511 Ne szóljon elhamarkodottan a szád, és a szíved ne siessen a szóval Isten előtt; mert Isten a mennyben van, te meg a földön. Ezért légy kevés beszédű! 22 A sok tevés-vevés álmokhoz vezet, a sok szóbeszéd meg esztelen kijelentésekhez. 33 Ha valamit megfogadtál Istennek, ne mulaszd el a teljesítését. Mert Isten nem leli kedvét a bolondokban. Amit megfogadtál, azt tartsd meg! 44 Jobb, ha egyáltalán nem teszel fogadalmat, mint ha megfogadsz valamit, és nem tartod meg. 55 Ne hagyd, hogy a szád bűnbe vigyen és ne mondd a követnek: „Tévedés volt!” Különben megharagszik az Isten kijelentésed miatt, és megsemmisíti kezed művét. 66 Ennyi álom, ennyi hiábavalóság; sok a szóbeszéd és a szélkergetés. Tehát féld az Istent! 77 Ha látod, hogy elnyomják a szegényeket, és semmibe veszik a törvényt és az igazságosságot, ne csodálkozz rajta. Azt fogják neked mondani: az egyik fölöttes fölött egy másik van, és mind a kettő fölött egy még följebb való. 88 A közjóra fognak hivatkozni és a király szolgálatára.
A pénz.
99 Aki szereti a pénzt, az soha sem kap elég pénzt, és aki szeret szerezni, annak sohasem elég a jövedelme. Ez is hiábavalóság! 1010 Ahogy nő a vagyon, szaporodnak a pusztítói. És mi haszna van a birtokosának? Csak a szeme elégül ki. 1111 A dolgozó ember álma édes, akár keveset, akár sokat eszik. De a gazdagot jóllakottsága nem hagyja aludni. 1212 Van egy szörnyű baj, amit a nap alatt láttam: a gazdagság, amit a tulajdonosa a vesztére tartogat. 1313 A gazdagság ugyanis valami szerencsétlenség folytán elvész, és ha fia születik, ennek nem marad semmi. 1414 Mezítelenül született, s úgy megy el innét, amint jött. Abból, amit fáradsággal szerzett, semmi sem marad a kezében. 1515 Az is rettenetes nyavalya, hogy úgy kell elmennie, ahogy jött. Mit használ hát neki, hogy szelet hajszol? 1616 Így minden napját sötétben és gyászban, kedvetlenségben, betegségben és bosszúságban tölti el. 1717 Nos, megállapítom: az a jó, amiben az embernek része lehet, ennyi: egyék, igyék és érezze magát jól minden fáradozás közepette, amely adódik a nap alatt, életének azon a néhány napján, amelyet Isten ad neki, mert ez az osztályrésze. 1818 Igen, ha valakinek Isten gazdagságot és vagyont adott, és megengedte, hogy élvezze, és kivegye részét belőle, és örömét találja munkájában: ez Isten ajándéka. 1919 Mert az ilyen nem sokat törődik élete napjaival, mivel Isten örömmel tölti el szívét. 611 Más bajt is láttam a nap alatt, amely súlyosan ránehezedik az emberre. 22 Van, akinek Isten adott gazdagságot, kincseket, megbecsülést, és semmi sem hiányzik neki abból, amit szíve kíván. De Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen élvezi. Ez hiábavalóság és szörnyű gyötrelem! 33 Lehet valakinek száz fia és ugyanannyi lánya, megérhet mégoly magas kort is, de ha nem élvezheti javait, és tisztes temetésben sincs része, akkor azt mondom: az elvetélt magzat boldogabb nála. 44 Ez sötétségben jön és sötétben megy, sötétség borítja még a nevét is, 55 az nem látta a napot és nem ismeri az éjszakai nyugodalmat – egyik sem több, mint a másik! 66 Ha az kétszer ezer évig élne is, de nem volna örömére, akkor nem ugyanoda jut mind a kettő? 77 Az ember minden fáradozása a szájáért van, de a gyomra mégsem telik meg. 88 Mivel van többje a bölcsnek, mint a balgának? És mit tartsunk a szegényről, aki a nyilvánosság előtt fenn tudja tartani a látszatot? 99 Jobb a szem pillantása, mint a gyomor jóléte? Ez is hiábavalóság és szélkergetés! 1010 Ami van, azt már rég nevén nevezték; meg van az is szabva, mi lesz az emberből, és így nem szállhat perbe azzal, aki hatalmasabb nála. 1111 Ha sok a szóbeszéd, csak szaporodik a hiábavalóság. Mit nyer vele az ember? 1212 Vajon ki tudja, mi válik javára életében az embernek, hiábavaló életének pár napján, amely elsuhan, mint az árnyék? Hiszen ki adja tudtul az embernek, őutána mi lesz a nap alatt?
MÁSODIK RÉSZ
Előszó.
711 Jobb a jó név, mint a jó olaj, és a halál napja, mint a születés napja. 22 Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mint ahol mulatnak, mert minden embernek ez a vége, s aki él, itt elgondolkodik. 33 Jobb a szomorúság, mint a nevetés, ha komoly az arc, rendben a szív. 44 A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában. 55 Jobb a bölcsek feddését hallgatni, mint a balgák dicshimnuszára figyelni. 66 Mert olyan a balga nevetése, mint az égő tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság! 77 Mert a nevetés bolonddá teszi a bölcset, és az öröm megrontja a szívet.
A jutalom kérdése.
88 Jobb a dolognak a vége az elejénél; jobb a béketűrő, mint a kevély. 99 Ne siess a bosszankodással, mert a bosszúság a balgák bensejében fészkel. 1010 Ne mondd: „Miért van az, hogy a régi idők jobbak voltak, mint a mostaniak?” Mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel. 1111 Jó dolog, ha a bölcsesség vagyonnal párosul, és nyereség azoknak, akik látják a napot. 1212 Mert akit óv a bölcsesség, azt óvja a pénz is, s mint a tudás külön hasznát, a bölcsesség az életet is biztosítja azoknak, akiknek a birtokában van. 1313 Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett? 1414 Jó napon érezd jól magadat, rossz napon meg lásd be, hogy Isten ezt is jól alkotta, akárcsak azt, hogy ne találjon az ember maga mögött semmit. 1515 Mindent láttam hiábavaló napjaimban: vannak igazak, akik bár igazak, elpusztulnak, és vannak gonoszok, akik gonoszságuk ellenére is sokáig élnek. 1616 Ne légy túlságosan igaz, és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek! Mire való gyötörnöd magad? 1717 Ne légy szerfölött gonosz, és ne légy esztelen! Mire való volna időnap előtt meghalni? 1818 Jó az, ha az egyiket szilárdan tartod, de a másikat sem engeded kicsúszni a kezedből. Igen, aki Istent féli, mind a kettőt végbeviszi. 1919 A bölcsesség nagyobb erőt ad a bölcsnek, mint amennyi (az ereje) tíz hatalmasnak a városban. 2020 Nincs a földön olyan igaz ember, aki csak jót tenne és sohasem vétkeznék. 2121 Ne figyelj minden szóra, amit kimondanak, mert különben meghallod, hogy átkoz a szolgád. 2222 Mert hisz – ezt magad is tudod – te is sokszor átkoztál másokat. 2323 Ezt mind kipróbáltam, a bölcsességet szem előtt tartva. Így szóltam magamban: „Szeretnék szert tenni a bölcsességre!” De távol maradt tőlem. 2424 Ami van, messze van, és mélységes mélyen! Ki tudja megtalálni? 2525 Aztán azon fáradoztam, hogy megismerjem, kifürkésszem és felkutassam a bölcsességet és a jutalmat, hogy felismerjem, mekkora balgaság a gonoszság és mekkora őrültség a balgaság. 2626 S úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb dolog az asszony, aki olyan, mint a hurok, a szíve háló, a karjai bilincsek. Aki Istennek tetszik, az megmenekül tőle, de a bűnöst megfogja. 2727 Nos, ezt találtam, mondja a prédikátor, amikor mindent számba vettem. 2828 Ezen túl is kutattam még, de nem találtam semmit. Ezer között találtam egy férfit jónak, de asszonyt az összes között sem találtam. 2929 Lásd, csak ezt találtam: Isten az embert igaznak teremtette, de sokféle mesterkedésbe ártja magát. 811 Ki ér fel a bölccsel és ki tud valamit megmagyarázni? A bölcsesség felderíti az ember arcát, és megenyhíti vonásainak szigorát. 22 Azt mondtam: Tartsd tiszteletben a király szavát, mégpedig az Istennek tett eskü miatt! 33 Ne siess elhagyni őt, s ne ragaszkodj olyan dologhoz, amely ellenére van. Hiszen ő azt teheti, amit akar. 44 Mert a király szavának hatalma van, és ki mondhatná neki: „Mit csinálsz?” 55 Aki megtartja a parancsot, azt nem éri semmi rossz, és a bölcs elme megérti az időt és az ítéletet. 66 Mert minden vállalkozásnak megvan a maga ideje és módja, és súlyosan ránehezedik az emberre a veszély. 77 Hisz nem tudja az ember, mi következik. Mert ki tudná előre megmondani, hogy mi lesz. 88 Nincs ember, akinek hatalmában volna az éltető lehelet, hogy visszatartsa, és senki sem ura a halál napjának. A harcból nincs elbocsátás. A gonoszság nem menti meg elkövetőit. 99 Ezt mind láttam, amikor figyelmemet arra a fáradozásra fordítottam, amely a nap alatt folyik, amikor az ember az emberen uralkodik, annak kárára. 1010 Aztán láttam: Sírjukba vitték a gonoszokat; jöttek a szent helyről, hogy megtiszteljék őket a városban, amiért ezt tették. Ez is hiábavalóság! 1111 Mivel a gonoszságot nem éri azon nyomban utol a büntető ítélet, az embereknek nő a bátorságuk a gonosztettre. 1212 Hisz a bűnös százszor is elköveti a gonoszságot, mégis sokáig él. Jól tudom: azoknak lesz jó soruk, akik félik az Istent, mert félnek tőle. 1313 A gonosznak nem lesz jó sora, és nem fogja napjait megnyújtani, mint az árnyékot, mivel nem fél az Istentől. 1414 De hiábavalóság is akad a földön. Mert néha az igazak kapják, amit a gonoszok érdemeltek volna, és a gonoszok kapják, amit az igazak érdemeltek volna. Mondtam: ez is hiábavalóság! 1515 Ezért dicsértem az örömöt. Mert nincs más java az embernek a nap alatt, mint hogy egyék, igyék és örüljön. Ez kísérje munkájában; életének napjain, amelyeket Isten adott neki a nap alatt.
A szeretet.
1616 Amikor azon fáradoztam, hogy megismerjem a bölcsességet, és arra törekedtem, hogy megértsem a hajszát, amely a földön folyik – mert hiszen sem éjjel, sem nappal nem lehetett álmot látni a szemekben –, 1717 akkor láttam: minden az Isten műve, s az ember nem képes felfogni az eseményeket, amelyek a nap alatt lejátszódnak. Bármennyit fárad is az ember a kutatással, nem jut el a megértésig. És maga a bölcs sem tud a dolog nyitjára jönni, aki azt gondolja, hogy érti.