Kis türelmet

Bölcs hasonlatok gyűjteménye

25 Ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze: Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják. Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. Távolítsd el az ezüstből a salakot: az ötvös edényt készít belőle. Távolítsd el a bűnöst a király elől, és trónját megerősíti az igazság. Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj, mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz! Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, ha ellenfeled megszégyenít? A magad perét pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl, mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod nem vonhatod vissza! Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek. Mint hűsítő hóesés aratás idején, olyan a megbízható követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét. Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik. Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri. Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik, de túl sokat ne egyél, mert kihányod! Ritkán tedd lábadat felebarátod házába, mert megsokallja, és meggyűlöl. Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamisan tanúskodik felebarátja ellen. Mint a rossz fog és a tántorgó láb, olyan lesz a hűtlenek bizakodása a nyomorúság idején. Mint aki leveti ruháját hideg időben, vagy mint aki ecetet kever lúggal, olyan az, aki a rosszkedvű ember előtt dalol. Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet, mert parazsat gyűjtesz a fejére, az ÚR pedig visszafizeti, amit adtál. Az északi szél esőt szül, a suttogó nyelv pedig haragos arcot. Jobb a háztető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban. Mint hideg víz a tikkadt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír. Fölkavart forrás és romlott vizű kút: olyan az igaz, ha a bűnös előtt meginog. Sok mézet enni nem jó, és a nehéz dolgokat kutatni nehéz. Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma. 26 Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz, úgy nem illik az ostobához a dicsőség. Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül. Ostor való a lónak, zabla a szamárnak, és bot az ostobák hátának. Ne felelj az ostobának a bolondságához illően, mert magad is hasonló leszel hozzá! Felelj meg az ostobának a bolondságához illően, hogy ne tarthassa magát bölcsnek. Lábát vágja le, és erőszakot szenved, aki ostobával küld üzenetet. Példázatot mond az ostoba: csak annyit ér az, mint bénának a lába. Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki tiszteletet ad az ostobának. Beleakad a tövis a részeg kezébe, meg a példázat is az ostoba szájába. Mint egy íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki ostobát vagy csavargókat fogad fel. Ahogyan a kutya visszatér okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba. Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. Ezt mondja a rest: Ragadozó van az úton, oroszlán jár a tereken! Forog az ajtó a sarkán, a rest meg az ágyán. Belenyújtja a rest a kezét a tálba, de arra is lusta, hogy a szájához vigye. Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, aki értelmesen felel. Kóbor kutyát ragad fülön, aki olyan perbe avatkozik, amihez semmi köze. Mint az eszeveszett ember, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz, olyan az, aki becsapja felebarátját, és aztán így szól: Hiszen csak tréfáltam! Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály. A szén parázslik, a fa lángol, a viszálykodó ember pedig perpatvart szít. A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. Az ezüstmáz bevonja az agyagedényt, a sima ajak pedig a gonosz szívet. Beszédével álcázza szándékát a gyűlölködő, míg magában alattomosságot gondol. Ha kedvesen szól, ne higgy neki, mert csordultig van a szíve utálatossággal! El lehet takarni a gyűlöletet csalással, de lelepleződik a gonoszság a gyülekezetben. Aki vermet ás, beleesik, és aki követ dob el, arra esik vissza. A hazug nyelvű gyűlöli azt, akit eltiport, és a sima szájú bukást idéz elő.

Ne dicsekedj a holnappal, hanem munkálkodj érte!

27 Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap! Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad! Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb. Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben? Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködő csókja. Az, aki jóllakott, a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes. Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét. Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is. Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél. Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz. Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! Aki kora reggel nagy hangon áldja felebarátját, átoknak veszik azt tőle. A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák: aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg. Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik. Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember. Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve. Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság. Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! Amikor behordják a szénát, és a fű kizöldül újra, mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt, akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz; és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.

Minden fejezet...
1 0