból. A város falainak alapjait mindenféle drágakő díszítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik krizoberill, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. A tizenkét kapu tizenkét gyöngy: mindegyik kapu egyetlen gyöngyből készült. A város tere színaranyból volt, olyan, mint az átlátszó üveg.
De templomot nem láttam benne, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány a temploma. A városnak nincs szüksége sem Napra, sem Holdra, hogy világítsanak, mert Isten dicsősége ragyogja be, lámpása pedig a Bárány. Fényében járnak a népek, és a föld királyai elhozzák bele pompájukat. Kapuit nappal soha nem zárják be, éjszaka pedig ott nem lesz. A népek odahozzák pompájukat és kincseiket. Semmiféle tisztátalan dolog nem jut be oda. Senki sem, aki undokságot követ el vagy hazug, hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
22 És mutatott nekem egy folyót, az élet vizének folyóját, mely kristályhoz hasonlóan ragyogott, és Isten s a Bárány trónjából fakadt.
A város terének közepén és a folyó két partján az élet fái álltak. Tizenkétszer hoznak gyümölcsöt, vagyis minden hónapban teremnek, s a fák levelei a népek gyógyítására szolgálnak. Nem lesz többé semmiféle átok. Isten és a Bárány trónja áll majd ott, és szolgái hódolnak neki. Látni fogják arcát, és a homlokukon lesz a neve. Nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak rá a lámpás fényére, sem a nap fényére. Az Úr, az Isten ragyogja be őket, és uralkodni fognak örökkön-örökké.
Aztán így szólt hozzám: „Ezek a szavak megbízhatók és igazak. Az Úr, a prófétaság lelkének Istene elküldte angyalát, hogy megmutassa szolgáinak, aminek hamarosan be kell következnie. Íme, hamarosan eljövök. Boldog, aki megszívleli ennek a könyvnek prófétai szavait.”
Én, János, hallottam és láttam ezeket. Miután hallottam és láttam, arcra borultam az angyal előtt, aki ezeket megmutatta nekem, hogy imádjam. De ezt mondta nekem: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, neked és testvéreidnek, a prófétáknak és azoknak, akik megszívlelik ennek a könyvnek a szavait. Az Istent imádd!”
Majd ezt mondta nekem: „Ne pecsételd le ennek a könyvnek prófétai szavait, mert közel a pillanat. Aki igazságtalan, legyen továbbra is igazságtalan! Aki tisztátalan, legyen továbbra is tisztátalan! De aki igaz, járjon továbbra is az igazság útján, és aki szent, keresse továbbra is a megszentelődést! Íme, hamarosan eljövök, s velem lesz a fizetség, hogy mindenkinek megfizessek tettei szerint. Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.
Boldogok, akik megmossák ruhájukat, hogy hatalmuk lehessen az élet fája fölött, és bemehessenek a kapukon a városba. A kutyák, a varázslók, a paráznák, a gyilkosok, a bálványimádók és mindazok, akik a hazugságot szeretik és hazug módon élnek, kint maradnak.
Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy ezeket tanúsítsa nektek az egyházakról. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag.” A Lélek és a menyasszony mondják: „Jöjj el!” Aki hallja, mondja: „Jöjj el!” Aki szomjazik, jöjjön! Aki akar, vegyen ingyen az élet vizéből!
Tanúsítom mindenki előtt, aki ennek a könyvnek prófétai szavait hallja: aki ehhez hozzáad, azt Isten azokkal a csapásokkal sújtja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben. S ha valaki elvesz ennek a prófétai könyvnek szavaiból, Isten megvonja tőle a jogot az élet fájához és a szent városhoz, amelyek ebben a könyvben le vannak írva.
Aki mindezt tanúsítja, ezt mondja: „Igen, hamarosan eljövök.” Ámen. Jöjj el, Úr Jézus! Urunk, Jézus kegyelme mindnyájatokkal!
Jegyzetek
21,16 1 stadium = kb. 185 méter.