3
Ezért amikor már nem bírtuk tovább, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénban,
és elküldtük Timóteust, testvérünket és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten munkatársát, hogy megerősítsen titeket, és bátorítson hitetekben,
hogy senki meg ne tántorodjék ezekben a megpróbáltatásokban, hiszen tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve.
Amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy megpróbáltatás vár ránk, és amint tapasztaltátok, így is történt.
Ezért, mivel már nem bírtam tovább, elküldtem hozzátok, hogy megtudjak valamit a hitetekről, vajon nem kísértett-e meg titeket a Kísértő, és nem lett-e hiábavalóvá fáradozásunk.
Most azonban visszaérkezett tőletek Timóteus, és jó hírt hozott nekünk hitetekről és szeretetetekről; illetve arról, hogy mindig szívesen emlékeztek ránk, és hogy látni szeretnétek minket, ahogy mi is benneteket. Így tehát nektek köszönhetően, testvérek, minden aggodalom és viszontagság között megvigasztalódtunk a ti hitetek által. Mert valósággal föléledünk, ha ti szilárdan álltok az Úrban. Hogyan is adhatnánk eléggé hálát Istennek értetek mindazért az örömért, amelyet miattatok érzünk Istenünk előtt, és éjjel-nappal a lehető legbuzgóbban azért könyörgünk, hogy szemtől szemben láthassunk benneteket, és hozzájárulhassunk ahhoz, hogy még bőségesebben lakozzék bennetek a hit.
Maga Isten, a mi Atyánk és a mi Urunk, Jézus Krisztus egyengesse hozzátok utunkat! Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt annak mértéke szerint, ahogy mi is szeretünk benneteket! Erősítse meg a szíveteket, és tegye feddhetetlenné a szent életben Istenünk és Atyánk előtt, amikor Urunk, Jézus Krisztus eljön minden szentjével! Ámen.
Most azonban visszaérkezett tőletek Timóteus, és jó hírt hozott nekünk hitetekről és szeretetetekről; illetve arról, hogy mindig szívesen emlékeztek ránk, és hogy látni szeretnétek minket, ahogy mi is benneteket. Így tehát nektek köszönhetően, testvérek, minden aggodalom és viszontagság között megvigasztalódtunk a ti hitetek által. Mert valósággal föléledünk, ha ti szilárdan álltok az Úrban. Hogyan is adhatnánk eléggé hálát Istennek értetek mindazért az örömért, amelyet miattatok érzünk Istenünk előtt, és éjjel-nappal a lehető legbuzgóbban azért könyörgünk, hogy szemtől szemben láthassunk benneteket, és hozzájárulhassunk ahhoz, hogy még bőségesebben lakozzék bennetek a hit.
Maga Isten, a mi Atyánk és a mi Urunk, Jézus Krisztus egyengesse hozzátok utunkat! Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt annak mértéke szerint, ahogy mi is szeretünk benneteket! Erősítse meg a szíveteket, és tegye feddhetetlenné a szent életben Istenünk és Atyánk előtt, amikor Urunk, Jézus Krisztus eljön minden szentjével! Ámen.