Az arany lámpatartó
8 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Szólj Áronhoz, és mondd meg neki: Úgy rakd föl a lámpatartóra a mécseseket, hogy a hét mécses előre világítson. Áron így is tett: úgy rakta föl a lámpatartóra a mécseseket, hogy azok előre világítsanak, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. A lámpatartó aranyból készült, ötvösmunkával; a szára is meg a virága is ötvösmunka volt. Arra a mintára készítette el Mózes a lámpatartót, amelyet az ÚR mutatott neki.A léviták szolgálatba állítása
Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Válaszd külön a lévitákat Izráel fiai közül, és tisztítsd meg őket. Ezt cselekedd velük, hogy megtisztuljanak: hints rájuk vétektől megtisztító vizet, egész testüket borotválják le, mossák ki ruhájukat, hogy tiszták legyenek. Vegyenek egy bikaborjút és hozzá ételáldozatul olajjal gyúrt finomlisztet. Egy másik bikaborjút pedig végy vétekáldozatul. Vezesd a lévitákat a kijelentés sátra elé, és gyűjtsd össze Izráel fiainak egész közösségét. Azután vezesd a lévitákat az ÚR színe elé, és Izráel fiai tegyék kezüket a lévitákra. Áron pedig ajánlja fel a lévitákat mint Izráel fiai felmutatott áldozatát az ÚRnak, hogy ők végezzék az ÚR szolgálatát. A léviták tegyék kezüket a bikák fejére, te pedig készítsd el az egyik bikát vétekáldozatul, a másikat pedig égőáldozatul az ÚRnak, engesztelésül a lévitákért. Állítsd a lévitákat Áron és fiai elé, és ajánld fel őket felmutatott áldozatul az ÚRnak! Így válaszd külön a lévitákat Izráel fiaitól, hogy a léviták az enyémek legyenek. Csak azután kezdhetik el a léviták a szolgálatot a kijelentés sátránál, miután megtisztítottad és felmutatott áldozatul felajánlottad őket. Mert nekem szóló adományok ők Izráel fiai között. Őket választottam ki magamnak Izráel fiai közül minden elsőszülött helyett, aki anyja méhét megnyitja. Mert enyém Izráel fiai között minden elsőszülött, akár embertől, akár állattól való. Akkor szenteltem őket magamnak, amikor lesújtottam Egyiptom földjén minden elsőszülöttre. Valamennyi elsőszülött helyett a lévitákat választottam ki magamnak Izráel fiai közül, és Izráel fiai közül a lévitákat adományként Áronnak és fiainak adtam, hogy Izráel fiai helyett ők végezzék a szolgálatot a kijelentés sátránál. Szerezzenek engesztelést Izráel fiaiért, hogy ne sújtsa csapás Izráel fiait, ha a szentélyhez közelednek.Mózes, Áron és Izráel fiainak egész közössége eszerint járt el a lévitákkal. Mindenben úgy jártak el Izráel fiai a lévitákkal, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR. A léviták megtisztították magukat vétkeiktől, és kimosták ruhájukat. Áron pedig felajánlotta őket ajándékul az ÚRnak, és engesztelést végzett értük Áron, hogy megtisztítsa őket. Csak azután kezdték meg a léviták szolgálatukat a kijelentés sátránál, Áron és fiai irányításával. Úgy jártak el a lévitákkal kapcsolatban, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR.
Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Még ez is a lévitákra tartozik: a huszonöt éven felüli lévita hadköteles, és végezzen szolgálatot a kijelentés sátránál. Ötvenéves korában pedig vonuljon vissza a szolgálatot végzők seregéből, és ne végezzen tovább szolgálatot, segédkezhet a kijelentés sátránál tennivalóik elvégzésében a testvéreinek, szolgálatot azonban ne végezzen. Így szabd meg a léviták tennivalóit.
A páska megünneplése
9 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR a Sínai-pusztában, a második év első hónapjában azután, hogy kijöttek Egyiptomból: Készítsék el Izráel fiai a páskát a megszabott időben. Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, estefelé készítsék el a megszabott időben. Egészen a rá vonatkozó rendelkezések és előírások szerint készítsétek el. Megmondta tehát Mózes Izráel fiainak, hogyan készítsék el a páskát. El is készítették a páskát az első hónap tizennegyedik napján, estefelé a Sínai-pusztában. Mindenben úgy jártak el Izráel fiai, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR.Néhány férfi azonban tisztátalan volt emberi holttest miatt, és így nem készíthették el a páskát azon a napon. Ezért Mózes és Áron elé járultak azon a napon ezek a férfiak, és ezt mondták: Mi emberi holttest miatt vagyunk tisztátalanok. Miért kellene megtagadni tőlünk, hogy áldozatot mutathassunk be az ÚRnak a megszabott időben, Izráel fiaival együtt? Mózes ezt felelte nekik: Várjatok, míg meghallom, mit parancsol rólatok az ÚR.
Ekkor így beszélt Mózeshez az ÚR: Mondd meg Izráel fiainak: Ha valaki holttest miatt tisztátalanná válik, vagy messze úton van közületek vagy utódaitok közül, az is készítsen páskát az ÚRnak. Ők a második hónap tizennegyedik napján, estefelé készítsék el, és kovásztalan kenyérrel meg keserű füvekkel egyék meg. Ne hagyjanak belőle reggelre, és a csontját sem szabad eltörni. Mindenben úgy készítsék el, ahogy a páskára vonatkozó rendelkezés szól.
De ha valaki tiszta, és úton sincs, mégis elmulasztja a páskát elkészíteni, azt az embert ki kell irtani népe közül, mert nem mutatott be áldozatot az ÚRnak a megszabott időben. Az ilyen embernek bűnhődnie kell. Ha jövevény tartózkodik köztetek, és elkészíti az ÚR páskáját, ő is a páskára vonatkozó rendelkezés és előírás szerint járjon el. Ugyanaz a rendelkezés vonatkozzék rátok: a jövevényre és az ország szülötteire is.
A felhő és tűzoszlop
Amikor a hajlékot fölállították, felhő borította be a hajlékot, a bizonyság sátrát, estétől reggelig pedig tűz alakjában volt a hajlék fölött. Így volt ez mindig: felhő borította be, éjjel pedig az, ami tűznek látszott. Valahányszor fölemelkedett a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott. Az ÚR parancsa szerint indultak el Izráel fiai, és az ÚR parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott. Ha a felhő hosszabb ideig maradt a hajlék fölött, megtartották Izráel fiai az ÚR rendelkezését, és nem indultak el. Megtörtént, hogy a felhő csak néhány napig maradt a hajlék fölött; akkor is az ÚR parancsa szerint maradtak a táborban, és az ÚR parancsa szerint indultak el. Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott, reggel pedig már föl is emelkedett a felhő: ilyenkor ők is elindultak. Akár nappal, akár éjjel emelkedett föl a felhő, ők elindultak. Akár két napig, akár egy hónapig vagy még hosszabb ideig nyugodott is a felhő a hajlék fölött, a táborban maradtak Izráel fiai, és nem indultak el. De ha fölemelkedett, elindultak. Az ÚR parancsa szerint maradtak a táborban, és az ÚR parancsa szerint indultak el. Megtartották az ÚR rendelkezését, az ÚR Mózesnek adott parancsa szerint.Isten jósága hűségre kötelez
8 Tartsátok meg és teljesítsétek mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok nektek, hogy éljetek, szaporodjatok, bemenjetek és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet az ÚR atyáitoknak esküvel megígért. Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR a pusztában negyven éven át, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem? Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az ÚR szájából származik. Ruhád nem szakadt le rólad, lábad sem dagadt meg ez alatt a negyven év alatt. Megértheted ebből, hogy úgy fegyelmez téged Istened, az ÚR, ahogyan az ember fegyelmezi a fiát. Tartsd meg tehát Istenednek, az ÚRnak a parancsolatait, az ő utain járj, és őt féld! Mert jó földre visz be most téged Istened, az ÚR: folyóvizek és mélyből fakadó források földjére, amelyek hegyen-völgyön a felszínre törnek; búzát és árpát, szőlőt, fügét és gránátalmát termő földre, olajfáknak és méznek a földjére. Olyan földre, ahol nem kell szűkösen enned a kenyeret, és nem szenvedsz hiányt semmiben; olyan földre, amelynek köveiben vas van, a hegyeiből pedig rezet bányászhatsz. Ehetsz jóllakásig, és áldani fogod Istenedet, az URat azért a jó földért, amelyet neked adott.De vigyázz, el ne feledkezz Istenedről, az ÚRról, megszegve parancsolatait, törvényeit és rendelkezéseit, amelyeket ma megparancsolok neked! Amikor jóllakásig eszel, szép házakat építesz, és azokban laksz, amikor marháid és juhaid megszaporodnak, lesz sok ezüstöd és aranyad, és bővében leszel mindennek, akkor föl ne fuvalkodjék a szíved, és el ne feledkezz az ÚRról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából! Ő vezetett téged a nagy és félelmetes pusztában, ahol mérges kígyók és skorpiók vannak; a kiszikkadt földön, ahol nincs víz, ő fakasztott neked vizet a kemény kősziklából. Ő táplált a pusztában mannával, amelyet nem ismertek atyáid. Megsanyargatott és próbára tett, hogy végül is jót tegyen veled. Ne gondold tehát majd magadban: Az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot! Hanem gondolj mindig Istenedre, az ÚRra, ő ad neked erőt a gazdagodáshoz, hogy szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak, fenntartsa mind a mai napig.
De ha mégis elfeledkezel Istenedről, az ÚRról, és más isteneket követsz, azokat tiszteled és azokat imádod, kijelentem nektek már most, hogy menthetetlenül elvesztek! Elpusztultok ugyanúgy, mint azok a népek, amelyeket kipusztít előletek az ÚR, mert nem hallgattatok az ÚRnak, Isteneteknek a szavára.