Most pedig így szól az Úr,
a te teremtőd, Jákob, és a te formálód, Izrael:
»Ne félj, mert megváltottalak!
Neveden szólítottalak, az enyém vagy.
Ha átkelsz a vizeken, én veled vagyok,
és ha a folyókon, azok nem borítanak el;
ha tűzben jársz, nem égsz meg,
és a láng nem perzsel meg téged.
Mert én vagyok az Úr, a te Istened,
Izrael Szentje, a te szabadítód;
odaadtam érted váltságul Egyiptomot,
Etiópiát és Sábát helyetted.
Mert drága vagy szememben,
becses vagy, és én szeretlek téged,
azért embereket adok oda helyetted,
és népeket az életedért.
Ne félj, mert én veled vagyok!
Napkeletről elhozom ivadékaidat,
és napnyugatról is összegyűjtelek.
Azt mondom északnak: ‘Add ide!’,
és délnek: ‘Ne tartsd vissza,
hozd ide fiaimat a távolból,
és leányaimat a föld végéről;
mindenkit, aki nevemet viseli,
akit dicsőségemre teremtettem,
formáltam és alkottam!’
8 Hozd ki a népet, amely vak, pedig van szeme,
és akik süketek, pedig van fülük!
Minden nemzet gyűljön egybe,
és jöjjenek össze a népek!
Ki hirdeti ezt közülük,
és a régebbi dolgokat ki tudatja velünk?
Állítsák elő tanúikat, igazolják magukat,
hogy akik hallják, hadd mondják: ‘Igaz!’
Ti vagytok az én tanúim – mondja az Úr –,
és az én szolgám, akit kiválasztottam,
hogy megtudjátok, és higgyetek nekem,
s megértsétek, hogy én vagyok az:
előttem nem formáltatott isten,
és utánam sem lesz.
Én, én vagyok az Úr,
és nincs rajtam kívül szabadító.
Én hirdettem, és hoztam szabadulást,
én adtam tudtul, és nem volt köztetek más.
Ti vagytok az én tanúim – mondja az Úr –,
hogy én Isten vagyok.
Ezután is én leszek az;
és nincs, aki kezemből kiragadhatna.
Ha cselekszem, ki háríthatja el?«
Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izrael Szentje:
»Értetek küldök Babilonba,
leverem az összes zárat,
és a káldeaiakat, akik hajóikkal dicsekednek.
Én vagyok az Úr, a ti Szentetek,
Izrael teremtője, a ti királyotok.«
Így szól az Úr,
aki utat készített a tengerben,
és a hatalmas vizekben ösvényt;
aki kihozott kocsit és lovat,
hadsereget és hőst,
akik együtt fekszenek, nem kelnek fel többé,
kialudtak, mint a mécsbél, és elhamvadtak:
»Ne gondoljatok a régi dolgokra,
és az elmúltakra ne figyeljetek!
Íme, én újat cselekszem,
most sarjad, talán nem tudjátok?
Igen, utat készítek a sivatagban,
és a pusztában folyókat.
Dicsőít majd engem a mező vadja,
a sakálok és a struccmadarak,
mert vizet adtam a sivatagban,
folyókat a pusztában,
hogy megitassam népemet, az én választottamat.
A nép, amelyet magamnak megszereztem,
dicséretemet hirdeti majd.
22 De nem engem hívtál, Jákob,
és nem értem fáradoztál, Izrael.
Nem hoztál nekem bárányt égőáldozatul,
sem véresáldozataiddal nem tiszteltél engem;
nem terheltelek meg ételáldozattal,
és nem fárasztottalak tömjénáldozattal.
Nem vettél nekem pénzért illatos nádat,
és véresáldozataid hájával nem lakattál jól engem;
de megterheltél engem vétkeiddel,
fárasztottál bűneiddel.
Én, én vagyok az,
aki eltörlöm gonoszságaidat önmagamért,
és vétkeidre nem emlékezem.
Emlékeztess engem, folytassunk pert együtt:
beszélj te, hogy igazold magad!
Ősatyád vétkezett,
és közbenjáróid elpártoltak tőlem.
Ezért megfosztottam szentségüktől
a szentély fejedelmeit;
pusztulásra adtam Jákobot,
és Izraelt gyalázatra.«
1 Most pedig halld, Jákob, én szolgám,
Izrael, akit kiválasztottam!
Így szól az Úr, a te alkotód,
aki formált téged az anyaméhtől fogva,
és segít téged:
»Ne félj, szolgám, Jákob,
Jesurun, akit kiválasztottam!
Mert vizet árasztok a szomjas földre,
és patakokat a szárazra;
kiárasztom lelkemet ivadékaidra,
és áldásomat sarjaidra.
Sarjadoznak majd a fű között,
mint fűzfák a vízfolyások mellett.
Az egyik így szól: ‘Én az Úré vagyok’,
a másik meg Jákob nevével nevezi magát;
az pedig kezébe írja: ‘Az Úré’,
és Izrael nevéről kap nevet.«
Így szól az Úr, Izrael királya
és megváltója, a Seregek Ura:
»Én vagyok az első, és én vagyok az utolsó,
rajtam kívül nincs Isten.
Ki olyan, mint én? Kiáltson,
hirdesse és adja elő nekem, ami azóta volt,
hogy megalapítottam az ősi népet;
és a jövendőt, ami következik, hirdesse nekünk!
Ne rettegjetek, és ne féljetek!
Nemde régóta tudtul adtam neked, és hirdettem?
Ti vagytok az én tanúim.
Van-e Isten rajtam kívül?
Vagy kőszikla? Nem tudok róla.«,
Az ácsmester kifeszíti a mérőzsinórt, jelet húz körben rajzszerszámával; gyaluval készíti művét, és körzővel megrajzolja; elkészíti, mint férfi képmását, mint szép embert, hogy házban lakjék. Cédrusfákat vág ki magának, és veszi a tölgyet vagy a terebintfát, melyet az erdő fái között nevelt magának; lucfenyőt ültet, melyet az eső felnövel. Tüzelője lesz az embernek: vesz belőle, hogy melegedjék, meg is gyújtja, és kenyeret süt. Istent is csinál, és leborul, bálványt készít belőle, és meghajol előtte. Felét elégeti tűzben, felén húst süt, megeszi a sültet, és jóllakik; fel is melegszik, és így szól: »De jól megmelegedtem! Érzem a tüzet!« A maradékából pedig istent készít, bálványt magának, meghajol és leborul előtte, könyörög hozzá, és így szól: »Ments meg engem, mert te vagy az én istenem!«
Nem tudják és nem látják be, mert szemük leragadt, hogy ne lásson, és ne értsen a szívük. Nem fontolják meg szívükkel, nincs tudásuk és belátásuk, hogy így szólnának: »Felét elégettem tűzben, parazsán kenyeret is sütöttem, sütök húst is, és megeszem; a maradékából pedig undok bálványt készítek, és egy fatuskó előtt hajolok meg.« Hamu a tápláléka, szíve csalatkozik, félrevezeti őt; nem menti meg lelkét, és nem mondja: »Nemde hazugság van a jobbomon?«
Izrael megváltása
Emlékezz ezekre, Jákob,
és Izrael, mert szolgám vagy!
Én formáltalak, az én szolgám vagy,
Izrael, nem feledkezem meg rólad.
Eltöröltem, mint a felleget, gonoszságaidat,
és mint a felhőt, vétkeidet.
Térj vissza hozzám, mert megváltottalak!
Ujjongjatok, egek, mert az Úr cselekedett,
kiáltsatok, földnek mélységei!
Ujjongásban törjetek ki, hegyek,
erdő és minden fa benne!
Mert megváltotta az Úr Jákobot,
és Izraelben fog megdicsőülni.
A CÍRUSZ ÁLTALI SZABADULÁS ÍGÉRETE: 44,24-48,22
Círusz meghívása és feladata
24 Így szól az Úr, a te megváltód,
aki formált téged az anyaméhtől fogva:
»Én vagyok az Úr,
aki alkottam mindent,
aki egyedül feszítettem ki az eget,
és szilárdítottam meg a földet;
ki volt velem?
Meghiúsítom a fecsegők jeleit,
és a jósokat bolonddá teszem;
meghátrálásra kényszerítem a bölcseket,
és tudományukat balgasággá teszem.
Valóra váltom szolgám szavát,
és követeim tervét beteljesítem.
Azt mondom Jeruzsálemnek: ‘Lakottá leszel’,
és Júda városainak: ‘Felépültök’,
s romjait helyreállítom.
Azt mondom a mély tengernek: ‘Apadj ki!
Folyóidat pedig kiszárítom.’
Azt mondom Círusznak: ‘Pásztorom,
aki minden kívánságomat teljesíti.’
Azt mondom Jeruzsálemnek: ‘Felépülsz’,
és a templomnak: ‘Lerakják alapjaidat.’«
Jegyzetek
43,8 A pogány népek nem tudják megvédeni Isteneiket. Azok nem tudják a jövőt. Izrael, az Úr szolgája és tanúja nem kell, hogy hallgasson, hiszen az Úr az egyetlen Isten és szabadító.
43,22 Isten kegyelme ingyenes.
44,1 Senki sem szégyenli többé, hogy az Úrhoz tartozik. Jesurun jelentése becsületes, feltehetően Jákob (= álnok) ellentéteként áll itt (vö. Óz 12,3-4).
44,24 Izrael hite Istenről nem elvont kijelentések Őróla, hanem az élő Isten önfeltárásán alapszik.