Kis türelmet
SALAMON MONDÁSAINAK MÁSODIK GYŰJTEMÉNYE: 25,1-29,27
25 1Ezek is Salamon mondásai,
amelyeket Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtöttek egybe.

Isten dicsősége a dolgot elrejteni,
a királyok dicsősége pedig a kérdést kideríteni.

Az ég magasságát, a föld mélységét,
s a király szívét nem lehet kipuhatolni.

Válaszd ki az ezüstből a salakot,
akkor az színtiszta lesz,

távolítsd el a gonoszt a király környezetéből,
akkor az igazság szilárddá teszi trónját.

Ne tolakodj előre a király előtt,
és ne állj a nagyok helyére,

7 mert jobb, ha mondják neked: »Jöjj ide, feljebb!«
minthogy megalázzanak a fejedelem előtt.

8 Amit szemed látott,
ne használd a perben megfontolás nélkül,
hátha később nem tudod jóvátenni,
hogy társadat csúffá tetted.

Intézd el peredet társaddal,
és más titkát el ne áruld,

hogy meghallván, gyalázattal ne illessen,
és ne szűnjön ócsárolni téged.
Jóindulat és barátság megment,
ehhez tartsd magadat, hogy ne legyen ócsárlásban részed.

Aranyalma ezüsttálcán:
ilyen a szó kellő időben kimondva.

Arany fülbevaló és ragyogó gyöngy:
ilyen a bölcs intelem a szófogadó fülnek.

13 Amilyen a hűsítő hó az aratás hevében,
olyan a megbízható követ a küldőjének:
megnyugtatja gazdája szívét.

Felhő és vihar eső nélkül:
ez a dicsekvő férfi, aki ígéreteit nem teljesíti.

Türelemmel csitítani lehet a fejedelmet,
a puha nyelv a csontot is megtöri.

Ha mézet találsz, csak annyit egyél, amennyi elég neked,
hogy torkig ne légy vele, és ki ne add magadból,

ritkán tedd lábadat társad házába,
hogy jól ne lakjék veled és meg ne unjon.

Dárda, kard és hegyes nyíl:
ilyen az az ember, aki társa ellen hamisan tanúskodik.

Odvas fog és roskadó láb:
ilyen a hűtlen a szükség idején.

20 Mint aki elveszíti palástját hideg napon,
s mint az ecet a sziksóra,
ilyen az, aki rosszkedvű előtt nótázik.
Mint a moly a ruhának, s a féreg a fának
úgy árt a bánat az ember szívének.

21 Ha ellenséged éhezik, adj neki enni,
ha szomjazik, adj neki vizet inni,

így parazsat gyűjtesz a fejére,
és az Úr megfizeti neked.

Az északi szél elűzi az esőt,
és a bosszús arc a rágalmazó nyelvet.

Jobb lakni a háztető sarkán,
mint házsártos asszonnyal egy házban.

Tikkadt torokra friss víz:
ilyen a messze földről jövő jó hír.

Lábbal felkavart forrás, zavaros vízfakadás:
ilyen az az igaz, aki a gonosz előtt meginog.

Amint túl sok mézet enni nem tesz jót,
úgy a dicsőséget keresni sem dicsőség.

Város, amelyen rést ütöttek és már fala sincsen:
ilyen a férfi, aki beszédében nem tud magán uralkodni.

26

1 Mint a hó a nyárhoz, az eső az aratáshoz,
éppúgy nem illik a balgához a megtiszteltetés.

Ahogy a madár tovaszáll s a fecske elrepül,
az ok nélkül kimondott átok sem talál.

A lónak ostor kell, a szamárnak zabola,
a balgák hátának pedig vessző.

4 Ne felelj az ostobának balgasága szerint,
hogy ne légy te is hozzá hasonló.

Felelj az ostobának balgasága szerint,
hogy ne higgye magát bölcsnek.

A saját lábát vágja el, és kárvallást szenved,
aki balga útján küld üzenetet.

A sántának hiába van formás lábszára,
éppígy nem illik bölcs mondás a balga szájába.

8 Mint aki kőrakásról követ tesz tarsolyába,
olyan az, aki balgát tiszteletben részesít.

Mintha tövis nőne a részeg kezében,
olyan a bölcs mondás bolondok szájában.

Az ítélet véget vet a pöröknek,
s aki elhallgattatja a bolondot, haragot enyhít.

Amint a kutya visszatér arra, amit kihányt,
úgy a balga is megismétli a bolondságát.

Láttál-e embert, aki bölcsnek tartja magát?
A bolondtól többet lehet remélni, mint tőle!

A lusta így szól: »Oroszlán van az úton!
Oroszlán van az utcán!«

Ahogy az ajtó a sarkán,
úgy forog a lusta az ágyán.

Ha kezét a tálba mártja a lusta,
még azt is sokallja, hogy szájához emelje.

A lusta bölcsebbnek tartja magát
hét olyannál, aki okosan tud megfelelni.

Mint aki kutyát fülön fog,
olyan az izgága, aki más pörébe ártja magát.

Miként ártalmas az, aki vaktában lövöldöz
nyilat és halálos dárdát,

úgy tesz az is, aki álnokul árt társának,
és ha rajtakapják, azt mondja: »Ó, csak tréfálni akartam!«

Ha kifogy a fa, a tűz elalszik,
ha nincsen besúgó, a perpatvar is megszűnik.

Parázshoz szén és a tűzhöz fa kell,
a viszály szításához pedig izgága ember.

A besúgó szavai olyanok, mint a csemege,
s a gyomor belsejébe hatolnak.

Silány ezüsttel bevont cserépedény:
ilyen a sima száj a gonosz szív mellett.

Ajkáról ismerhető fel az ellenség,
amikor fondorlatot sző magában;

ha szavát édesre fordítja, ne higgy neki,
mert hét aljasság van szívében!

26 Gyűlöletét ravaszul rejtegeti,
de gazsága elárulja magát a közösségben.

Aki másnak vermet ás, maga esik bele,
s aki másra követ hengerít, visszagurul az arra.

A hamis nyelv utálja az igazságot,
és a sima száj romlást szerez.

27

Ne dicsekedjél a holnappal,
hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!

2 Más dicsérjen téged, ne a saját szád,
idegen valaki, és ne a saját ajkad!

Nehéz a kő, súlyos a homok,
de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.

Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés,
de a féltékeny támadását ki állhatja ki?

Leplezetlen korholás
többet ér eltitkolt szeretetnél.

Többet érnek sebek baráttól,
mint álnok csókok ellenségtől.

Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa,
az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.

Mint a fészkéből elköltöző madár,
olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.

Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek,
a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.

Ne hagyd el barátodat és atyád barátját,
és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján.
Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.

Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet,
hogy megfelelhess az ócsárlónak.

Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik,
a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.

Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért,
végy zálogot tőle idegenek miatt!

Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja,
hasonlít az átkozóhoz.

15 A beázott tető esős napon
és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:

aki magánál tartja, szelet tartogat,
és olaj után fog kiáltani a jobbja.

Vasat vassal élesítenek,
és mindenki a társa személyét csiszolja.

Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi,
aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.

Amint a vízben tükröződik a belenéző arca,
úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.

20 Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem,
az ember szeme is telhetetlen.

Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára,
a férfit pedig a száj, amely dicséri.
Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat,
az igaznak szíve pedig tudást keres.

Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel,
mégsem hagyja el a balgasága.

Törődjél aprómarhád állapotával,
és tartsd szemmel nyájaidat,

mert a vagyon nem tart örökké,
és a gazdagság nem száll
nemzedékről nemzedékre.

Ha kihajt a rét, zöldell a fű,
és begyűjtik a szénát a hegyekről,

a juhok megadják neked a ruhát,
s a bakok árán szántót vehetsz,

a kecskék elegendő tejet adnak
élelmedre és házi szükségedre,
és szolgáló leányaid eledelére.

Jegyzetek

25,1 Salamon mondásainak ezt a második gyűjteményét Hiszkija uralkodása idejére (Kr. e. 728-699) vezeti vissza a szent szerző. A nagy történelmi megpróbáltatások (Szamaria eleste, Jeruzsálem ostroma) közt Hiszkija megparancsolja az ősi bölcsesség összegyűjtését és az utókornak való átmentését.

25,7 Vö. Lk 14,7-11.

25,8 Más hibáját nyilvánosságra hozni igen nagy vétek (vö. Mt 5,25-26).

25,13 Követnek lenni az akkori társadalom egyik legfontosabb tisztsége volt. A követ szavai egyenértékűek voltak egy írott dokumentummal.

25,20 A vers második fele hiányzik a héber szövegből, ám minden valószínűség szerint eredeti.

25,21 Vö. Zsolt 140,11; A Róm 12,20 ezt a mondást keresztény alapelvvé teszi.

26,1 Mondások a balgáról.

26,4 Az ostobával nem vitázni kell, hanem az ostobaságára ráébreszteni.

26,8 Az ostobák a társadalomra nézve is veszélyesek.

26,26 A rágalmazó végül is maga esik bele a saját csapdájába.

27,2 Vö. Lk 12,19-20.

27,15 A nőtől függ a férfi családi boldogsága (vö. 18,22).

27,20 Az emberi tudásvágy kimeríthetetlen.


Minden fejezet...
1 0