A szövetség megújítása 10
1»Mindezek miatt megkötjük a szövetséget, írásba foglaljuk, és megpecsételik fejedelmeink, levitáink, meg papjaink.«
2Az írást a következők pecsételték meg: Nehemiás, Hakeláj fia, a kormányzó, meg Cidkija, Száraja, Azarja, Jeremiás, Feshúr, Amarja, Melkia, Háttus, Sebenja, Melluk, Hárem, Meremót, Obadja, Dániel, Genton, Báruk, Mesullám, Ábia, Miámin, Maázia, Belgáj, Semeja papok; továbbá Józsue, Azanja fia, Henadad fiai közül Binnuj, Kedmiel leviták, és testvéreik: Sebenja, Odája, Kelita, Pelaja, Hánán, Míka, Rohób, Hásebja, Zákur, Serebja, Sebanja, Odája, Báni, Báninú.
A nép főemberei: Fáros, Fáhat-Moáb, Élám, Zetu, Báni, Bonni, Azgád, Bebáj, Adonja, Bigváj, Ádin, Áter, Hezekja, Ázur, Odája, Hásum, Becáj, Háref, Anatót, Nebáj, Megfia, Mesullám, Házir, Mesizábel, Szádok, Jeddua, Pelatja, Hánán, Anája, Ózeás, Hananja, Hásub, Alohes, Fálea, Sobek, Rehum, Hásebna, Maaszja, Ehája, Hánán, Anán, Melluk, Hárán és Baána.
A többiek a nép közül: papok, leviták, kapuőrök, énekesek, templomszolgák, és mindenki, aki az országok népeitől elkülönült, és az Isten törvényéhez szegődött, feleségestől, fiastól és lányostól, mindnyájan, akikben megvolt a kellő értelem, megfogadták, ahogy testvéreik, a vezetők, megfogadták és megesküdtek, hogy teljesítik Isten törvényét, amelyet Isten szolgája, Mózes által adott. Megcselekszik és megtartják az Úrnak, a mi Istenünknek összes parancsát, előírását és törvényét, meg azt is, hogy leányainkat nem adjuk a föld népének, sem az ő leányaikat nem vesszük fiaink számára feleségül.
Ha pedig az ország népei szombati napon hoznak árut vagy bárminemű szükséges holmit, hogy azt árusítsák, szombaton vagy szent napon nem vesszük meg tőlük. A hetedik évet szabadon hagyjuk, és semmiféle adósságot sem hajtunk be. Törvénnyel kötelezzük magunkat, hogy évente egyharmad siklust adunk a mi Istenünk házának szolgálatára: a kihelyezett kenyerekre, a szüntelen való ételáldozatra, a meg nem szűnő egészen elégő áldozatra a szombatokon, a hónapok első napján, továbbá az ünnepeken bemutatandó mind az ünnepi, mind pedig a bűnért való, Izraelért engesztelésül bemutatott áldozatokra és Istenünk házának különféle szükségletére.
Az áldozati fára vonatkozólag a papok, a leviták és a nép között sorsot vetettünk, hogy azt évről-évre a meghatározott időben családi házak szerint elszállítjuk Istenünk házába, hogy elégjen az Úr, a mi Istenünk oltárán, amint az Mózes törvényében elő van írva. Évről-évre elvisszük földünk zsengéit az Isten házába és minden fa minden első gyümölcsét. A törvény rendelése értelmében elsőszülött fiainkat és állatainknak, marháinknak meg juhainknak elsőszülöttjét elvisszük a papoknak, akik az Isten házában szolgálatot teljesítenek, hogy bemutassák őket Istenünk házában. Odavisszük a papoknak, Istenünk kamrájába, ételünknek és italunknak, minden fa gyümölcsének, a szüretnek és az olajnak a javát is, földünk tizedét pedig a levitáknak. Mert a leviták tizedet szednek munkánk gyümölcséből, minden városban.
Áron fia, a pap, ott legyen a levitáknál, amikor a leviták tizedét szedik. Tizedük tizedrészét szolgáltassák be a leviták Istenünk háza kincstárának kamrájába. A kincstárba kell ugyanis hordania Izrael fiainak és Lévi fiainak a gabona, bor és olaj adományát. Ott lesznek a szent edények, a szolgálatot tevő papok, az énekesek, a kapuőrök is. Nem hanyagoljuk el tehát Istenünk templomát.
2Az írást a következők pecsételték meg: Nehemiás, Hakeláj fia, a kormányzó, meg Cidkija, Száraja, Azarja, Jeremiás, Feshúr, Amarja, Melkia, Háttus, Sebenja, Melluk, Hárem, Meremót, Obadja, Dániel, Genton, Báruk, Mesullám, Ábia, Miámin, Maázia, Belgáj, Semeja papok; továbbá Józsue, Azanja fia, Henadad fiai közül Binnuj, Kedmiel leviták, és testvéreik: Sebenja, Odája, Kelita, Pelaja, Hánán, Míka, Rohób, Hásebja, Zákur, Serebja, Sebanja, Odája, Báni, Báninú.
A nép főemberei: Fáros, Fáhat-Moáb, Élám, Zetu, Báni, Bonni, Azgád, Bebáj, Adonja, Bigváj, Ádin, Áter, Hezekja, Ázur, Odája, Hásum, Becáj, Háref, Anatót, Nebáj, Megfia, Mesullám, Házir, Mesizábel, Szádok, Jeddua, Pelatja, Hánán, Anája, Ózeás, Hananja, Hásub, Alohes, Fálea, Sobek, Rehum, Hásebna, Maaszja, Ehája, Hánán, Anán, Melluk, Hárán és Baána.
A többiek a nép közül: papok, leviták, kapuőrök, énekesek, templomszolgák, és mindenki, aki az országok népeitől elkülönült, és az Isten törvényéhez szegődött, feleségestől, fiastól és lányostól, mindnyájan, akikben megvolt a kellő értelem, megfogadták, ahogy testvéreik, a vezetők, megfogadták és megesküdtek, hogy teljesítik Isten törvényét, amelyet Isten szolgája, Mózes által adott. Megcselekszik és megtartják az Úrnak, a mi Istenünknek összes parancsát, előírását és törvényét, meg azt is, hogy leányainkat nem adjuk a föld népének, sem az ő leányaikat nem vesszük fiaink számára feleségül.
Ha pedig az ország népei szombati napon hoznak árut vagy bárminemű szükséges holmit, hogy azt árusítsák, szombaton vagy szent napon nem vesszük meg tőlük. A hetedik évet szabadon hagyjuk, és semmiféle adósságot sem hajtunk be. Törvénnyel kötelezzük magunkat, hogy évente egyharmad siklust adunk a mi Istenünk házának szolgálatára: a kihelyezett kenyerekre, a szüntelen való ételáldozatra, a meg nem szűnő egészen elégő áldozatra a szombatokon, a hónapok első napján, továbbá az ünnepeken bemutatandó mind az ünnepi, mind pedig a bűnért való, Izraelért engesztelésül bemutatott áldozatokra és Istenünk házának különféle szükségletére.
Az áldozati fára vonatkozólag a papok, a leviták és a nép között sorsot vetettünk, hogy azt évről-évre a meghatározott időben családi házak szerint elszállítjuk Istenünk házába, hogy elégjen az Úr, a mi Istenünk oltárán, amint az Mózes törvényében elő van írva. Évről-évre elvisszük földünk zsengéit az Isten házába és minden fa minden első gyümölcsét. A törvény rendelése értelmében elsőszülött fiainkat és állatainknak, marháinknak meg juhainknak elsőszülöttjét elvisszük a papoknak, akik az Isten házában szolgálatot teljesítenek, hogy bemutassák őket Istenünk házában. Odavisszük a papoknak, Istenünk kamrájába, ételünknek és italunknak, minden fa gyümölcsének, a szüretnek és az olajnak a javát is, földünk tizedét pedig a levitáknak. Mert a leviták tizedet szednek munkánk gyümölcséből, minden városban.
Áron fia, a pap, ott legyen a levitáknál, amikor a leviták tizedét szedik. Tizedük tizedrészét szolgáltassák be a leviták Istenünk háza kincstárának kamrájába. A kincstárba kell ugyanis hordania Izrael fiainak és Lévi fiainak a gabona, bor és olaj adományát. Ott lesznek a szent edények, a szolgálatot tevő papok, az énekesek, a kapuőrök is. Nem hanyagoljuk el tehát Istenünk templomát.
Jegyzetek
10,1 A Sínai szövetségnek ez a megújítása vezeti be a júdaista korszakot Izrael történetében; júdaista-papi korszaknak is nevezhetjük.
10,2 Nehemiás aláírása után következnek a papi és levita családok vezetőinek nevei, majd a nép vezetőié, így mindannyian személyesen kötelezőnek érzik az ígéretek megtartását.