Kis türelmet
A mécstartó elhelyezése 8 1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: »Szólj Áronhoz és mondd neki: Ha felrakod a hét mécsest, a déli oldalra állítsd a mécstartót. Azt parancsold tehát, hogy a mécsesek észak felé, a kitett kenyerek asztala felé nézzenek, a mécstartóval szembeeső oldalra világítsanak.« Áron úgy is tett: úgy rakta fel a mécseseket a mécstartóra, amint az Úr parancsolta Mózesnek. – A mécstartó vert aranyból készült, a középső szára éppúgy, mint mindaz, ami az ágak mindkét oldalából kijött: azon minta szerint, amelyet az Úr mutatott Mózesnek, aszerint csinálta meg a mécstartót.
A leviták felszentelése és szolgálata 5Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: »Vedd ki a levitákat Izrael fiai közül és tisztítsd meg őket a következő szertartással: hintsd meg őket a tisztulás vizével, borotválják le testüket egészen, és mossák ki ruhájukat. Miután így megtisztultak, vegyenek egy fiatal bikát a csordából, hozzávaló ételáldozatul pedig olajjal meghintett lisztlángot, egy másik bikát a csordából pedig végy bűnért való áldozatul. Aztán állítsd a levitákat a szövetség sátra elé és hívd egybe Izrael fiainak egész sokaságát. Miután pedig a leviták az Úr elé álltak, Izrael fiai tegyék rájuk a kezüket, Áron pedig ajánlja fel a levitákat az Úr színe előtt ajándékul Izrael fiai részéről, hogy szolgáljanak az Ő szolgálatában. Majd tegyék rá a leviták a kezüket a fiatal bikák fejére, te pedig készítsd el az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat meg egészen elégő áldozatul az Úrnak, hogy engesztelést végezz értük. Így állítsd a levitákat Áronnak és fiainak színe elé, így szenteld és ajánld fel őket az Úrnak, így különítsd el őket Izrael fiai közül, hogy az enyéim legyenek, s aztán bemehetnek a szövetség sátrába, hogy szolgáljanak nekem.
Így tisztítsd, szenteld és ajánld fel őket az Úrnak, mert teljesen nekem adták őket Izrael fiai: cserébe minden elsőszülöttért, amely méhet nyit Izraelben, vettem el őket magamnak. Az enyém ugyanis minden elsőszülött Izrael fiai között, akár ember, akár állat: attól a naptól kezdve, hogy megvertem minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, magamnak szenteltem őket. De cserébe Izrael fiainak összes elsőszülötteiért elvettem a levitákat, s odaadtam őket a népből ajándékba Áronnak és fiainak, hogy szolgáljanak nekem Izrael helyett a szövetség sátrában és könyörögjenek az izraelitákért, hogy csapás ne legyen a népen, ha a szentélyhez közelíteni merészel.«
Meg is tette Mózes és Áron meg Izrael fiainak egész közössége a levitákkal azt, amit az Úr Mózesnek parancsolt: megtisztultak, kimosták ruhájukat, Áron felajánlotta őket az Úr színe előtt, s könyörgött értük, hogy megtisztulva menjenek be szolgálatukra a szövetség sátrába Áron s fiai előtt. Ahogy az Úr parancsolt Mózesnek a leviták felől, úgy történt.
Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: »Ez a törvény a levitákról: Huszonöt esztendős koruktól kezdve vonuljanak be, hogy szolgáljanak a szövetség sátrában; ha azonban ötvenedik esztendejüket betöltötték, ne szolgáljanak többé; legyenek testvéreik segítői a szövetség sátrában, gondoskodjanak arról, amit rájuk bíznak, de szolgálatot ne teljesítsenek. Így rendelkezzél a levitákkal dolgaikat illetőleg.«
Kiegészítés a Pászka rendjéhez 9 1Így szólt az Úr Mózeshez, a Sínai pusztájában, Egyiptom földjéről való kivonulásuk után a második esztendőben, az első hónapban, mondván: »Készítsék el Izrael fiai a pászkát a maga idejében, ennek a hónapnak tizennegyedik napján estefelé, annak minden törvénye és előírása szerint.« Megparancsolta erre Mózes Izrael fiainak, hogy készítsék el a pászkát, és ők el is készítették a maga idejében, a hónap tizennegyedik napján estefelé a Sínai hegynél. Egészen úgy tettek Izrael fiai, amint az Úr parancsolta Mózesnek.
Ám azonban némelyek, akik halott ember miatt tisztátalanok voltak, s így azon a napon pászkát nem készíthettek, Mózes és Áron elé járultak és azt mondták nekik: »Halott ember miatt tisztátalanok vagyunk; de miért szenvedjünk hátrányt azáltal, hogy nem mutathatjuk be az áldozati ajándékot az Úrnak a maga idejében Izrael fiaival együtt?« Azt felelte nekik Mózes: »Várjatok, hadd kérdezzem meg, mit parancsol az Úr felőletek.«
Így szólt erre az Úr Mózeshez: »Szólj Izrael fiaihoz: Ha valaki nemzetetekben halott miatt tisztátalan, vagy messze úton van, készítse el a pászkát az Úrnak a második hónapban, a hónap tizennegyedik napján estefelé; kovásztalan kenyérrel s mezei salátával egye meg, ne hagyjon belőle semmit se reggelig, s ne törje meg csontjait: tartsa meg a pászka minden előírását.
Ha azonban valaki tiszta is és úton sincs, s mégsem készíti el a pászkát: irtassék ki népéből, mivel nem mutatta be idejében az áldozati ajándékot az Úrnak; az ilyen ember viselje bűnét. Ha idegen vagy jövevény tartózkodik nálatok, a pászkát ő is annak törvényei és előírásai szerint készítse el az Úrnak: egy törvény legyen nálatok mind a jövevény, mind a bennszülött számára.«
A felhő és a tűzoszlop 15Tehát azon a napon, amelyiken felállították a hajlékot, befödte a felhő, estétől reggelig pedig tűzszerű tünemény volt a hajlék felett. Így volt ez állandóan: nappal a felhő borította, éjjel pedig tűzszerű tünemény. Ha felemelkedett a felhő, amely a sátort fedte, akkor elindultak Izrael fiai, s ahol a felhő megállt, ott tábort ütöttek. Az Úr parancsára indultak, s az ő parancsára ütöttek tábort. Mindaddig, amíg a felhő állt a hajlék felett, egy helyen maradtak. Ha úgy történt, hogy hosszú ideig állt felette, Izrael fiai ügyeltek az Úrra, s nem indultak el, akárhány napig állt a felhő a hajlék felett. Az Úr parancsára ütötték fel a sátrakat, és az ő parancsára szedték fel azokat. Ha a felhő estétől reggelig volt ott, s mindjárt virradatkor felemelkedett a hajlékról, akkor indultak; ha egy nap és egy éjszaka után szállt fel, akkor szedték fel a sátrakat, ha két napig, egy hónapig vagy még hosszabb ideig volt a hajlékon, akkor Izrael fiai egy helyen maradtak, s nem indultak el; mihelyt pedig felemelkedett, elindították a tábort.
Az Úr szavára állították fel a sátrakat, az ő szavára indultak el, és ügyeltek az Úrra, Mózes által adott parancsa szerint.
Jegyzetek

8,1 Vö. Kiv 25,31-40.

8,5 A leviták kiválasztása, felszentelése és szolgálata.

9,1 Vö. Kiv 12,1-49. Utasítások azok számára, akik a húsvétot nem tudták megülni a maga idejében.

9,15 A pusztában Izrael egyik alapvető tapasztalata az volt, hogy átélték: Isten vezeti őket.


Izrael és a bőség 8 1Gondosan ügyelj arra, hogy teljesíts minden parancsot, amelyet ma parancsolok neked, hogy élhessetek, megsokasodhassatok, s elérhessétek és birtokolhassátok azt a földet, amely felől megesküdött az Úr atyáitoknak. Gondolj csak vissza arra az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven esztendőn át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson és próbára tegyen, s így nyilvánvalóvá legyen, mi forog szívedben: vajon megtartod-e parancsait vagy nem? Éhínséggel sanyargatott téged és eledelül mannát adott neked, amelyet nem ismertél sem te, sem atyáid, hogy megmutassa neked, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. Ruházatod, amely betakart, az öregségtől el nem kopott, lábad fel nem törött immár negyvenedik esztendeje! Ismerd el tehát szívedben, hogy amint az ember oktatja fiát, úgy oktatott téged az Úr, a te Istened, hogy megtartsd az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, járj az ő útjain és féld őt.
Az Úr, a te Istened ugyanis bevisz téged egy pompás földre, patakok, vizek és források földjére, amelynek mezőin s hegyein folyók mélységei fakadnak, búza, árpa és szőlő földjére, ahol füge, gránátalma és olajfa terem, olaj és méz földjére, ahol minden szűkölködés nélkül eszed kenyeredet, s mindennek bőségét élvezed, olyan földre, amelynek köve vasas, és amelynek hegyeiből rézércet bányásznak. Ha tehát majd eszel és jóllaksz, áldd az Urat, a te Istenedet azért a felette jó földért, amelyet neked adott.
Ügyelj, s vigyázz magadra, hogy soha meg ne feledkezzél az Úrról, a te Istenedről, s el ne hanyagold parancsolatait, rendeleteit és szertartásait, amelyeket ma parancsolok neked, hogy amikor eszel, s jóllaksz, szép házakat építesz és azokban laksz, marhacsordákra, juhnyájakra, ezüst, arany és minden dolog bőségére szert teszel, fel ne fuvalkodjék szíved, s meg ne feledkezzél az Úrról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Hogy vezéred volt a nagy és rettenetes pusztán, amelyben tüzes leheletű kígyó, skorpió és kiaszott föld volt, és egy szemernyi víz sem. Aki forrást fakasztott neked a kemény sziklából, s atyáid által nem ismert mannával etetett téged a pusztában, s miután megsanyargatott és próbára tett, végül megkönyörült rajtad. Ne mondd tehát majd szívedben: ‘Az én erőm, az én kezem ereje szerezte meg mindezt nekem,’ hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, hogy ő az, aki erőt adott neked, hogy teljesítse szövetségét, amely felől megesküdött atyáidnak, mint ahogy a mai nap mutatja. Ha azonban megfeledkezel az Úrról, a te Istenedről, s más istenek után jársz, azokat tiszteled és imádod, íme, most előre megmondom neked, hogy teljességgel el fogsz veszni. Mint azok a nemzetek, amelyeket majd eltöröl az Úr utadból, úgy vesztek el ti is, ha engedetlenek lesztek az Úr, a ti Istenetek szavával szemben.
Jegyzetek

8,1 A pusztai vándorlás Istenre utaltságával szemben Kánaán földjén Izrael megtanul önmagáról, önmaga jövőjéről gondoskodni, földi biztonságot kiépíteni maga körül. A jóléti társadalomban élve gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, és hogy az ember Isten nélkül embertelenné válik. Istenre nemcsak akkor van szükségünk, amikor túlélési gondokkal küzdünk.


Isten királyi uralma
93

1 Király lett az Úr! Fölségbe öltözött,
felöltözött az Úr, erővel övezte fel magát.
Megerősítette a föld kerekségét,
hogy ne ingadozzék.

Trónod kezdet óta szilárd,
te öröktől fogva vagy.

3 Emelkednek a folyóvizek, Uram,
emelkedik a folyóvizek hangja,
emelkedik a folyóvizek zúgása.

De a nagy vizek zúgásánál,
a tenger hatalmas hullámainál
is hatalmasabb az Úr a magasságban.

Törvényeid igen megszilárdultak,
szentség illeti házadat,
Uram, örök időkre.

Jegyzetek

93,1 Himnusz a királyok korai korszakából, a sátoros ünnep liturgiájához tartozik. A közösség szentélybe vonulva hódolattal vallja Istent királyának. Az ő törvénye (amelynek az ünnepen újra elkötelezik magukat) és igazságossága érvényes az országban.

93,1 Isten a király, a fenség és hatalom, amely a világmindenség rendjét megszilárdította, uralma minden létezőt megszabott.

93,3 Isten biztosítja a létezők fennmaradását. A káosz (mitikus) hatalmai veszélyeztetik a teremtést, de Isten hatalmasabb.


Minden fejezet...
1 0