Kis türelmet
5 Ne légy száddal elhamarkodott, és ne siessen szíved, hogy kimondd Isten színe előtt a szót, mert Isten a mennyben van, te pedig a földön; ezért kevésbeszédű légy!

A sok gondot álmok követik,
és a sok szóbeszédben balgaság van.

Fogadalmak 3Ha fogadtál valamit Istennek, ne késs azt megadni, mert nem tetszik neki a meg nem tartott, felelőtlen ígéret. Bármit fogadsz is, add meg! Sokkal jobb nem tenni fogadást, mintsem megfogadni valamit, és az ígéretet nem teljesíteni. Ne engedd, hogy szád bűnbe vigyen téged, és ne mondd Isten küldöttje előtt: »Nem gondoltam meg!«, hogy Isten beszéded miatt haragra ne gerjedjen, és meg ne hiúsítsa kezed minden munkáját. Mert ahol sok az álom, sok a hiúság is, és sok a szóbeszéd; te pedig féld az Istent!
SZEGÉNYSÉG ÉS GAZDAGSÁG: 5,7- 6,10
A tisztviselők hatalma Ha látod, hogy elnyomják a szegényeket, tiporják a törvényt, és felforgatják a jogot a tartományban, ne csodálkozz rajta, hiszen az egyik nagy ember fölött van egy másik nagy ember, és fölöttük vannak mások, akik még nagyobbak. Legfelül pedig a király parancsol az egész alatta levő országnak.
A gazdagság haszontalansága 9Aki pénzre éhes, nem telik be pénzzel, s aki szereti a gazdagságot, nem veszi annak hasznát; ez is csak hiúság! Ahol nagy a vagyon, sokan vannak, akik fogyasztják, és mi egyéb haszna van birtokosának, mint hogy a gazdagságot szemével nézheti!

Édes az álom a munkásnak,
akár keveset eszik, akár sokat,
a gazdagot ellenben bősége
nem engedi nyugodtan aludni.

A gazdagság elvesztése Van még egy keserves nyomorúság, amelyet a nap alatt láttam: a gazdagság, amelyet birtokosa a saját vesztére tartogat. Az ilyennek vagyona ugyanis nagy csapás folytán tönkremegy, és ha fia született, az végső ínségre jut. Amint mezítelenül jött ki anyja méhéből, úgy megy el innen, és semmit sem visz magával abból, amit fáradsággal szerzett. Már az is keserves nyomorúság, hogy amint jött, úgy is kell elmennie. Mit használ tehát neki, hogy szelet hajszolt? Hozzá még az, hogy élete minden napján sötétben költi el ételét, sok gondban, nyomorúságban és bánatban.
Az értéktelen gazdagság 17Azt találtam tehát helyesnek, hogy mindenki egyék, igyék, és élvezze az örömet fáradsága mellett, amellyel a nap alatt küszködik élete megszámlált napjain, amelyeket Isten neki adott, mivel ez jutott neki osztályrészül. Sőt, ha Isten bárkinek vagyont és kincset ad, és megengedi, hogy kivegye a részét belőle, élvezze és gyönyörűségét találja fáradsága gyümölcsében, ez Isten ajándéka. Nem gondol ugyanis az ilyen sokat élete napjaival, mert Isten a szívét a gyönyörökkel tölti el.
6 Van más baj is, amelyet a nap alatt észleltem, és amely az embert gyakran sújtja: az olyan ember, akinek Isten gazdagságot, kincset, megbecsülést adott, úgyhogy semmi sem hiányzik neki mindabból, amit kíván, de Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen emészti meg azt; ez is hiúság és gonosz csapás!
Hosszú élet, örömtelen gazdagság Lehet valakinek akár száz gyermeke, és megérhet még oly sok esztendőt is, lehetnek élete napjai még olyan számosak is, ha ő maga nem élvezi a javait, és tisztes temetése sincsen, akkor azt mondom róla: »Az elvetélt magzat boldogabb nála!« Mert az hiába jött a világra, és elmegy a sötétségbe, a nevét a feledés eltörli, a napot nem látta, és nem ismerte a különbséget a jó és a rossz között.
Szegény és örömtelen hosszú élet 6Még ha kétezer esztendeig élt volna is, de a jót nem élvezte: nemde egy helyre sietnek mindnyájan!

»Az ember minden fáradsága csak szájáért volt,
de vágyát mégsem tudta kielégíteni.«

Mivel van többje a bölcsnek a balgánál? És mivel a szegénynek, aki ért ahhoz, miként kell az élők előtt járnia? Jobb meglátni azt, amit kívánsz, mint vágyódni az után, amit nem ismersz; de ez is csak hiúság és szélkergetés! Ami van, azt már régen néven szólították, és tudjuk, hogy csak ember az, és nem tud perbe szállni a nála hatalmasabbal.
AZ ŐSI BÖLCS MONDÁSOK KRITIKÁJA: 6,11-9,6
Bevezetés Sok szóbeszéd van, amely csak szaporítja az üres vitát. Mi szüksége van az embernek, hogy firtassa azt, ami nagyobb nála, amikor nem tudja, mi szolgál javára életében, zarándoksága megszámlált napjain az időben, amely elmúlik, mint az árnyék? Hiszen ki adja tudtul neki, mi lesz majd ezután a nap alatt?
Hírnév 7 1Jobb a jó név az illatos olajnál,

s a halál napja a születés napjánál.

Jobb a gyásznak házába menni,
mint a lakoma házába térni,
mert az minden embert a közös végre figyelmeztet,
s az élő ott megszívleli a jövőt.

Jobb a komorság a nevetésnél,
mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.

Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van,
a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.

Műveltség

5 Jobb a bölcsnek feddését hallani,
mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.

Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt,
olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!

A zsarolás a bölcset balgává teszi,
s az ajándék megrontja a szívet.

Türelem

8 »Jobb a dolog vége az elejénél,
jobb a türelmes a kevélynél.«

Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik. Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
A bölcsesség az élet értelme 11Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják. Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának. Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott! A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.

Ne akarj túlságosan igaz
és a kelleténél bölcsebb lenni,
hogy balgává ne légy!

Ne légy szerfelett gonosz,
és ne légy ostoba,
hogy meg ne halj időd előtt!

Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
A bölcsesség erőforrás A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága. Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék. Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád, hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
Hagyomány és a tapasztalat 23Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem, még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni? Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését. Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad. Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz, amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált:

Embert ezer között egyet találtam,
de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!

Csak azt találtam,

hogy Isten az embert igaznak alkotta,
de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.

A király szava és tettei 8 Ki olyan, mint a bölcs,

és ki találja meg a dolgok nyitját?
Az ember bölcsessége derűssé teszi arcát,
és meglágyítja a vonások keménységét.

2Azt mondom: Figyelj a király szájára, s az Istennek tett eskü parancsára! Ne siess, hogy a színe elől eltávozz! Ne tarts ki veszett ügy mellett, mert ő mindent megtesz, amit csak akar, mivel a király szava hatalommal teljes, és ki mondhatná neki: »Miért teszed?«
Művelt törvénytisztelők – műveletlen törvényszegők 5Aki megtartja a parancsot, nem tapasztal rosszat, a bölcsnek szíve pedig tudja, hogy eljön a számadás ideje. Mert minden dolog számára van idő és ítélet, csakhogy súlyosan nehezedik az emberre a baj. Nem tudja ugyanis, mi fog még történni, és nincs, aki megmondja neki, miként lesz majd. Nincs az ember hatalmában, hogy visszatartsa éltető leheletét, nincs a halál napján hatalma, és nincs a háború idején felmentés, s a gonoszság nem menti a gonoszt.
Mindezt láttam, amikor figyelmemet mindazokra a dolgokra irányítottam, amelyek a nap alatt végbemennek, amikor ember embertársa fölött, annak kárára uralkodik. Láttam továbbá, hogy díszes temetésben részesültek gonoszok, akik életükben is a szent helyen voltak, és magasztalták őket a városban, mintha cselekedeteik igazak lettek volna. – Az is hiúság, hogy nem mondják ki az ítéletet a gonosz fölött tüstént, ezért az emberek fiai a gonoszságot minden félelem nélkül cselekszik, mivel a bűnös, aki a rosszat százszor is elköveti, sokáig marad életben irgalmasságból. Azt is tudom azonban, hogy az istenfélők, akik az ő színétől félnek, jól járnak, és hogy nem lesz jó sora a gonosznak. Napjai nem hosszabbodnak meg, hanem, mint az árnyék, úgy múlnak el azok, akik az Úr színétől nem félnek. – Van még egy hiúság, amely a földön adódik: Vannak igazak, akiket bajok érnek, mintha a gonoszok tetteit cselekednék, és vannak gonoszok, akik biztonságban vannak, mintha az igazak cselekedetei náluk volnának. Megállapítottam, hogy ez is hiúság! Dicsértem ezért az örömet, mivel az embernek úgysincs egyéb java a nap alatt, minthogy egyék, igyék és örvendezzen. A fáradsága mellett hadd kísérje őt legalább ez élete napjain, amelyeket Isten adott neki a nap alatt.
A megismerés határai 16Amint elmémet arra irányítottam, hogy megismerjem a bölcsességet, és szemléljem a hajszát, amely a földön végbemegy, úgyhogy sem nappal, sem éjjel nem jön álom az ember szemére, akkor Isten egész művét illetően azt láttam, hogy az ember nem tud annak végére járni, ami a nap alatt történik. Minél többet fárad az ember a keresésben, annál kevésbé tudja megtalálni, és ha a bölcs azt hiszi is, hogy tudja, mégsem jön a nyitjára.
Jegyzetek

5,3 A prédikátor óv a meggondolatlan fogadalmaktól és az álomban kapott kinyilatkoztatásoktól. Ehelyett a józan istenfélelmet ajánlja.

5,9 A nagy gazdagság megrontja az embert.

5,17 A korai halál semmivé teszi a gazdagság örömeit és biztonságát (vö. Lk 12,13-20).

6,6 A halál egyenlővé teszi a szegényt és a gazdagot, a bölcset és a balgát.

7,1 Szójáték: név (sém), olaj (sémen).

7,5 Szójáték: ének (sír), tövisek (szirím), edény (szír), oktalan (keszíl).

7,8 Általában a régit dicsérik a bölcsek, pedig néha az új jobb, mint a régi volt.

7,11 A Prédikátor látja, hogy az igazak is gyakran szenvednek, a bűnösöknek pedig sokszor jó sorsuk van. Isten döntései kiszámíthatatlanok. Ezért javasol a Prédikátor egy sem túl szigorú, sem túl laza erkölcsi életet, melynek legfőbb motívuma az istenfélelem.

7,23 A Prédikátor látja, hogy a hagyományos bölcsesség tanácsai milyen gyakran ellentmondanak a valóságnak.

8,2 A hagyományos bölcsesség szerint a tudás hatalom. A Prédikátor óva int a hatalmasoktól, mert velük szemben a bölcsesség tehetetlen.

8,5 A Prédikátor közmondásokkal cáfolja a hagyományos nézetet, amely szerint az igazak élete mindig sikeres. A sikeres életet nem tudja az ember elérni semmiféle igyekezet árán sem. Csak az ünnep öröme az, amit módjában van megteremteni magának.

8,16 Az emberi bölcsesség képtelen felfogni Isten cselekvésének értelmét.


Minden fejezet...
1 0